Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
m3/nap mennyiséget részlegesen tisztítanak, a nem szennyezett vízkibocsátáSból pedig 300 m3/nap közr- vetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 175 m3/nap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó a Rába. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 2,5 millió forint. Répcelak A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 1710 m3/nap; ebből ipari és fekáliás szennyződésű 3900 m3/nap, a többi szennyezetlen. Ipari szennyvíztisztító berendezésékben 460 m3/nap mennyiséget részlegesen tisztítanak, a nem szeny- nyezett vízkibocsátás pedig közvetlenül a befogadóba jut.. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 400 m3/nap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó a Répce. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 2,0 millió forint. Tokod A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 4500 m3/nap; ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 3900 m3/nap, a többi seznnyezetlen. Ipari szennyvíztisztító berendezésben 3300 m3/nap mennyiséget tisztítanak, 1200 ms/nap főleg feoolos szennyeződésű vízkibocsátást pedig a dorogi központi szennyvíztisztító telepre vezetnek. A keletkező szennyvizek mennyisége 1050 m3/nap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó a Táti vízfolyás. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 12,5 millió forint. Az üzemi lakótelepek csatornázással és szennyvíztisztítással ellátott lakoslétszám 5000 fő. Űrkút Fejlesztés nem várható. A szennyvíztisztító berendezés gondosabb üzemeltetésével a jelenlegi hiányosságok és panaszok kiküszöbölhetők. További beruházást előreláthatólag nem igényel. Halimba Fejlesztés nem várható. Szennyvízkezelése megoldott, további beruházást előreláthatólag nem igényel. Devecser A fejlesztési időszak végén várható ipari vízkibocsátás 5700 m3/nap, ebből 4200 m3/nap szennyezett, a többi szennyezetlen. A szennyvíz teljes tisztítás alá kerül, a nem szennyezett vízkibocsátás pedig közvetlenül a befogadóba, a Torna patakba jut. A keletkező káros ipari szennyivzék mennyisége 1400 m3/nap, melynek hatástalanítása szükséges. Az ipari szennyvíz elvezetésének és tisztításának várható beruházási költsége 16 millió Ft. Csorna Ipari vízikibocsátás várható mennyisége 1980-ban 540 m3/nap, melyből a 440 m3/nap iparilag szeny- nyezett víz teljes mértékű tisztításra kerül. Beruházási költségelőirányzat a szennyvízlevezetés és tisztítás megoldására 1,5 millió Ft. Szentgotthárd Várható ipari vízikibocsátás a 20 éves tervidőszak végén 1600 m3/nap, ebből a szennyezett 1400 m3/nap vízmennyiség teljes tisztításra kerül, a keletkező 500 m3/nap káros ipari szennyvizet pedig hatástalanítani kell. A szennyvízelvezetés és tisztítás megoldására előirányzott beruházási költség 6 millió Ft. Egyéb ipartelepek Az 1. sz. TVK-területén lévő települések kisebb ipari létesítményeinek összes vízkibocsátása 1980- ban 6270 m3/nap, ebből ipari és fekáliás szennye- zettségű 4 750 m3/nap, a többi szennyezetlen. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 5850 m3/nap mennyiséget teljesen, ill. részlegesen tisztítanak. A nem szennyezett vízkibocsátásból 420 m3/nap közvetlenül a befogadókba jut. A kisebb ipari létesítmények szennyvízelvezetésére és tisztítására előirányzott költség 17 millió Ft. DJ Szennyvizek hasznosítása A tisztított kommunális szennyvizek hasznosítása során Tata város tisztítótelepéről kikerülő szennyvízből 1500 m3/nap mennyiséget 15 hektáros tógazdaságban fognak felhasználni. A 20 éves tervidőszak során (1980-ig) öntözéses felhasználásra kerül Celldömölk és Sárvár tisztított kommunális szennyvízkibocsátása, összesen 5000 m3/nap mennyiségben. 2.22 A VIZEK TISZTASÁGA VÉDELMÉNEK KERETTERVE Duna A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet vizsgálatai szerint a Duna az oxigénfogyasztás alapján vizsgálva az országhatártól a Mosoni-Dunaág betorkollásáig „Elfogadható” (II.) kategóriába tartozik, majd innen Komáromig a „Tiszta” (I.) kategóriába kerül. Ez az állapot a Győr—Sopron megyében, továbbá Vas és Veszprém megyékből az 1. sz. TVK területére eső településeknél és ipartelepeknél végrehajtott szennyvíztisztítások után sem fog romlani, sőt csak javulni fog, mert ez ideig ezekről a településekről és ipartelepekről a szennyvizek minden tisztítás nélkül kerültek a feltüntetett befogadókon keresztül a Dunába. Komárom alatt is javulni fog a helyzet a jelenlegi állapottal szemben, mert úgy Komárom városából, mint Szőnyből, Almásfüzitőről, a Kühtreiber- ből (Általér alsó szakasza) Nyergesújfaluról, a Táti vízfolyásról (Unyi patak), a Kenyérmezei patakról, Esztergom városából az eddigi tisztítatlan szennyvizek tisztítva fognak a Dunába kerülni. A Duna 317
