Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
Á) IPAR 100 Ipari Tervező-, Kutató- és Kísérleti Intézetek A területen a vízgazdálkodással kapcsolatos tervezéseket végeznek a VITUKI. VÍZITERV, MÉLYÉPTERV, UVATERV, az, FTI, továbbá az Általános Épülettervező, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt Tervező Irodája, a Vegyipari Tervező és az Élelmiszeripari Tervező Intézet. Főleg ivó-, ipari vízellátással és szennyvízelvezetéssel kapcsolatos tervezéseket készítenek a fenti szervek. 110 Bányászat 111. Szénbányászat 1112. Bamaszénbányászat Tatabánya, Oroszlány és Dorog—Tokod térségében a bányaművelés eredményessége érdekében másodpercenként egy-egy köbméter vízmennyiséget kell a mélyszintiről kiemelni, amely vízmemy- nyiség a Galla patak, az Által-ér, a Janza patak, a Táti és Kenyérmező vízfolyás medrébe kerül. Ez a kiemelt bányavíz részben a Tatabányai II. számú Erőmű (Bánhida) hűtővizét, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok öntözővizét és részben a talajvíz utánpótlását szolgálja. A tatabányai VI. számú akna ivóvizet is ad a városi vízműhálózatba és a XlV/a akna vizét szintén be fogják kapcsolni a lakosság vízellátásába. Tokod, Szolnok, Ebszőnybánya és Sárisáp ivóvízellátása szintén bányavízből történt, azonban a bányaművelés miatti karsztvíziszint süllyedés miatt ma már az ivóvízellátás majdnem lehetetlen a jelenlegi aknákból. Tokod—Ebszőnybá- nyán a XVII. és XVIII. aknában bekövetkezett vízbetörés valószínűleg lehetővé teszi a — 10,0 m A. f. szintről kiemelendő víznek a vízellátásra való felhasználását Tokod—Sárisáp térségében. A tatabányai XV/a aknában 1960. szeptember 4-én bekövetkezett vízbetörés következményeként a tatai karsztvízforrások hozama már pár nap múlva csökkenni kezdett (Angyal, Pokol, és Tükör v. Nagy-forrás) és végül a források teljes kiapadásához vezetett. Ennek következtében Tata város ivóvízellátása válságos helyzetbe került, amelyen némileg enyhített az Edzőtábor által fúrt 100 m mélységű kút a kiapadt Tükör-forrás mellett. A város ivóvízellátását mélyfúrású kutak létesítésével kell megoldani, amelynek költségeihez a szénbányászat is hozzájárul bányakár térítése címén. 1113 Lignitbányászat Nyugati határ szélén Kőszegtől—Balogunyo- mig lignit-réteg húzódik. Ezt az első és második világháború után Ondód község határában kis- iparszerűen bányászták. 15—20 m mélyen van, ezért a vízbetörési veszély nagy. Jelenleg folyik a lignitmező teljes geológiai feltárása. Ü2 Kőolaj- és földgázkitermelés A területen az 1935—37 években kezdődtek az olajkutató mélyfúrások az akkori Sopron megye Mihályi községében. Öt mélyfúrás készült, de nem olajat, hanem szénsavat tártak fel, amelyet szikvíz készítésére hasznosítanak ma! is. Az 1950-es évek elején a Vas megyei Répcelak község vasútállomása mellett is mélyítettek le kutató fúrást, amely szintén szénsavat tárt fel és amelyet szárazjég-gyártásra használnak fel. Az 1957. évben a Kőolajipari Tröszt az ugyancsak Vas megyei Répoe völgyben, Bük községben két mélyfúrást létesített. Az első 1282 m, a második 1486 m mélységig hatolt, de olajat nem talált. A fúrás során percenként mintegy 140—150 liter, 50—5a Cü-os, erősen szénsavgázas és kénhidrogén szagú felszálló vizet észleltek. Mivel a tanácsi szervek e vízmeny- nyrséget fürdő telepítésére elégtelennek ítélték, a két fúrólyukat lezárták. Az 1960. évben Szombathelyen sikeresen vég- renajtott mélyfúrás eredménye alapján a Vas Megyei Tanaes segítségévei Bük község Tanácsa megnízta az Országos Vízkutató és Fúró Vállalatot az 1. számú mélyfúrás megnyitásával és víz- nyeres céljából való feltárásával. Pár napi kompresszorozás után 1000 liter 60—ö2 Cu-ú vizet kaptak percenként, amely mennyiség 13 000 literre emelitedett, 60 m magasra feltörve. A 458 mm átmérőjű furatot fojtani kell, mert csak 1004 m-ig van lecsövezve és félő, hogy beomlik az alsó része. A büki 1. számú olajkutató fúrás tehát talán egész Európának legbővebb vizű hévízkútját hozta létre. t L . , I I j A Vas megyei Ikervár község hatarában a$ 1962. évi június hóban megindított kutató-fúrás nyomán földgáz tört fel, azonban a mező feltárása még folyamatban van, tehát a vízgazdálkodással való kapcsolata még ismeretlen. 113 Tőzegbányászat A terület hansági részén folyt a múltban na- gyobb-mérvú tőzeg bányászat a talajvizek lesüly- iyesztése után, Mosanszentjános község; határában, a Villany-telepen fűtésre használták fel akibányászott tőzeget és elektromos áramot termelt az uradalom. Jelenleg Kapuvár község határában a Rábca folyó melletti Király tónál termelik a tőzeget, ahol vastagsága 1,5 m-t is eléri. Kóny község határában szintén folyik tőzegkitermelés a Tündér tó és a Vonal-árok mellett. Ma már- gépi erővel történik a talajvízszint lesüllyesztése szivattyúzás útján és a vizet a meglévő belvízcsatornába emelik. 114 Brikettgyártás A terület Komárom megyei részén, Dorog községben működik brikettgyár, amely kátrányos és szénporos szennyvizet termel. Ez a víz eddig a községi csapadékvíz elvezető-csatornán keresztül a Kenyérmezői patakba folyt és ezt a többi dorogi üzemmel együtt szennyvízpatakká változ482
