Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
2. táblázat A meglévő törpe vízierőművek adatai tott turbinacsere Jelenleg üzemelő generátor Az országos hálózatra csatlakoztató transzf. áttét. A berendezések állapota 1«-3 turbina típusa teljesítménye kapocs§! 00 K 1 vízemésztése teljesítfeszültsége mély- és magasépítés gépészet !* G o o» ménye kW V kV *8 3 ® asszinkron 26 380 20/0,38 Felújítandó felújítandó 1 fél asszinkron 10,6 380 20/0,38 Leégett, gazdaságtalan, fél asszinkron 20,6 380 20/0,38 Fetújútva, kielégítő felújítva kielégítő fél asszinkron 24,5 380 20/0,38 Felújítva kielégítő, felújítva kielégítő 1 fél asszinkron 25,0 380 20/0,38 felújítva kielégítő, kielégítő 1 fél asszinkron 100 380 20/0. Átépítés szükséges felújítás sziiks. 3 nincs Fél automaitíkának nevezzük azt a berendezést, amely csak a felvízszint változásának megfelelően szabályozza a gépegység üzemét (üzemszünetét) és atúlpörgés ellen nyújt védelmet. Hálózati kimaradás esetén azonnal árapasztó zsiliptábla emelés szükséges, amelyről, valamint a hálózati áram visszatértéről a kezelőnek hangjellel figyelmeztetést ad. Következésképpen az Észak-Dunántúl TVK területén 1980-ig épülő hőerőműkapacitás nem tud lépést tartani a terület villamosenergiaigényének fejlődésével. A hiányzó villamosenergiát a területen kívül eső távoli erőművekből, importból, vagy helyi vízáerőkészlet kihasználásával kell fedezni. 1.31 A KÖZEPES- ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK ÉPÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE E kategóriába tartozó vízierőművek a Dunán, Rábán és a Lajtán, létesíthetők. A létesítés szükségességét elsősorban az indokolja, hogy e folyókon viszonylag nagy energiatermelési lehetőségek vannak. Ennek ellenére a Dunán egyáltalán nem, a Rábán és a Lajtán pedig a rendelkezésre áEó vízi- erőkészletnek csak kis százalékú kihasználása valósult meg eddig. A fejlesztés legfontosabb tétele a Duna vízierőhasznosításának kiépítése a Nagymarosi és a Felsődunai Üzemvízcsatornás Erőművek megépítésével. Az építés költségeit Magyarország és Csehszlovákia közösen viseli. A magyar—csehszlovák közös erőműrendszer Magyarországot illető fe- lerészánek beépített teljesítőképessége mintegy 450 MW. A tervezett dunai erőműveknek a IV. ötéves tervben már energiát kell szolgáltatni. Az Észak-Dunántúl TVK területéhez tartozik a Felsődunai Erőmű, Gabcikovo 700 MW, Dunakiliti 10 MW max. beépített elméleti teljesítőképesség 50%-a, azaz 355 MW. Az erőműrendszernek az energiagazdálkodást terhelő fajlagos beruházási költsége az előirányozható legnagyobb teljesítőképességre vonatkoztatva 10,300 Ft/kW, ill. a hálózatra adott villamosenergiára vonatkoztatva 2,28 Ft/kWó. A Lajta folyó vízer őkészletének nagyobb és gazdaságosabb mértékű kihasználása szükégessé teszi a Márialigeti Erőmű bővítését és a jelenlegi Mosonmagyaróvári malom erőművé alakítását. A Rába folyó osztrák határmenti szakaszán napjainkban alakítja át az ÉDÁSZ V. az alsószölnöki vízienergiát hasznosító telepet villamosenergia- termelésre. Az átalakítás azért vált szükségessé, mert az erőmű által hajtott régi malmot és a fűrésztelepet megszüntettték. Az erőmű beépített teljesítőképessége 230 kW lesz. A Szentgotthárdi Kaszagyár erőművének teljesítőképessége növelhető lenne, ha a Lapines patak torkolatát a duzzasztómű fölé helyeznék át. A bővítést indokolja, hogy a termelt energia ipari célra a helyszínen, tehát csekély átviteli veszteséggel felhasználható. A Rába I. Üzemvízcsatornás Erőmű beépített teljesítménye 7500 kW, amely a környék jelenlegi villamosenergia igényét gazdaságosan elégítené ki. Vas megyében számottevő teljesítőképességű erőmű nincsen .Az erőművet a környék csúcsterhelésének kompenzálására tározás kivitelben tervezik. Az ÉDÁSz V. Körmendi Erőtelepének bővítése lehetőséget adott. A Rába II. Üzemvízcsatornás Vízerőmű gyanóge- regyei és rumi vízerőtelepének együttes kiépítési teljesítménye 5050 kW lenne. A magas fajlagos beruházási költség és a hosszú megtérülési idő azonban megvalósítását előreláthatólag 1980. utáni idő331
