Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
XIX. FEJEZET Á vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kölcsönhatása Összefoglalás í. a vIzgazdAlkodAs és a népgazdasAgi Agak kölcsöniiatAsa 1.1 Bevezetés A vízgazdálkodás a természetes vízháztartásnak a társadalom növekvő szükségleteivel való össz- hangbahozatalára irányuló tevékenység. Vagyis a rendelkezésre álló vízkészletnek a népgazdaság egyes ágazatai között való célszerű, a népgazdaság érdekeire való figyelemmel történő szétosztása. Tervszerű vízgazdálkodás nélkül a népgazdaság egyes ágazatai nem a súlyuknak megfelelő sorrendben, nem a kellő arányok betartásával nyernének kielégítést. Az 1. sz. Észak-dunántúli TVK. területe mező- gazdasági jellegű és csak a századforduló után indult meg az Árpádkor óta fennálló vízimalmok (élelmiszeripar) mellett a könnyűipar, ill. könnyű gép- és szerszámipar kifejlődése. A vízgazdálkodás, így elsősorban a mezőgazdaság, közlekedési és település vonatkozásában jelentkezett. A múltban a területen az egyéb nép- gazdasági ágak és a vízgazdálkodás szempontjainak kellő összehangolására nem volt mód. Egyrészt hiányzott a vízgazdálkodási szemlélet, másrészt annak megvalósítására, ill. érvényesítésére sem a törvényes, sem a gazdasági lehetőségek nem voltak meg. A hatósági engedélyezési eljárásoknál csak egész szűkös helyi szempontok összehangolására volt mód, az sem kielégítően, Például a súlyos elmocsarasodást és mezőgazdasági kárt okozó vízimalmok megszüntetése nem volt lehetséges, legfeljebb a károk csökkentése. A települési politika nem alakult ki, a települési helyek kijelölésénél a vízügyi szakvéleményeket nem mindig vették kellő mértékben'figyelembe. A településeiknél a megoldásra váró vízrendezések számára helyet nem biztosítottak, így később a nem halasztható megoldás sokkal költségesebb lett. A vízellátás és csatornázási kérdésénél a laksűrűség stb. figyelembevételének elhanyagolása, a települések kialakítását nagyon megnehezítette’. Alig egy-két település rendelkezett községfejlesztési tervvel, de a vízgazdálkodási szempontok ott sem érvényesültek. Az ipar csak a saját érdekeit nézte, kooperációs megoldások nem jöhettek szóba. Szomszédos telepek kü- lön-külön oldották meg ipari vízellátásukat, holott közösen sokkal előnyösebb lett volna. A járulékos vízgazdálkodási érdekek figyelembevétele csak 1948. óta volt biztosítható. A lecsapolások helyi érdekből történtek, a főcsatornák nem épültek ki. Nem egy esetben árvízveszélyes helyre is történték települések. Az altalaj vizek fertőzött- sége sok helyen veszélyes méreteket öltött. Szerencsére a terület nagy részének ipari fejletlensége mellett a vízkészlet nincs kimerítve és ma még nem késett el a vízgazdálkodási szempontok érvényesítése. Kétségtelen, hogy nem egy helytelen település miatt, a megoldások a vízrendezés, vízellátás, de főleg csatornázás terén lényegesen súlyosbították a helyzetet. A vízgazdálkodási elvek kialakulása, a helykijelölési eljárások minden létesítménynél történt bevezetése, a törvényes rendelkezések megjelenése jelentősen javít a helyzeten. A vízrendezési feladatok az alsó-felső szakaszokon nem voltak összehangolva. A vízgazdálkodási szempontok érvényesülése nagy költségmegtakarításokat, ill. későbbi jelentős károk elhárítását eredményezi. A területen az ipartelepek távlati fejlesztési tervében figyelemmel voltak azok vízigényeinek kielégítésére, így a jövőben főleg a Duna mellé települnek. Az öntözővíz igények kielégítésére már tározók építésére lesz szükség, pl. a Cuhai Bakony-ér és az Ikva folyó völgyében. Az ivóvíz és az ivóvíz-minőségű ipari vizet igénylő élelmiszeripari telepek vízellátását kedvezőtlen,ül érinti a szénbányaművelés következtében jelentkező karsztvízszint süllyedés. Ennek ellensúlyozására Tatabányán: a VI. sz. aknából ivóvizet vesznek ki és betáplálják a városi vízmű hálózatába. Tervbe van véve a XlV/a akna vizének felhasználása is városi ivóvíz céljára. Ugyancsak Komárom megyében Tokod, Csol- nok, Ebszőnybánya és Sáriisáp község ivóvízellátása is résziben bányavízből történik. 1.2 A népgazdasági ágak és a vízgazdálkodás kölcsönhatása A következőkben a népgazdasági ágazati rendszer számjelrendszerének sorrendjében ismertetjük azokat az összefüggéseket, kölcsönhatásokat, amelyek a TVK. területén meglévő, illetve fejlesztésre kerülő népgazdasági ágazatok és a vízgazdálkodás között fennállnak. Részletes ismertetés a hivatkozott számú fejezeteknél található. 61 1 TVK 481
