Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

indultak, illetve ahol már befejezés előtt állnak, — majd utána azok a településiek következnek, ahol a tervek és a kivitelezéshez: szükséges hitelek bizto­sítva vannak, — majd utána a jelenlegi állapotok mérlegelésével történt az egyes települések besoro­lása. ! 1. Dorog. A főgyűjtő és a szennyvíztisztító telep építése befejeződött, azok átadás előtt állnak. 2. Győr. Az új főgyűjtő építése 1961. óta folya­matban van. 3. Tata. A tervek átdolgozás alatt állnak, a hite­lek egy része biztosítva van. 4. Tatabánya. Tudomásunk van arról, hogy Tata­bánya-Újváros és Alsógall városrész közötti terület beépítése, Újvároshoz voló közvetlen csatlakozással 1963-ban megindul. Az építkezés szükségszerűen maga után vonja a második főgyűjtő és a szenny­víztisztító telep második egységének kiépítését. 5. Sopron. Az 1. sz. TVK területén a szennyvízel­vezetés és annak tisztítása szempontjából a legel­hanyagoltabb város. 6. Pápa. Eddigi rend szertelenül kiépített csator­názása és szennyvíztisztító telep hiánya teszi indo­kolttá Észak-Dunántúl negyedik legnagyobb városa szennyvízelvezetésének és tisztításának rendezését. 7. Oroszlány. A tatabányai szénbányászat súly­pontja mindinkább Oroszlányra helyeződik át, to­vábbá az idetelepített 200 MW teljesítményű újon­nan létesített erőmű szükségessé tette a város roha­mos fejlesztését, amely tény természetszerűleg maga után vonja a szennyvízcsatorna hálózat és tisztító- telep továbbfejlesztését. 8. Ajka. Oroszlányhoz hasonlóan továbbfejleszté­sével kell számolni. A jelenlegi szennyvíztisztító telep máris túlterhelt. 9. Mosonmagyaróvár. Szennyvízcsatorna hálózat kiépítettsége szempontjából az 1. sz. TVK területén a legelmaradottabb város. A 20 éves távlat szem­pontjából a város lakossága majdnem a kétszere­sére emelkedik. 10. Komárom. A Duna szennyezettségének csök­kentése érdekéiben kell a mechanikai tisztítótelepet megépíteni. Az átemelőtelep megépítését a háborús események miatt tönkrement szivattyútelep tette időszerűvé, annak érdekében, hogy magas Duna vízállás idején, is be lehessen vezetni a városi szennyvizeket a Dunába. 11. Esztergom. A város lakossága az elkövetkező 20 év alatt 10 000 fővel fog szaporodni. Ez, a körül­mény teszi szükségessé a csatornahálózat bővítését és egy mechanikai tisztítótelep építését, a Duna szennyezettségének csökkentése érdekében. 12. Celldömölk. A létesítendő ipari üzemek sz enn y vizel vezetésének tervezése 1961-ben elkez­dődött. 1963—64-re várható az üzemelés. A szenny­vízelvezetés leggazdaságosabb megoldása céljából előbb a közcsatornát kell kiépíteni, ezért a községi szennyvízcsatorna hálózatot és tisztítótelepet még a gyárak üzemelése előtt meg kell építeni. 13. Szombathely. Fejlődését csak megfelelően kiépített csatornahálózat biztosíthatja. Meg kell szüntetni, hogy a szennyvíz a csatornából az ala­csonyabban fekvő részeken a pincékbe jusson. A meglévő tisztítótelep olyan kis hatásfokkal műkö­dik, hogy az elfolyó szennyvíz a Perintet teljesen elszennyezi. A csatornahálózat és szennyvíztisztító telep kiviteli terved 1964-ig elkészülnek. A kivitele­zés 1964-ben elkezdődik. Az, ipari üzemek a közcsatornára csatlakozhat­nak. 14. Kőszeg. A város vízellátásának fejlesztése el­kerülhetetlenül magával hozza a csatornázás szük­ségességét is., A meglévő csatorna nem alkalmas a szennyvizek, elvezetésére. A tisztítás, hiánya miatt a Gyöngyös1 annyira szennyezett, hogy a szennyező­dés még Szombathelyen is kimutatható. A csator­názás és szennyvíztisztítás kiviteli tervei 1964 ele­jén elkészülnek és ugyanakkor megkezdődik az épí­tés is. 15. Sárvár. Csatornázása már régóta megoldásra vár. Résztervek már készültek, de a gazdaságos­ság és célszerűség biztosítása érdekében az egész községre kiterjedő csatornázási és szennyvíztisztí­tási tervet kell készíteni, hogy a jelenleg tisztítat­lanul vagy nem kellő tisztítás után elfolyó szenny­vizeiket megfelelően kezelhessék. A Sárvári Cukorgyár a Rába legnagyobb szeny- nyezője. A fonalas gombák (Leptomitus lacteus és Sphaerotilus natans) kalap nagyságú telepei úsz­kálnak a Rába felszínén, nagy oxigén, fogyasztást idézve elő, s ezáltal a vizet hosszú szakaszon hasz­nálhatatlanná teszi. A továbbiakban Kapuvár, Nyergesújfalu követ­kezik fontossági sorrendben,. Az előirányzott kis csatornaművek kiépítése szükség szerint történik. Ezek közül az elsőnek építése Körmenden 1961-ben megkezdődött, mechanikai szennyvíztisztító beren­dezéssel együtt, 1200 fős terhelésre. Ipartelepek: 1. Szőnyi Kőolajipari Vállalat. Szennyvíztisztító berendezés építése folyamatban van. A Dunának innen eredő nagyfokú olajos szennyezése tette in­dokolttá a szennyvíztisztító mű építését. 2. Almásfüzitő. A Kőolajipari Vállalat megnöve­kedett termelése tette indokolttá a befejezés előtt álló új olajos szennyvíztisztító berendezés építését, a Duna olajos szennyezettségének csökkentése ér­dekében. 3. Dorog. Az ottani Szénfeldolgozó Vegyipari Vállalat, valamint a Brikett-Termelő és Széndúsító Vállalat kátrányos szennyvizek kátrány levá­lasztása az egyik legsürgősebb feladat, mert a do­rogi központi 'biológiai szennyvíztisztító berendezés csak úgy tudja fogadná a két üzemből származó fe- nolos szennyvizeket, hogy ha abból a kátrányos szennyeződést előzőleg leválasztják. 320

Next

/
Oldalképek
Tartalom