Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
2. A VÍZGAZDÁLKODÁSI NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ALAPELVE 2.1 A csatlakozó vízgyűjtőterületek részegységének kérdése A kölcsönös vízgazdálkodás biztosítása érdekében. a csatlakozó vízgyűjtő területrészek az állami határoktól függetlenül egységesnek tekintendők. Ez az elv az Ausztriával közös érdekű vízgyűjtő- területekre teljes mértékben vonatkoztatható, míg a Csehszlovákiával közös érdekű Duna-szakasz vízgyűjtőterületére teljes mértékben nem vonatkoztatható. A Duna vízgyűjtője egyrészt több ország területére terjed ki és ez által vízgyűjtőjének vízgazdálkodása meghaladja a TVK méreteit, másrészt a Csehszlovákiával közös Duna-szakasz csehszlovák területre eső vízgyűjtője is meglehetősen nagy kiterjedésű és a területén, végzett vízgazdálkodási munkák közül csak a Dunán és a Duna árterében végzett munkák befolyásolják a TVK területének vízgazdálkodását. 3. A TERÜLET VÍZGAZDÁLKODÁSI HELYZETE ÉS A TVK területén nemzetközi vízgazdálkodási kapcsolatok kialakulása a trianoni békeszerződés után kezdődött. A békeszerződést követő ha- tárügyeík rendezéséről szóló szerződések tesznek először intézkedést a határmenti vízügyek rendezésére. Ezek az intézkedések elsősorban, vízjogi ügyek rendezésére, valamint kisebb vízrendezési feladatokra vonatkoztak és már a két világháború közti időszakiban kevésnek bizonyultak. Magyarország Csehszlovákiával is és Ausztriával is a jelentősebb vízügyi feladatok közös: rendezésére Egyezményt kötött, mely Egyezmények a vízügyi együttműködés területét jelentősen bővítették. Még nagyobb fejlődést mutat a felszabadulás utáni időszakiban Ausztriával kötött Egyezmény, mely nem vonatkozik ugyan még a teljes vízgyűjtőterületre, de már a vízgazdálkodás egész területére kiterjed. A TVK területén tehát a szomszédos országokkal kötött Egyezmények alapján kialakult vízgazdálkodási kapcsolatok fejlődése megfelel a 2.1 pontban foglalt alapelvnek. Az Egyezmények alapján kialakult kapcsolatok fejlődésének ismertetése szomszédos országonként és szakágazatonként bontva a következő : Csehszlovákia: a) Árvízmentesítésre, árvízvédelemre, folyók és tavak szabályozási mimikáira, valamint a művek karbantartására vonatkozóan az 1948. évi területát2.2 A jelenlegi helyzet vizsgálata A TVK területének nemzetközi vízgazdálkodási kapcsolatait az államhatároktól független, egységes vízgyűjtő területként nézve a jelenlegi helyzet a következő : A Csehszlovákiával kötött 1954. évi Vízügyi Egyezmény az 1. sz. TVK területére vonatkozóan Dunával kapcsolatos rendelkezéseiket tartalmaz. Nem terjed ki valamennyi vízgazdálkodási kérdésre sem. így többek között például nem tartalmaz intézkedést a vizek tisztaságának: védelme terén kialakítandó együttműködésről, mely ma már egyik legidőszerűbb vízgazdálkodási követelmény. Az Egyezmény teljessé tétele érdekében Magyar- ország és Csehszlovákia között tárgyalások vannak folyamatban. Az Ausztriával kötött 1956. évi Vízügyi Egyezmény hatálya nem terjed ugyan ki a teljes vízgyűjtőterületre, de biztosítja azt a lehetőséget, hogyha valamelyik Fél érdeke úgy kívánja az Egyezmény hatálya a vízgyűjtőterületen belül bővíthető. Az Egyezmény a vízgyűjtőterületen belüli egységes vízgazdálkodási szemléletet megfelelően érvény»- siti. NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK FEJLŐDÉSE engedéssel kapcsolatos és az 1954. évi Vízügyi Egyezmény rendelkezik. Az 1954. évi Egyezmény I. fejezete az Egyezmény hatálya alá tartozó munkákat határozza meg. Armentesítés alatt mindazokat a munkákat kell érteni, amelyek rendeltetése, hagy az árterületeket az elöntések ellen megvédjék. Nagyvíz&zabályozás mind az a munka, amely a nagyvizek szétterülésének megakadályozásán kívül a közép- és kisvízszabályozás céljait szolgálja, továbbá a jég és hordalék zavartalan, levonulását is elősegíti. Középvízszabályozás mind az a munka, amelynek célja a középvizek összefogott levezetése, a középvízi meder és a parti területek biztosítása, továbbá a jég és hordalék zavartalan levonulásának elősegítése. Kisvízszabályozás az a munka, amelynek feladata a kisvizek összefogása és egységes levezetése, valamint a kisvízi hajóút rögzítése ás megjavítása. Szabályozási kotrások azok a munkák, amelyek célja a meder mélyítésével, kiszélesítésével a közép- és kisvízszabályozás! munkák elősegítése. Hajózási kotrások pedig azok a munkák, amelyeknek célja a hajóút megjavítása. A II. fejezet a kutatások, mérések és tervezések tekintetéiben rendelkezik. A szerződő felek a közép- és kisvízszabályozási kutatásokat és méréseket előzetes megállapodás 442
