Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
és a bányaüzemek karsztvízkészletekre való hatásának vizsgálatára, forráshozamok előrejelzésére. a vízfelületek párolgására, a hóviszonyok vizsgálatára, az ország vízkészletének megállapítására, a vízgazdálkodási tervezésre, a vízellátó rendszerek vázlattervére, az öntözések és felszíni vizek elvezetésére, a Tiszavölgy öntözési kerettervére, a talajvízdúsításokra, a talajvízből való öntözések lehetőségeinek feltárására, a geohidroiógiai talaj- és karsztvíztérképezésre, a mélységi geohidroiógiai térképezésre, a víztározása lehetőségek feltárására, a hazai árvédelmi vonalak geohidroiógiai felvételére, az árvédelmi gátak szi- várgásvizsgálataira és a Duna komplex hasznosításának kérdéseire vonatkoznak. Ezeken a hidrológiai kutatásokon kívül még számos olyan kutatás is folyt, melyek eredményei a Keretterv végrehajtása szempontjából igen fontosak. Ezek a felszíni és felszínalatti vizek minőségére és a vízminőségi térképek készítésére, a különböző ipari szennyvizek tisztítására és a szennyvízöntözési lehetőségek feltárására vonatkoztak. Magán az 1. sz. Területen a VITUKI, VÍZITERV, MÉLYÉPTERV, UVATERV, FTI végeztek olyan kutatójeliegű munkát, melyek a Keretterv munkáinak alapjai lehetnek. Ezek a vizsgálatok főképpen a Felső-Duna mederemelkedésével, hordalék- és jégviszonyaival, a Duna, Lajta, Rába, Repce, Lapines árvízi hozamaival és árvízviszonya ival. a Nagymarosi Vízlépcső és bratislavai duzzasztás hatásával, a Hanság vízrendezésével, az 1. sz. terület kisebb vízfolyásainak és patakjainak hidrológiai kérdéseivel, a Szigetköz és általában az egész Kisalföld talajvízalakulásával, a hasznosítható talajvízkészletekkel, a hansági talajvízszínszabályozással, a Hanság vízháztartásával, a felszíná vizekből való vízellátásokkal (Oroszlány, Tata, Dorog, Ajka, öntözések), a terület helységeinek vagy ipartelepeinek felszínalatti vizekből való teljes vagy részleges vízellátásával (Győr—Révfalu, Komárom, Szőny, Almásfüzitő, Lábatlan, Szentgotthárd, Kőszeg, Szombathely, Celldömölk, Sárvár, Fertőrákos, Sopron* Kapuvár, Ajka, Dóba, Pápa, Oroszlány, Tata, Tát, Dorog és több kisebb helység), Cikolasziget—Mosonmagyaróvár geológiai viszonyainak, a Nagymarosi Vízlépcső által érintett területeknek, a Esztergom—Tát—Nyergesújfalu környékének geoelektromos és szeizmikus feltárásával foglalkoztak. Az egyes területi Kerettervek végrehajtásához szükséges kutatások, a hidrológiai kutatások mellett, mind élesebben mint a műszaki beavatkozásokkal kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások jelentkeztek. Azok a feladatok, melyek az egyes területeken a Keretterv időszakában a kutatómunka jövő feladatait adják: az egyes kisebb vízgyűjtő- területek összefüggő egységes rendezési terveinek kidolgozása, a talaj-, karszt- és mélységi vízkészletek és hasznosan kitermelhető mennyiségeiknek megállapítása, a vízkészletgazdálkodás kialakítása, a vízgazdálkodási létesítmények legbiztosabb és leggazdaságosabb megtervezése, az árvízvédekezés, belvízgazdálkodás, öntözés, vízerőhasznosítás stb. A Keretterv végrehajtásához további adatgyűjtést és sűrítést, valamint kutatást — az egyes' területekre decentralizáltan — a vízügyi igazgatóságok hid- rológusainak, vízkémiai laboi’atóriumainak és a jövőben alkalmazandó geohidrológusainak is végezni kell az országos szervvel, a VITUKI-val együtt és az ő koordinációja mellett. A kutatások során országosan, de a területekre vetítetten is — az alábbi súlyponti feladatcsoportok jelentkeznek : a vízminőségi kutatás kiszélesítése és a rendelkezésre álló felszíni és felszínalatti vízkészletek védelme, a vízszükségletek fedezése érdekében a mélységi vizekkel kapcsolatos kutatások kiterjesztése, a szakágazatokkal (árvízvédelem, belvízgazdálkio- dás, vízrendezés, öntözés, folyószabályozás, vízerő- hasznosítás) kapcsolatos kutatásiok fokozása, a vízépítési és építőgépekkel kapcsolatos kutatás kiszélesítése, a területek nagyobb vízgazdálkodási létesítményeinek (vízlépcsők, vízművek, öntözőrendszerek, műtárgyak, belvízmegfigyelő területek stb.) előmunkálataival, építésével és üzemével összefüggő laboratóriumi és helyszíni kísérletek. Az 1. sz. terület vízgazdálkodási munkai során — eltekintve a vízgazdálkodás egész területét, tehát az 1. sz. területet is érintő alap- és alkalmazott kutatásoktól — a fontosabb kérdések az árvízvédelem, a folyószabályozás, a vízrendezés, az öntözés és a folyami vízerőkihasználással kapcsolatban merülnek fel. Az árvédelmi vonalak vékony fedőréteggel fedett nagymennyiségű kavics alapréteg felett épültek, és' emiatt, de a meder és az árvíziszintek állandó emelkedése miatt is a gátak állékonysága egy-egy nagyvíz alkalmával veszélyeztetett. A Dunának ez a szakasza igen hordalékos, jórészben, nagyesésű, melynek szabályozása állandó és a változó viszonyokhoz alkalmazkodó munkát kíván. A területen van a Kisalföld, melynek egy része a tőzeges Hanság területe. Ennek belvízrendezése és talajának nedvességszabályozása különleges vízrendezési munkát kíván. A terület Duna-szakaszát érinti a tervezett Nagymarosi Vízlépcső duzzasztása, és a dunakiüti tervezett duzzasztó alatti meder ol- dalesatornával csökkentett vízhozama. A Terület különleges kutatási kérdései ezért az alábbi feladatok körül csoportosulnak: A szigetközi árvédelmi gátak, de a mellékfolyók gátjainak a megerősítése is helyi kutatásokat kíván (az árvédelmi gátak megerősítésére kísérleti szakaszok létesítése, töltésszigetelési eljárások kísérletezése, a töltéserősítés építéstechnológiájának javítása, a hidrornechanizáció alkalmazásának kialakítása, a fenntartási munkák gépesítésének és a védekező munkák korszerűsítésének vizsgálata). Vizsgálandók a folyószabályozással kapcsolatos kérdések (az egységes meder kialakítása modellkísérletekkel, a hullámtéri növényzet árvízlevonulásra való hatása, a kőbeépítés és a kavicselterítés technológiája). A vízrendezések 471
