Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
ségek gyógyítására lehet majd felhasználni és palackozva ásványvizet szolgáltathat. A büki víz nagy mennyisége következtében lehetségessé teiszi, hogy itt országos jellegű fürdőtelep létesüljön. Külföldi betegek érdeklődésére is lehet számítani. 1.33 ÄZ ÁSVÁNY-, GYÖGY ÉS HÉVIZEK EGYÉB HASZNOSÍTÁSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A terület ivóvízellátás tekintetében elég szegény, illetve a felszíni vizek (ásott kutak) rossz minőségű ivóvizet szolgáltatnak. Különösen rossz az ivóvízellátás1 a Komárom megyei községekben. Tehát okvetlenül tszükségesi a területen lévő ásványvizeket az ivóvízellátásba bekapcsolni. Sajnos a területen kevés az ilyen ásványvíz. Számításba vehető a Dunaalmási Csokonai kút. A pápai hőforrásnál tisztasági és gőzfürdő létesítése Pápa város lakosságának egészségügyi ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges. 1.33 ÁSVÁNY-, GYÖGY- ÉS HÉVIZEK KOMPLEX HASZNOSITÄSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Komplex hasznosítás a területen csak a győri, esztergomi és büki vizeknél lehetséges. Ezeken a helyeken is' sajnos a komplex hasznosítás nem lépcsős, hanem párhuzamos (gyógyászati, strandfürdő stb.). Lépcsősen csak a fürdőterület fűtését tudja megoldani. Kivétel talán a bűki kút, ahol a lépcsős hasznosítás is megoldható, magas hőfok és nagy vízmennyiség miatt. Mivel a fürdéshez amúgy is le kell hűteni a vizet, a hűtés már úgy történhet meg, hogy a fölös hőmennyiséget részbeni a fürdőtelep fűtésére, részben pedig melegházak fűtésére használják fel. Az ekképp lehűtött vizet utána gyógyászati célra is hasznosíthatják. 2. AZ ÁSVÁNYVIZEK, GYÓGYVIZEK ÉS HÉVIZEK HASZNOSÍTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 3.J1 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK. FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÄK ISMERTETÉSE A kérdéssel foglalkozó főbb művek: dr. Schulhof Ödön „Magyarország ásvánv és gyógyvizei”, dr. Kocsis Annád és Koltai József: „Adatok mélységi vizeinkről” (Hidrológiai Közlöny és Vízügyi K őrlemények). Felhasznált feilesztési tanulmánytervek: Gvőri fürdőtelep bővítésének tanulmányterve. Balfi fürdő felújításának terve. Esztergomi fürdőtelen bővítésének és felújításának tanulmányterve. Büki. Sárvári és Sziombatbelvi fürdők fejlesztésének tanulmányterve. Pápai hőforrás hasznosításának tanulmányterve. A fenti tanulmánvtervék olyan mérvűek, hogy alaniát kénezik a beruházási nrogramnak és a részletes terveknek. A tanulmánytervek az illetékes1 városi tanácsok birtokában varrnak. Az Észak-Dunántúli TVK-területén lévő ásvány-, gyógy- és hévizekre vonatkozólag a fentieken kívül tanulmányterv tudomásunk szerint nem készült. A feilesztés kialakításánál gátló körülmények a következők: Győr-Sopron megye Balf palackozó kútia. A sooroni szikvíz üzem kezelésében van. mely csak tehertételnek tartja, fejleszthetőségével nem foglalkozik senki. Elhelyezkedését tekintve a várostól távol esik. Gvőri termál kút. A fürdő kialakításánál gátló körülmény, hogy a tervezett fürdő területe hullámtérbe esik és emiatt töltésáthelyezés válik szükségessé, valamint meglévő épületek szanálására is szükség van. Komárom megye Fürdő forrás Dunaalmás. A fürdő területe nem növelhető, a forrás vízhozama erősen csökkenő tendenciát mutat, valamint az egész tatai medencében a szénbányászat következtében a betörő bányavizek miatt a források egymásután apadnak el. Esztergomi források. A fürdő erősen beépített területen van, mely a fürdő terjeszkedését, fejlesztését erősen gátolja. Keserűvizes kutak: Igmánd. A kutak vizét Komáromban palackozzák, melytől egy kicsit távol esik. Palackozás mennyisége a kereskedelem igényétől függ. Vas megye Büki kút. A község belterületétől aránylag távol í.5—2 km-re fekszik. Költséges hozzájáró út és külön vasúti megálló kiépítésiét igényli. Nagy meny- nyiségű (2720.05 mg/1) hidrogénkarbonát tartalmú. A 44 C° hévizet felhasználás előtt hűteni kell és' ez jelentős mértékű lerakódással jár, ami mind az üzemet, mind a fűtésre való felhasználást megnehezíti. Sárvári kút. 9,1 m nyugalmi vízszintű kútiből a vizet csak búvárszivattyúval lehet kiemelni. A magas 2,196.36 mg/1 hidrogénkarbonát és 1,8 mg/1 vastartalma a víz felhasználást kissé megnehezíti. 3.13 A TEWVETEsnÉL KOvpteTT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK A fejezet kidolgozásánál követett fejlesztési alapelvek: Az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosításának fejlesztését a jelenlegi lehetőségek (feltárt vizek) és az igények alapján kell kidolgozni. Az ásvány-, gyógyvizek, valamint a gyógyászati 405
