Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
2, A VÍZTÁROZÁS ÉS ANNAK TÖBBCÉLÚ HASZNOSTAsANAK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 tudományos kutatások, feltárások, ADATGYŰJTÉSEK ÉS TERVEZÉSI MUNKÄK ISMERTETÉSE Az 1. sz. TVK területegységén a tározók megtervezésénél a következő irodalmat használtuk fel: Magyarország Vízkészlete III. Tározási lehetőségek (VITUKI). Kisvízfolyások árvízi hozamiának számítása (Csermák B. VITUKI). Hidrológiai Atlasz. Mosoni-Dunaág vízgyűjtője. Az Által-ér és Gallai patak vízgyűjtőjének vízrajza (Babos* Z.). Oroszlányi Erőmű bokodi tározótava (MÉLYÉP- TERV). A Hanság vízrendezésének előkészítésére végzett hidrológiai vizsgálatok. (VITUKI 1961. összefoglaló jelentés). Műszaki tanulmány a Cuhai Bakony-ér víztározás lehetőségéről (MÉLYÉPTERV 1959.). Magyarország vízkészlete I. Mennyiség számbavétele (VITUKI). Víztározók hidrológiai méretezése (VITUKI Puskás T.). Vasdinnyepusztai és Tercsi tározók létesítésének tervei (VÍZITERV). A Tardosbányai és Kerékteleki tározók tervei (É. VÍZIG.). A tározókkal érintett vízfolyások rendezésiének tervei (VÍZIG). Az öntözés lehetősége Észak-Dunántúl on, HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG Győri Csoportjának munkabizottsága. A tározók tervezésénél betartott szempontok: a) morfológiai, geológiai, hidrológiai szempontok, b) milyen célra hasznosítható? Érdekeltségek, c) gazdaságosság, d) a tározó létesítésének van-e egyéb népgazdasági szinten jelentkező hatása, ill. ellenhatása. A hidrológiai viszonyokat a viszonylag kis vízgyűjtőterülettel rendelkező (50 km2 alatt) tározások tervezésénél, csak elméleti megfontolások alapján becsültük. Ott ahol részletesebb térkép vagy felvételi adat nem állt rendelkezésünkre, a tervezéshez 1:25 000 méretarányú katonai térképet használtunk fel. A talajtani és geológiai adatok tájékoztató jellegűek. A tervezéshez elsősorban a tárázási lehetősége^ két kellett feltárni. Ezeket a lehetőségieket nagy vonalakban a következőkben foglaljuk össze: A síkvidéki tározási lehetőségek közül megvizsgáltuk a holtmedrek, az élőmedneik, és a töltések közötti tározási lehetőségleit. A területen a hoüitmedrek nem jöhettek szóba tározási lehetőségként, mert a Duna, Rába és Rábca menti holtmedrek vizei a vízáteresztő altalaj miatt az élővízmeder vízszinével összefüggésben vannak, illetve azoktól nem függetleníthetők. Az élőmedrek számbavételénél — a komplex hasznosítású tervek ismeretében — komoly tározási lehetőségek vannak: a Felső-Dunai Vízerőteleppel kapcsolatos meder tározás és a Nagymarosi Vízerőművel kapcsolatos medertározás területünkre eső részei. Mindkét medertározás már részben töltés sek közötti tározás is egyúttal, mert a duzzasztott vízszíneket csak a magas hosszanti töltésékkel lehet biztosítani. Egyéb síkvidéki töltések közötti tározási lehetőség területünkön a laza vízáteresztő altalaj miatt nincsen. A völgy elzárásó s tározással a hegy- és dombvidéken már számos lehetőség található a területen. A szóbaj öhető völgyszafcaszok kiválogatásánál elsősorban a VITUKI említett kiadványa volt segítségünkre, amellett a helyi tapasztalatok és igények voltak a mértékadók. Morfológiai szempontból elsősorban a középszakasz jellegű völgyeket vizsgáltuk meg, melyek általában kedvezőek a tározásra, mert kis magasságú völgyzárógáttal aránylag nagy tározóteret lehet nyerni.'Szóbaj öhető tározási lehetőségek (tervezés szempontjából) geológiai szempontból az alábbi területre esnek. Soproni kristályos palavidék, amely geológiailag megfelelő, de a V-alakú szűk völgyek miatt a tározás legtöbb esetben gazdaságtalan. A nyugati határvidék (Sorok és Felső-Rába-bal- parti völgye) főtömegként barna agyagos — helyenként homokköves rétegei többé-kevésbé víz- tartóak. Ezen folyami és sekély tengeri üledék is található. Az agyag biztosítéka a jó vízzárásnak, ezért ha a völgy morfológiailag megfelelő, alkalmas a tározásra. Nem ilyen kedvező vízzár óság szempontjából a Dunántúli-Középhegység északi kavicsos, homokos szegélye, melyen a lefutó patakok törmelékkúpjai figyelhetők meg. A dunántúli (mezoos) középhegység völgye ÉNy- DK irányú, melyek fő tektonikai irányok is. Alapkőzet mészkő-dolomit, egyes völgyekben) benyúlik a pannon tengerből származó agyagos üledék. Kedvező az agyagos oligooén rétegek előfordulása (pl. a Gerecse nyugati szélén). A tervezésnél még az alábbi szempontokat tartottuk szem előtt: a gátat lehetőleg helyi anyagokból lehessen építeni, földgátként 4,0 m-es koronaszélességgiel, a víz felől 1:4, levegő felőli oldalon 1:3 rézsűhajlással terveztük meg. A gát magasságát a tározási szint felett 2,0 m-ben vettük, fel. A műtárgyak mennyiségeit becsültük, a szivárgásgátló létesítmények költségeit szintén becslés alapján terveztük meg. 391
