Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

A túloldali táblázat alapján megállapítható, hogy a 20 éves fejlesztési tervhez a Vízügyi Fő- igazgatóság fennhatósága alá tartozó tervező szerveknél összesen kereken mintegy 3,4 milliárd Ft értékű tervezési munkát kell elvégezni. Ez a 3,4 milliárd Ft értékű tervezési munka a 20 éves vízgazdálkodási fejlesztési terv megvaló­sításához szükséges 5,5 milliárd Ft tervezési mun­kának mintegy 60—65 %-a. így tehát a fennmaradó mintegy 2,1 milliárd Ft-os tervezési munkát — az összes tervezésnek mintegy 35—40%-át — az ÉM, a megyei taná­csok, valamint más minisztériumok és szervek fennhatósága alá tartozó tervező vállalatoknak kell elvégezni. összefoglalóan tehát a fentieket: a vízgazdálko­dás 20 éves fejlesztési tervének megvalósításához a műszaki tervezés nagyfokú fejlesztése szüksé­ges. Ez a műszáki tervezés fejlesztése elsősorban a budapesti Központi Tervező Vállalat fejlesztését teszi szükségessé (a VIZITERV fejlesztése) úgy, hogy a 20 éves tervidőszak alatt összesen kereken mintegy 1,5 milliárd Ft tervezési munka elvégzé­sére legyen alkalmas. Másodsorban két középszintű tervező vállala­tot kell létesíteni, továbbá a Vízügyi Igazgatósá­gok Tervezési Osztályait, valamint Vízügyi Tár­sulatok tervezési csoportjait kell továbbfejlesz­teni úgy, hogy ezek a 20 éves terv alatt összesen kereken mintegy 1,9 milliárd Ft tervezési munkát legyenek képesek elvégezni. A fennmaradó mintegy 2,1 milliárd Ft értékű tervezési munka — amelyet a vízügyi tervezési szerveken kívül állami vállalatok fognak elvé­gezni — nagy vonalakban az alábbiak: városok és ipartelepék fejlesztésével kapcsolatos ivó- és ipari víz ellátás és csatornázás, új ipartelepek víz­beszerzése, szennyvíztisztítás, ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosítása, vízparti üdülés stb. 4. KIVITELEZÉSI MUNKÁK MŰSZAKI FEJLESZTÉSE .1 területen a múltban folyószabályozási, árvíz- védelmi, belvízrendezétsi és vízrendezési munkák készültek, csaknem kizárólag kézi erővel. Házi ke­zelésben egyedül a nagyabb belvízrendezési és vízrendezési munkák készültek vedersoros úszó­kotróval. Először 1954-ben az árvíz okozta gátsza­kadások helyreállítását végezték gépi berendezés­sel vállalati úton. Azóta nemcsak a nagyabb föld­munkákat (Altal-ér, Répce, Kardos-ér kotrása), ha­nem a belvízvédelmi szivattyútelepek építését és a dunai mederkotrásokat is vállalati úton végez­ték. Fejlődést jelentett az árvédekezés részbeni gépesítése a készenléti osztagok útján, valamint a csőkútverés gépesítése, melyet 1960-ban vezettek be. Az árvízvédelmi hírközlés céljára Taraba rend­szerű távbeszélő hálózat épült ki 1949—50. évek­ben. 1960-ban a győri VÍZIG 12,2 millió Ft építési munkát végzett. Ezen belül 596 000 m3 kézi, 143 000 m3 gépi földmunka, 1119 m3 helyszíni be­ton, 7 386 m3 előregyártóit beton (műkőbetonnal együtt) és 30 500 m3 kőmunka készült el. Fenti mennyiségekben a beruházáson kívül a felújítási és fenntartási munkák, valamint az idegen meg­rendelőknek készített munkák is benne vannak. A beruházási munka mintegy 25 %-ra tehető. Az Igazgatóság saját kőbányával nem rendelkezik a területen, de saját dunai rákodója van Süttő köz­ségnél, kiépített függőleges partfallal és keskeny nyomtávú erdei kisvasút csatlakozással, amely a tardosi mészkőbányából szállítja a terméskövet a rakodóra. Az uszályok rakása kézi erővel törté­nik. A vízépítési terméskövet a folyamszabályo­zási művek építéséhez a vízügyi szolgálat a saját vontatóival és 300—500 tonnás uszályaival szál­lítja. A terület építési munkáihoz szükséges homokos kavics anyag bőven áll rendelkezésre a dunai kot­rásból. A szállítás azonban csak közúti lehet, vas­úti csatlakozás hiányában. A vízi és közúti jár­művek, valamint az építőipari gépek karbantar­tását és javítását a gépészeti csoportok végzik. Ugyancsak e csoportok üzemelik szükség esetén a területen lévő 22 állandó szivattyútelepet és 2 szivattyúállást. A hajózóút kitűző szolgálatnak külön akkumu­látor töltő telepe van Gönyü községben. Kishajó javítótelep működik Ásványrárón. Géptelepe és gépműhelye van a VIZIG-nék, ez azonban nem megfelelő. A nagyrészt vonalas munkák szükségessé te­szik megfelelő számú mozgatható munkásszállá­sok, lakókocsik és tanyahajők biztosítását. A kivitelezési munkákra, tömegüknél fogva a föld, a beton és a kőmunkák jellemzők. A 20 éves terv keretén belül szakágazati bon­tásban az alábbi beruházási munkákat kell elvé­gezni 1 000 m3-ben. A munkák zömét a kisvízfolyások vízrendezési munkája teszi ki. Az összes földmunkának mint­egy 4,2 %-a kézi földmunka. A betonozási mun­káknál törekedni kell arra, hogy annak 25—30 %-a előregyártott legyen. Annak megállapítása, hogy fenti munkameny- nyiségből mennyit végezhet el a VÍZIG és meny­nyit kell a VÍZÉP-nek vagy más vállalatnak el­végeznie, még részletesebb vizsgálatot igényel. A) A gépesítés műszaki fejlesztése Annak érdekében,hogy az 1960-ban még 80 %- ot képviselt kézi földmunkát átlag 4—5%-ra le­hessen csökkenteni, és az előirányzott termelés növekedését végre lehessen hajtani, elsősorban a munkák gépesítését kell növelni, új és’ korszerű gépeket kell beállítani és ezeknek az eddigieknél jóval magasabb munkaóra kihasználására kell tö­rekedni. Földmunkánál a leggyakoribb géplánc a 474

Next

/
Oldalképek
Tartalom