Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
A túloldali táblázat alapján megállapítható, hogy a 20 éves fejlesztési tervhez a Vízügyi Fő- igazgatóság fennhatósága alá tartozó tervező szerveknél összesen kereken mintegy 3,4 milliárd Ft értékű tervezési munkát kell elvégezni. Ez a 3,4 milliárd Ft értékű tervezési munka a 20 éves vízgazdálkodási fejlesztési terv megvalósításához szükséges 5,5 milliárd Ft tervezési munkának mintegy 60—65 %-a. így tehát a fennmaradó mintegy 2,1 milliárd Ft-os tervezési munkát — az összes tervezésnek mintegy 35—40%-át — az ÉM, a megyei tanácsok, valamint más minisztériumok és szervek fennhatósága alá tartozó tervező vállalatoknak kell elvégezni. összefoglalóan tehát a fentieket: a vízgazdálkodás 20 éves fejlesztési tervének megvalósításához a műszaki tervezés nagyfokú fejlesztése szükséges. Ez a műszáki tervezés fejlesztése elsősorban a budapesti Központi Tervező Vállalat fejlesztését teszi szükségessé (a VIZITERV fejlesztése) úgy, hogy a 20 éves tervidőszak alatt összesen kereken mintegy 1,5 milliárd Ft tervezési munka elvégzésére legyen alkalmas. Másodsorban két középszintű tervező vállalatot kell létesíteni, továbbá a Vízügyi Igazgatóságok Tervezési Osztályait, valamint Vízügyi Társulatok tervezési csoportjait kell továbbfejleszteni úgy, hogy ezek a 20 éves terv alatt összesen kereken mintegy 1,9 milliárd Ft tervezési munkát legyenek képesek elvégezni. A fennmaradó mintegy 2,1 milliárd Ft értékű tervezési munka — amelyet a vízügyi tervezési szerveken kívül állami vállalatok fognak elvégezni — nagy vonalakban az alábbiak: városok és ipartelepék fejlesztésével kapcsolatos ivó- és ipari víz ellátás és csatornázás, új ipartelepek vízbeszerzése, szennyvíztisztítás, ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosítása, vízparti üdülés stb. 4. KIVITELEZÉSI MUNKÁK MŰSZAKI FEJLESZTÉSE .1 területen a múltban folyószabályozási, árvíz- védelmi, belvízrendezétsi és vízrendezési munkák készültek, csaknem kizárólag kézi erővel. Házi kezelésben egyedül a nagyabb belvízrendezési és vízrendezési munkák készültek vedersoros úszókotróval. Először 1954-ben az árvíz okozta gátszakadások helyreállítását végezték gépi berendezéssel vállalati úton. Azóta nemcsak a nagyabb földmunkákat (Altal-ér, Répce, Kardos-ér kotrása), hanem a belvízvédelmi szivattyútelepek építését és a dunai mederkotrásokat is vállalati úton végezték. Fejlődést jelentett az árvédekezés részbeni gépesítése a készenléti osztagok útján, valamint a csőkútverés gépesítése, melyet 1960-ban vezettek be. Az árvízvédelmi hírközlés céljára Taraba rendszerű távbeszélő hálózat épült ki 1949—50. években. 1960-ban a győri VÍZIG 12,2 millió Ft építési munkát végzett. Ezen belül 596 000 m3 kézi, 143 000 m3 gépi földmunka, 1119 m3 helyszíni beton, 7 386 m3 előregyártóit beton (műkőbetonnal együtt) és 30 500 m3 kőmunka készült el. Fenti mennyiségekben a beruházáson kívül a felújítási és fenntartási munkák, valamint az idegen megrendelőknek készített munkák is benne vannak. A beruházási munka mintegy 25 %-ra tehető. Az Igazgatóság saját kőbányával nem rendelkezik a területen, de saját dunai rákodója van Süttő községnél, kiépített függőleges partfallal és keskeny nyomtávú erdei kisvasút csatlakozással, amely a tardosi mészkőbányából szállítja a terméskövet a rakodóra. Az uszályok rakása kézi erővel történik. A vízépítési terméskövet a folyamszabályozási művek építéséhez a vízügyi szolgálat a saját vontatóival és 300—500 tonnás uszályaival szállítja. A terület építési munkáihoz szükséges homokos kavics anyag bőven áll rendelkezésre a dunai kotrásból. A szállítás azonban csak közúti lehet, vasúti csatlakozás hiányában. A vízi és közúti járművek, valamint az építőipari gépek karbantartását és javítását a gépészeti csoportok végzik. Ugyancsak e csoportok üzemelik szükség esetén a területen lévő 22 állandó szivattyútelepet és 2 szivattyúállást. A hajózóút kitűző szolgálatnak külön akkumulátor töltő telepe van Gönyü községben. Kishajó javítótelep működik Ásványrárón. Géptelepe és gépműhelye van a VIZIG-nék, ez azonban nem megfelelő. A nagyrészt vonalas munkák szükségessé teszik megfelelő számú mozgatható munkásszállások, lakókocsik és tanyahajők biztosítását. A kivitelezési munkákra, tömegüknél fogva a föld, a beton és a kőmunkák jellemzők. A 20 éves terv keretén belül szakágazati bontásban az alábbi beruházási munkákat kell elvégezni 1 000 m3-ben. A munkák zömét a kisvízfolyások vízrendezési munkája teszi ki. Az összes földmunkának mintegy 4,2 %-a kézi földmunka. A betonozási munkáknál törekedni kell arra, hogy annak 25—30 %-a előregyártott legyen. Annak megállapítása, hogy fenti munkameny- nyiségből mennyit végezhet el a VÍZIG és menynyit kell a VÍZÉP-nek vagy más vállalatnak elvégeznie, még részletesebb vizsgálatot igényel. A) A gépesítés műszaki fejlesztése Annak érdekében,hogy az 1960-ban még 80 %- ot képviselt kézi földmunkát átlag 4—5%-ra lehessen csökkenteni, és az előirányzott termelés növekedését végre lehessen hajtani, elsősorban a munkák gépesítését kell növelni, új és’ korszerű gépeket kell beállítani és ezeknek az eddigieknél jóval magasabb munkaóra kihasználására kell törekedni. Földmunkánál a leggyakoribb géplánc a 474