Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
XVIII. FEJEZET Â vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok 1. VÍZÜGYI SZERVEZETEK A TERÜLETEN Az egységes vízügyi szolgálat megteremtése előtt az 1. sz. Észak-Dunántúli TVK területén az alábbi vízügyi szervek működtek: Kultúrmérnöki Hivatal Székesfehérvár Kultúrmérnöki Hivatal Győr Kultúrmérnöki Hivatal Szombathely Folyammérnöki Hivatal Győr Marcalvölgyi Vízitársulat Celldömölk Rábaszabályozó Társulat Győr Szigetközi Armentesítő Társulat Győr Dunaalmási Vízmentesítő Dunaalmás Társulat Cuhai Bakonyér Lecsapoló Mezőőrs Társulat Gönyüi Nyárigáttársulat Gönyü A vízitársulatok államosítása után lehetővé vált az egységes vízgazdálkodási szolgálat 'kialakítása és a fentebb felsorolt vízügyi szervek helyett egy területi szervezet létrehozása. Az 1. számú (ÉSZAK-DUNÁNTŰL) TVK területén 1960-ban az alábbi vízügyi szervek működtek: Észak dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr Ásványrárói szakmérnökség Ásványráró Csornai szakaszmérnökség Csorna Komáromi szakaszmérnökség Komárom Győri szakaszmérnökség Győr Nioki szakaszmérnökség Nick Gépészeti Üzem Győr Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság Szovibathely Szombathelyi szakaszmérnökség Szombathely Középdunántúli Vízügyi Székesfehérvár Igazgatóság Veszprémi szakaszmérnökség Veszprém A Nyugatdunántúli és Középdunántúli Vízügyi Igazgatóságok működése a TVK-területén csak részleges (Rába völgy, Marcal völgy) a Középduna- völgyi Vízügyi Igazgatóság hatásköre csak egy község (Piliscsaba) területére terjed ki. A TVK-területén működő vízügyi igazgatóságok feladata részletesen: — közreműködik a vízgazdálkodáscsal kapcsolatos tudományos kutatásban; — feltárja és eloszlatja a vízkészleteket (vízmérlegen alapuló vízkészletgazdálkodás); — végzi a vizek minőségi vizsgálatát; — kiszabja a szennyvízbírságot és a szennyvíz- bevezetési díjat; — ellátja a vízügyi államigazgatási ügyekben az első fokú hatósági teendőket; — résztvesz az éves, többéves területi, valamint kerettervek készítésében, összehangolja a saját és idegen terveket a területi és országos tervekkel; — szakvéleményt ad (helykijelölés, telepítés, stb) ; — meghatározza, a vízellátás és szennyvízelvezetés általános műszaki megoldását; — elbírálja a vízügyi műszaki szempontból a vízellátó és vízelvezető művek építésére1, bővítésére és fejlesztésére vonatkozó, továbbá a falusi vízellátással kapcsolatos műszaki terveket; — megtervezd a vízgazdálkodási létesítmények (árvízvédelmi, belvízgazdálkodási, folyószabályozási, kisvízfolyásrendezési, öntözési, stb.) műszaki terveit, azokat felülvizsgálja és jóváhagyja; — résztvesz az öntözőtelepek, halastavak kijelölésében, műszaki tervezésében és kivitelezésében; — résztvesz a vízhasznosítási főművek (szíva ty- tyútelepek, stb.) kijelölésében, tervezéséiben, építésében; — vezeti és műszakilag irányítja a tényleges árvíz- és belvízvédekezést ; — közreműködik az árvízi és belvízvédekezés; valamint a helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladatainak ellátásában; — műszaki irányítást ad a tanácsok részére a helyi vízkárelhárítás! feladatok elvégzéséhez; — kivitelezi a vízgazdálkodási létesítményeket (árvízvédelmi, belvízgazdálkodási, folyószabályozási, stb.); — üzemeli és fenntartja az állami hidrotechnikai létesítményeket (duzzasztók, zsilipek, szivattyútelepek, stb.); — irányítja és felügyeli» a területen alakult vízgazdálkodási társulatokat ; A felsorolás mutatja, hogy a vízügyi igazgatóság milyen széleskörű tevékenységet fejt ki. A szerteágazó feladatok közül ki kell emelni a vízügyi államigazgatási hatósági teendőket. Az alkotmány értelmében minden felszíni és felszínalatti víz az egész nép vagyonaként az állam tu467
