Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

és a bányaüzemek karsztvízkészletekre való hatá­sának vizsgálatára, forráshozamok előrejelzésére. a vízfelületek párolgására, a hóviszonyok vizsgá­latára, az ország vízkészletének megállapítására, a vízgazdálkodási tervezésre, a vízellátó rendszerek vázlattervére, az öntözések és felszíni vizek elvezetésére, a Tiszavölgy öntözési kerettervére, a talajvízdúsításokra, a talajvízből való öntözések lehetőségeinek feltárására, a geohidroiógiai talaj- és karsztvíztérképezésre, a mélységi geohidroiógiai térképezésre, a víztározása lehetőségek feltárására, a hazai árvédelmi vonalak geohidroiógiai felvételére, az árvédelmi gátak szi- várgásvizsgálataira és a Duna komplex hasznosítá­sának kérdéseire vonatkoznak. Ezeken a hidrológiai kutatásokon kívül még szá­mos olyan kutatás is folyt, melyek eredményei a Keretterv végrehajtása szempontjából igen fonto­sak. Ezek a felszíni és felszínalatti vizek minőségére és a vízminőségi térképek készítésére, a különböző ipari szennyvizek tisztítására és a szennyvízöntözési lehe­tőségek feltárására vonatkoztak. Magán az 1. sz. Területen a VITUKI, VÍZITERV, MÉLYÉPTERV, UVATERV, FTI végeztek olyan kutatójeliegű munkát, melyek a Keretterv munkái­nak alapjai lehetnek. Ezek a vizsgálatok főképpen a Felső-Duna mederemelkedésével, hordalék- és jégviszonyaival, a Duna, Lajta, Rába, Repce, La­pines árvízi hozamaival és árvízviszonya ival. a Nagymarosi Vízlépcső és bratislavai duzzasztás ha­tásával, a Hanság vízrendezésével, az 1. sz. terület kisebb vízfolyásainak és patakjainak hidrológiai kérdéseivel, a Szigetköz és általában az egész Kisalföld talaj­vízalakulásával, a hasznosítható talajvízkészletek­kel, a hansági talajvízszínszabályozással, a Hanság vízháztartásával, a felszíná vizekből való vízellátásokkal (Orosz­lány, Tata, Dorog, Ajka, öntözések), a terület helységeinek vagy ipartelepeinek fel­színalatti vizekből való teljes vagy részleges vízellá­tásával (Győr—Révfalu, Komárom, Szőny, Almás­füzitő, Lábatlan, Szentgotthárd, Kőszeg, Szombat­hely, Celldömölk, Sárvár, Fertőrákos, Sopron* Ka­puvár, Ajka, Dóba, Pápa, Oroszlány, Tata, Tát, Do­rog és több kisebb helység), Cikolasziget—Mosonmagyaróvár geológiai viszo­nyainak, a Nagymarosi Vízlépcső által érintett terü­leteknek, a Esztergom—Tát—Nyergesújfalu kör­nyékének geoelektromos és szeizmikus feltárásával foglalkoztak. Az egyes területi Kerettervek végrehajtásához szükséges kutatások, a hidrológiai kutatások mel­lett, mind élesebben mint a műszaki beavatkozá­sokkal kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások jelentkeztek. Azok a feladatok, melyek az egyes te­rületeken a Keretterv időszakában a kutatómunka jövő feladatait adják: az egyes kisebb vízgyűjtő- területek összefüggő egységes rendezési terveinek kidolgozása, a talaj-, karszt- és mélységi vízkészle­tek és hasznosan kitermelhető mennyiségeiknek megállapítása, a vízkészletgazdálkodás kialakítása, a vízgazdálkodási létesítmények legbiztosabb és leg­gazdaságosabb megtervezése, az árvízvédekezés, belvízgazdálkodás, öntözés, vízerőhasznosítás stb. A Keretterv végrehajtásához további adatgyűjtést és sűrítést, valamint kutatást — az egyes' területek­re decentralizáltan — a vízügyi igazgatóságok hid- rológusainak, vízkémiai laboi’atóriumainak és a jö­vőben alkalmazandó geohidrológusainak is végezni kell az országos szervvel, a VITUKI-val együtt és az ő koordinációja mellett. A kutatások során országosan, de a területekre vetítetten is — az alábbi súlyponti feladatcsoportok jelentkeznek : a vízminőségi kutatás kiszélesítése és a rendelke­zésre álló felszíni és felszínalatti vízkészletek vé­delme, a vízszükségletek fedezése érdekében a mélységi vizekkel kapcsolatos kutatások kiterjesztése, a szakágazatokkal (árvízvédelem, belvízgazdálkio- dás, vízrendezés, öntözés, folyószabályozás, vízerő- hasznosítás) kapcsolatos kutatásiok fokozása, a vízépítési és építőgépekkel kapcsolatos kutatás kiszélesítése, a területek nagyobb vízgazdálkodási létesítmé­nyeinek (vízlépcsők, vízművek, öntözőrendszerek, műtárgyak, belvízmegfigyelő területek stb.) elő­munkálataival, építésével és üzemével összefüggő laboratóriumi és helyszíni kísérletek. Az 1. sz. terület vízgazdálkodási munkai során — eltekintve a vízgazdálkodás egész területét, te­hát az 1. sz. területet is érintő alap- és alkalmazott kutatásoktól — a fontosabb kérdések az árvízvéde­lem, a folyószabályozás, a vízrendezés, az öntözés és a folyami vízerőkihasználással kapcsolatban me­rülnek fel. Az árvédelmi vonalak vékony fedőréteg­gel fedett nagymennyiségű kavics alapréteg felett épültek, és' emiatt, de a meder és az árvíziszintek állandó emelkedése miatt is a gátak állékonysága egy-egy nagyvíz alkalmával veszélyeztetett. A Du­nának ez a szakasza igen hordalékos, jórészben, nagyesésű, melynek szabályozása állandó és a vál­tozó viszonyokhoz alkalmazkodó munkát kíván. A területen van a Kisalföld, melynek egy része a tőzeges Hanság területe. Ennek belvízrendezése és talajának nedvességszabályozása különleges vízren­dezési munkát kíván. A terület Duna-szakaszát érinti a tervezett Nagymarosi Vízlépcső duzzasztása, és a dunakiüti tervezett duzzasztó alatti meder ol- dalesatornával csökkentett vízhozama. A Terület különleges kutatási kérdései ezért az alábbi feladatok körül csoportosulnak: A szigetközi árvédelmi gátak, de a mellékfolyók gátjainak a megerősítése is helyi kutatásokat kí­ván (az árvédelmi gátak megerősítésére kísérleti szakaszok létesítése, töltésszigetelési eljárások kísérletezése, a töltéserősítés építéstechnológiájá­nak javítása, a hidrornechanizáció alkalmazásá­nak kialakítása, a fenntartási munkák gépesítésé­nek és a védekező munkák korszerűsítésének vizsgálata). Vizsgálandók a folyószabályozással kapcsolatos kérdések (az egységes meder kiala­kítása modellkísérletekkel, a hullámtéri növény­zet árvízlevonulásra való hatása, a kőbeépítés és a kavicselterítés technológiája). A vízrendezések 471

Next

/
Oldalképek
Tartalom