Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
hozzátartozó művek építése 1959-től van folyamatban. A cement tárolására 6 db 12 m átmérőjű vb. sáló szolgál, befogadóképességük 17100 m8. A silókba az ömlesztett cement egy pneumatikus szállítóberendezés segítségével kerül. A cement elszállítása történhet ömlesztve, víziúton, ill. tartálykocsikban közúton, és zsákokban víziúton, ill. köz- és vasúton. Ennek megfelelően tervezték meg, ill. építik a szállító berendezéseket, ill. a zsákos rakodót. Az uszályok kikötésére egy 75 m hosszú 3 db vb. szekrényre alapozott függőleges vb. támfal szolgál. A kikötő alatt kb. 700 m hosszban rézsűs kőburkolatot terveztek^ A víziúti rakodó esetleges továbbfejlesztésére, bővítésére sor kerülhet abban az esetben, ha az üzem a jelenlegi parsáén tüzelésről átáll az olajtüzelésre. Az oroszláni bánya ui. az üzem napi 80 súlyvagon porszén szükségletét nehezen tudja kielégítem. Az üzemben az olajtüzelésre való áttérés műszaki feltételei biztosíthatók, nehézséget a fűtőolaj helyszínen történő tárolása okozna. A napi fűtőolaj szükséglet kb. 40 súlyvagon lenne, melyet esetleg Szőnyből lehetne víziúton ideszállíani. A vállalat vizsgálta már az áttérés lehetőségeit, azonban a helyi adottságok, a tároló elhelyezése (főleg tűzrendészeti előírások miatt) oly sok nehézséget jelentene, hogy a távlati fejlesztésben, 1980-ig jelenleg ez nem szerepel (dr. Sallai). Lábatlant Vasbetonelemgyár: Rakodóra vonatkozóan 1965-ig nincs fejlesztési terve a vállalatnak. 1965. év végéig az üzem a jelenlegi 60—65 vagonról 85 vagonra fejleszti napi termelését (jelenleg egy új üzemrész épül). Meg van a lehetőség a szállítás mintegy 25—30 vagon vasútról — viziútra történő átterelésére és az uszályban történő szállításhoz szükséges rakodó létesítésére. A jelenlegi 2 db ikerpályás rácsos szerkezetű 5, ill. 10 t-s híddarun kívül szükség lenne még 1 db 10 t-ás és 1 db 5 t-ás hasonló híddarura 75—80 m hosszú darupályára és egy kikötő mólóra (Bérczy—Hajnal). Dorogi szénrakodó: A jelenlegi rakodót és a kötélpályát nem tervezik 'bővíteni. Lehetőség van arra, hogy a kötélpálya jelenlegi feladó állomásától kb. 5 fcm-re lévő tokodi bányát új kötélpályával bekapcsolnák a meglévő kötélpályához, mert ez elbírná a Tokodról szállított mennyiséget is. Ebben az esetben a rakodónál egy rövid szakaszon a jelenlegi fölé egy új kötélpálya épülne és így lehetővé válnék a szén osztályozásával egyszerre két uszályba történő rakodás is. Az új 5 km-es kötélpálya elképzelés szerint napi 15 vagon szén leszállítására volna képes (Morva). 2.126 Téli kikötők A Mosoni Dunaág torkolatánál lévő véneki telelő csak szükség telelő. Medence nincs és fejlesztését nem tervezzük. A Mosoni-Dunaágból leágazó ipari medence kb. 15 000 m2 területe védett, 20 dm vízállásnál 20 egység telelhetne. A kikötő kiépítve nincs, a bejárati szakasz kotrását esetenként a VÍZIG végezteti. A Mosoni-Dunaág víziútfejlesztésével kapcsolatban az ipari medence kikotrása is tervbeveendő. Az ipari medence fejlesztését, közforgalmi rakodó létesítését az előző fejezetben tervbe vettük. Ennek teljesítése esetén a téli kikötő feltételed biztosítva vannak, feladatának elvégzéséhez csupán haj ószállás-épület létesítendő, 20 ággyal, kb. 300 000 Ft költséggel. A kishajózási utak fejlesztését nem tervezzük, mert konkrét szállítási igény a termelő szervek részéről nem jelentkezik. Időközben alkalomszerűen felmerülő szállításokat a kishajózási utak jelenlegi hajóútméretei is lehetővé teszik, sőt bizonyos mértékig az esetleg növekedő forgalom lebonyolítására is megfelelőek. 2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A VÍZIUTAK ÉS KIKÖTŐK FEJLESZTÉSÉBEN A dunai víziút kiépítése, fenntartása, az előírt ha- jóú tméretek biztosítása a múltban és jelenben is kizárólag állami feladat. Tekintettel a Duna nemzetközi jellegére a Duna menti államok a Dunabi- zottság szervezetén keresztül teszik meg a fejleszr- téssel kapcsolatos javaslataikat, ajánlásukat. Ennek figyelembevételével a Duna Rajka—Szob közötti magyar—csehszlovák közös érdekeltségű szakaszán a Közös Műszaki Bizottság határozatai, fejlesztési tervei az irányadók. A fejlesztésnél éppen úgy, mint a jelenlegi építésnél lesznek, mindkét államot közösen, fele-fele arányban érintő létesítmények és lesznek ún. nemzeti érdekeltségű munkák. A Magyar Államot érintő fejlesztési program megvalósítását az OVF, ill. az illetékes Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság végezteti, ill. végzi. A Duna komplex hasznosításával kapcsolatban a KGST, ill. a magyar—csehszlovák közös érdekeltségű Duna-szakaszon a két állam kormánybizottsága adott fejlesztési irányelveket. A kikötők, rakodók fejlesztésében attól függően, hogy közforgalmú és személykikötőről, ill. rakodókról, vagy ipari kikötőkről, ill. rakodókról van-e szó, a MAHART és a már ismertetett ipari üzemek érdekeltek. A MAHART és az egyes ipari üzemek saját fejlesztési tervednek megfelelően tervezték meg és- készítették el a várható fejlődésihez szükséges; létesítményeket. A győri ipar-csatorna víziútfejlesztésében a csatorna mellé települt ill. létesítendő üzemeknek jut szerep, érdekeltégüknek megfelelő arányos részesedéssel (Épületelemgyár és Kavicsosztályozó, Kenyérgyár stb.). 2.2 A víziutak és a kikötők Keretterve 2.21 A NAGY- ÉS A KISHAJOZAS KERETTERVE 2.211 Nagyhajózásra alkalmas természetes víziutak 2.2111 A DUNA RAJKA Országhatár (1850 fkm) —Szob (1708 fkm) KÖZÖTTI SZAKASZA A Duna Rajka—Szob közötti szakaszát a múlt és jelen ismertetéséhez hasonlóan két részre tagolva tárgyaljuk. A kettéosztást a már ismert hajózási és szabályozási szempontokon kívül indokolja az is, hogy a Felső-Dunai üzemvízcsatornás vízerőmű és a 374
