Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
torkollik ki, hossza 900 m. Az erőmű az üzemvíz- csatoma 300-as szelvényében épült. Az erőműbe a vízikerekes malom műveit felhasználva egy 5,7 m3/sec víznyelésű 162 kW-os Ganz gyártmányú, függőleges tengelyelrendezésű Francis turbinát építettek be, 1942-ben újabb 3,8 m3/sec víznyelésű 107 kW-os Ganz gyártmányú Francis turbinát szereltek fel. 1960. évben az erőmű által termelt villamosieiner- gia termelési költsége 32 fillér/kWó volt. A művek állékonysága jelenleg nem kielégítő. Mind a rőzsegát, mind a vízfő javításra szarul. Az erőmű bővítési lehetősége adott. Ha a rőzsegát helyett duzzasztómű épülne, egyenletesebb üzemet lehetne biztosítani. Ikervári Vízerőmű Régi rábai malomból 1896-ban alakították át vízerőművé. A Vasvármegyei Elektromos Művek RT. 1924-ben bővítette. A duzzasztómű a Rába 98,5 fkm szelvényében épült, részben fix, résziben táblás gátas' megoldással. A teljes szabad nyílás 18 m. A maximális duz- zasztási szint 160 m A. f. Az üzemvizcsatama a duzzasztó felett a Rába baloldalán ágazik ki. A vízkiviteli mű a kiágazás alatt 100 m-re van, szabad nyílása 9 m. Az üzem- vízcsatorna hossza 8300 m. Az alvízcsatoma 2500 m hosszban a Csömöcz-Herpenyő medrébe vezet. Kiépítési vízhozam esetén a hasznos esés 8 m. Eredetileg az üzemvizcsatama beeresztő zsilipje csupán 15 m3/sec vízmennyiséget volt képes átbo- csátani. 1928-ban a beeresztő zsilipet átépítették és ettől az időponttól 1951-ig 22 m3/sec vízmennyiség volt az erőműben hasznosítható. Államosítás után az erőmű az Ajkai Erőmű Vállalat kezelésébe került. A vállalat állandó kotrással az üzemvízesatarna keresztszelvényét annyira megnövelte, hogy azon 28 m3/sec üzemvíz vezethető. Az Ikervári Erőmű 1955-ben került az ÉDÁSZ V. felügyelete alá. 1959—1960. években egy aknás elrendezésű iker Francis turbinát építettek be. A turbina 736 kW teljesítményű 8,1 m esés mellett. Az erőműbe a fenti gépen kívül 4 db Ganz 1926/27. típusú 300 kW-os iker Francis turbina üzemel 7,5 m esésmagassággal. Mind az öt turbina vízszintes tengely elrendezésű. 1960. évben az erőmű termelési egység költsége 24 fillér/kWó volt. Az erőmű üzemét erősen befolyásolja, hogy az öntözési idényben, tehát az amúgyis vízsszegény időszakban, jelentős vízmennyiséget vezetnek el öntözés céljára. Az erőmű gépi és villamos berendezései jó állapotban vannak. Az 1959—1960. évben végrehajtott felújítás következtében a létesítmény is jó állapotban van. A téli időszakban az erőmű üzemét sokszor akar dályozza a Rábán képződő jég. Ugyanis a duzzasztóműnél 30—40 cm-es jégtakaró esetén a torlasz keletkezését megakadályozni nem lehet és Így azt mindig robbantani kell. Az elmúlt években végrehajtott rábai mederrendezések hatása még nem volt érezhető, tekintettel arra, hogy a szabályozás óta nem volt még komoly jégképződés. Az erőmű fejlesztése 35—36 m3/sec vízmennyiség hasznosítására folyamatban van. 1.22 TÖRPE VÍZERŐMŰVEK MŰLTJA ÉS JELENE Az 1. sz. Észak-Dunántúli Vízgazdálkodási Területen, de elsősorban a Rába baloldali vízgyűjtő- területének vízfolyásain a kedvező hidrológiai és topográfiai adottságok miatt az idők során 368 törpe vízerőhasznosítást — döntően darálót és malmot — létesítettek, amelyek közül ma mint törpe vízerőmű 28 van üzemben, mégpedig egy a Lajtán, egy a Rábán, hat a Pinkán, 15 Gyöngyösön, ill. a Gyöngyös malomcsatornán, négy a Répcén, ill. a Répce malomcsatornán és egy a Kis-Rábán. A ma üzemelő törpe vízerőművek teljesen villamos- energia termelésre vannak berendezve, kivéve a Horvátnádaljait, amely ezenkívül a malom részére szolgáltat mechanikai energiát. A 28 meglévő törpe vízerőmű közül 23 kizálólagosan az országos hálózatra táplál be; három — a Horvátnádaljai, a Kőszegi Mezőgazdasági Technikumi és a kapuvári — elsősorban saját felhasználásra termel mechanikai, ill. villamosenergiát, és csak a feleslegét táplálja be az országos hálózatba; kettő pedig — a Kőszegi Posztó- és Nemezgyári és az Ágy terítőgyári — csak saját felhasználásra termel villamosenergiát. Közös jellemzője a ma üzemelő törpe vízerőműveknek, hogy a márialigetit kivéve, amely 1928—1929-ben épült, mind a múlt században létesültek vízikerekes malomként; kivétel nélkül mind mechanikai energia termelését (malom, daráló) célozta eredetileg és csak utólag lett villamosenergia termelésre átalakítva a helyi igények jelentkezésének megfelelő időben. A törpe vízerőművek ma is fennálló műszaki és energetikai adatait a 2,41 „Közepes-, kisesésű és törpe vízerőművek 2,4 táblázat I.” (1. sz. melléklet) adja, míg az egyéb, táblázatba foglalható jellemzőiket a szövegközti 2. sz. táblázat ismerteti. A törpe vízerőművek üzemében a jégviszonyok — ha a műtárgyakat kellően és időben kijegelik — nem okoznak üzemszünetet, vagy korlátozást. Sokkal kedvezőtlenebb az üzemvizcsatama és a vízfolyás' medrének igen gyors feliszapolódása, amelyeknek kotrásáról rendszeresen, az eddigieknél fokozottabb mértékben gondoskodni kell a kiépítési vízhozam és az adottságoknak megfelelő maximális esés, azaz a maximális teljesítmény biztosítása érdekében. Fentieken túlmenően egyes törpe vízerőműveknél még az alábbiak megjegyzése szükséges: A Lajta vízhozama lehetővé teszi a Márialigeti törpe vízerőmű jelenlegi teljesítményének kétszeresére történő gazdaságos bővítését. A beépített max. teljesítménye kivételével egyéb adottságai miatt (létszáma, gépegységek nagysága, villamosberendezés, stb.) törpe vízerőművek közé sorolható Csörötneki Vízerőműnek a rőzsegátja a Rábán lefolyó árvizek után költséges helyreállí327
