Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
XVI. FEJEZET Á vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai 1. BEVEZETÉS 1.1 A témakör ismertetése Az 1920. évi trianoni békeszerződés Magyarország határait úgy állapítja meg, hogy az államhatár vonala az 1. sz. TVK területén a Duna medrét és vízgyűjtőjét, valamint a Mosoni-Duna vízrendszerének vízgyűjtőterületét kettévágta. A Duna Rajkától Szobig (1708—1850 fkm) terjedő szakaszának 43 470, 86 km2 vízgyűjtő területéből a baloldali 27 890,81 km2 (64%) vízgyűjtő területet és a 142 km hosszú mederszakasz baloldalát- Csehszlovákiához csatolták, a jobboldali meder és 15 580,05 km2 (36%) vízgyűjtőterület pedig Magyarországon maradt. Az 1948. október 9-én kötött Egyezmény (Párizsi békeszerződés) szerint Csehszlovákiához csatolták a Rajka fölötti Horvátjár- falu, Oroszvár és Dunacsuny községeket védvonalaikkal. A Mosoni-Duna vízrendszerében a vízgyűjtőterületek határrendezés utáni megoszlása az alábbi: Lajta folyó vízgyűjtő területe 2 379,5 km2, ebből Ausztriában van 2 308,3 km2 (97%) Magyarországon 71,2 km2 (3%). Fertő tó és Hanság-főcsatorna vízgyűjtő területe 2 777,8 km2, ebből Ausztriában van 1541,0 km2 (55%) Magyarországon 1 236,8 km* (45%). Répce—Rábca folyó vízgyűjtő területe (Fertő tó és Hanság-főcsatorna vízgyűjtőterülete nélkül (1 408,2 km2, ebből Ausztriában van 598,9 lom2 (42%) Magyarországon 809,3 km* (58%). Rába folyó és mellékvízfolyásainak (Gyöngyös, Pinka, Lapines stb.) vízgyűjtőterülete a Marcal vízgyűjtőterülete nélkül 7 037,7 km2, ebből Ausztriában van 4 549,6 km2 (65%) Magyarországon pedig 2 438,1 km2 (35%). A fejezet tehát az 1. sz. Észak-Dunántúli TVK területével szomszédos Ausztriához és Csehszlovákiához kapcsolódó vízgyűjtőterületeinek vízgazdálkodási kölcsönhatását vizsgálja. Ismerteti a terület vízgazdálkodásának nemzetközi, kapcsolatait, a fenti szomszédos államokkal közös vízügyi műszaki kérdéseit és megoldásait.1 1.2 A múlt és a jelen A vízgyűjtőterületek megosztottsága folytán a vízgyűjtő területen belüli egységes vízgazdálkodás lehetősége megszűnt. Ezt a hátrányos körülményt már a békeszerződés is elismerte, és a vízügyi kérdések rendezésére intézkedést tett. Ez képezte alapját a két világháború közti időben 1929. évben Ausztriával és 1937. évben Csehszlovákiával megkötött vízügyi Egyezményeknek is, melyek a béke- szerződés szellemében biztosították a határmenti vízügyek rendezését. A második világháború után Csehszlovákiával kötött 1937. évi Egyezmény a két állam 1949. évi erre vonatkozó megállapodása folytán továbbra is érvényben maradt az 1954. évben megkötött Egyezményig, amely jelenleg is hatályos'. Az Egyezmény az 1937. évi alapján készült, de kiterjeszkedett a határmenti és határt metsző kisebb vízfolyások ügyeire is. Az Ausztriával kötött 1929. évi Egyezmény a trianoni határ által kettéosztott volt Rábaszabá- lyozó Társulat ügyének rendezésére vonatkozott. A második világháború után a vízgazdálkodás jelentős fejlődése folytán 1956. éviben Magyarország Ausztriával újabb vízügyi Egyezményt kötött, mely 1959. év óta jelenleg is érvényben van. Az Egyezmény a határmenti (6 km-es sáv) vizekre, a határvidék (kb. 20 km-es sáv) vízépítményeire, — műveire és berendezéseire, valamint a mellékletben felsorolt olyan létesítményekre' vonatkozik, melyek már a határvidéken kívül vannak ugyan, de közös érdekeket is szolgálnak. Az Egyezmény melléklete tartalmazza továbbá az érdekeltségi arányokat, valamint Sopron, Kőszeg városok vízellátására és a Kdsiajta — Márialigeti öntözés biztosítására vonatkozó intézkedéseket. 96 í TVK Ml
