Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
m. A tó ma a Bánhidai Erőmű üzemvíz tartalék- tava. Ezenkívül horgászvíznek használják. Jelenlegi állapotában a tóban maximálisan 650 ezer m8 víz tárolható. A tó átlagos szélessége 300 m, hossza 900 m. A tározás jellege évszakos. A Bánhidai öregtó (16) az erőmű hűtővíz tározó tava. A tó az erőmű fölött fekszik. A zárógáton, illetve annak padkáján van a Sikvölgy-puszta felé vezető közút. A tóból lebocsátandó vizek elvezetését csörlős mozgatású, táblás zsilip szolgálja, mely az Altal-ér 21+749 km szelvényében fekszik. A nyílások össz-szélessége 9,5 m. Az üzemviziet a tóból szűrőaknás Zsilipen kereszt tül veszik ki. A kandenzviziet a tóba visszaibocsát- ják. A tó közepén gát húzódik, mely a hűtővíz cirkulációját segíti elő. A tavat másodlagosan külterjes haltenyésztésre', horgászvíznek, használják. A tóban maximálisain! 700 ezer m3 víz távozható. A leülepedett iszapot az erőmű rendszeres kotrással távolítja el. A tározó- évszakos jellegű. A tóból lebocsátandó árvizek, nagy sebessége miatt, a meder mintegy 200 rn-es szakaszát az erőmű területén kővel burkolták. A hűtőtó jól látja el feladatát. A Kecskédi tó (17) az Altal-ér mellékvizén, az Oroszlány—Kecskédi vízfolyáson létesült, 1892-ben malomvíztározóként. A malom ma, már nem, üzemel, töltése rossz és vízáteresztő, az alatta lévő mélyfekvésű területet elViZenyősítette. Fenékkiürítő fából készült barátzsilipje igen rossz állapotban van. A tó jelenlegi vízszine 120,00 m Orsz. alatt van többnyire. Az Oroszlány—Kecskédi vízfolyás árvizei bejátszanlafc a, tóba. A tavat jelenleg a Kecskédi ..Virágzó” Tsz. öntözővizének, távozására használják. A tó térfogata nincs kihasználva, helyreállítása és az árvíz kizárása eredményes volna. A tározás jellege éves. A Majki tavakat (18) az Oroszlány—Kecskédi vízfolyás Maiki-ér nevű meillékvizíén. közvetlenül Majk puszta mellett, eredetileg! halastónak létesítették. Jelenleg csak külterjes haltenyésztés folyik bennük, a távozott vizet főként öntözővíz -biztosítására használják fel. A völgyzárógátas elrendezésű tósorozat három tóból áll, zsilipjei elhanyagoltak. Jelenleg 100 ezer m3 víz: távozható. Az Altal-ér legalsó, és egyben a legnagyobb völgyzárógátas tározótava a Tatai Nagytó (19). A tó déli szélét partfallal ellátott völgyzárógát zárja el. A tó igen régi eredetű, már Zsigmond király idején is halastó volt. Jelenleg a Tatai Halgazdasági Tröszt kezelésben, elsősorban haltenyésztési célokat szolgál. Halhús termelése számottevő, átlag évenként 786 q. A Cifra malom üzemvizét a tó biztosítja, azonkívül sportcélokat is- szoligái. Mellette helyezkedik el az országos edzőtábor. A mintegy 340 kh kiterjedésű tó, 5,8 millió m3 vízmennyiséget tárol. A tó állapotát veszélyezteti a bányavíz által hozott nagymennyiségű széniszap, mely a tó felső végét már nagyrészt feltöltötte és állandóan csökkenti a tározó kubatúráját. Emellett a halak etetésére szolgáló nagymennyiségű trágyázás, is elősegíti a feltöltődési. A távozás jellege évszakos. A Kenyérmezei patak mellékvizén Kesztölc község mellett a Kesztölci patakon, annak felső végén létesítették 1955-ben a Kesztölci tározókat (20). A 4 db egyenként átlag 0,16 kh területű tóból álló tározó rendszer, és a Kesztölci „Jószerencsét” Tsz kertöntözését biztosítja. A tározókhoz tartozó vízgyűjtőterület kicsiny, de több forással rendelkezik. A zárótöltésekben elhelyezett barátzsilipek 0,60 m átmérőjűek. Árapasztója a, kis vízmennyiség miatt földből készült 3 m szélességben. A tavak állapota jónak mondható, de a szélvizekíen hamar megjelenik a nád;. A tározás éves, jellegű. A leírt tározók fontosabb adatait a mellékletek tartalmazzák. 1.3 A víztározás és annak többcélú hasznosítása fejlesztésének szükségessége Az 1. s®. Észak-Dunántúli TVK-területén az éghajlati, és domborzati adottságok eltérőek és a tá- rozási lehetőségek sem egyformák. A Rába felső vízgyűjtőjén — mely az ország legcsapadékosabb vidéke — a távozásokkal a csapadék nem megfelelő időbeni elosztását kívánják kiegyenlíteni. A tározó hasznosítása elsősorban mezőgazdasági irányú. A terület jelenlegi és, távlati ipara a nagyobb élővízfolyások mentén, települt ill. települ, így itt ipari vízellátásra nem szükséges tározótavak létesítése. A tározók létesítésének jelentős befolyásuk lesz a kisebb vízfolyások rendezésénél, a rövid időtartamú heves záporok okozta árvizek visszatartásánál. A Rába-jobbparti, szorosabban véve a Marcal vízgyűjtőjién, már az ipari vízellátást is elő kell segíteni tározással, tehát itt a tározással hasznosítható vízmennyiséget az ipar és a mezőgazdaság fogja, hasznosítani körülbelül fele-fele arányiban. Komárom megyei területen, túlnyomórészt mezőgazdasági hasznosítású tározók létesítése szükséges. Számottevő vízigény csak az Oroszlányi Erőmű létesítésével merül fel, melyet tározással kívánnak kielégíteni. A Komárom megyei Tanács és az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a kisvízfolyások menti öntözési lehetőségek vízszükségletét tározók létesítésével kívánják biztosítani. Ez a kertészeti termelvények és a takarmánytermesztés szempontjából itt nagyon fontos kérdés. összefoglalva a létesíthető tározások a mezőgazdaság fejlesztését szolgálják öntözővízkészletükkel, a helyi ipari üzemek vízellátását elősegítik, külterjes haltenyésztésre is felhasználhatók, az árvízcsúcsok visszatartásával a vízfolyások mederrendezését gazdaságosabbá teszik. A dombvidéki tározók energiatermelésre — a tápláló vízfolyás vízhozamának erősen ingadozó volta miatt — nem alkalmasak. Főleg energiatermelési céllal létesülnek tározók a Duna komplex hasznosításával kapcsolatban (Felső-Dunai Vízerőmű és a Nagymarosi Vízerőmű). A tározók általában az üdülést és a vízisportolási lehetőségeket is elősegítik. A tározók elhelyezkedése nincsen befolyással a község-, illetve városfejlesztésre, mert azok a belterületen kívül esnek. Szűk völgyek esetén a tározás létesítése érzékenyen érinti a, völgyben húzódó közutakat, s azok áthelyezése igen sokszor lehetetlen, vagy gazdaságtalanná teszi a tározást. 390