Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
A víznyerőhelyek Összes víztermelési kapacitása 3640 m3/nap. Az I. sz. akna vízellátó rendszer csőhálózatának hossza 7,5 km, a II. sz. rendszeré 5,5 km, összesen 13 km. Tározásra két db szolgálati medence szolgál, befogadóképességük összesein 70 m3 A termelt víz jóminőségű. Összes keménysége 18,8 nk. fok. Mindhárom víznyerőhelyen a kitermelt vizet klórozzák. Az ellátott lakosság száma 3950 fő (94%). A II. sz. akna napi 2 820 m3 termelt vizéből csak 1 000 m3 kerül a fogyasztókhoz, 1 820 m3 vizet isza- polási célokra használnak fel. Ennek pótlása más vízzel nem oldható meg. Dorog községet és a községben települt ipartelepeket egy vízműrendszer látja el ivó- és ipari vízzel. A vízműnek két víznyerőhelye van, mindkettő az esztergomi Prímás szigeten létesített csáposkút. A vízmű napi víztermelése 9 200 m3, a víznyerőhelyek kapacitása ezzel szemben 13 100 m3/nap. A víznyerőhelyet Doroggal 2 db 7 km hosszú 0 250, ill. 300 mm-es eternit távvezeték köti össze. A két vezeték párhuzamosan halad abból a célból, hogy az egyik meghibásodása esetén a másikon lehessen vizet szolgáltatni. Az eternit távvezeték magas nyomás elleni védelmére Dorogon, egy 200 m3 űrtartalmú víztároló medencét és egy 3 gépegységből álló nyomásfokozót létesítettek, amelyből a víz a meglévő községi hálózatba, illetve a szolgálati medencékbe jut. A hálózatról 9 490 fő (99 %) jut ivóvízhez. Az 1922. évben létesített községi ivóvízhálózat körvezeték rendszerű. A csőhálózat hossza 53 km. Víztározás céljára 2 db 1 000 m3 befogadóképességű medence, a község magasabban fekvő részeinek ellátására pedig a Kálvária hegyen létesített 2 db 100 m3 űrtartalmú víztároló medence szolgál. A víz minősége a vízvizsgálatok szerint ivásra megfelelő. A dorogi vízmű látja el ipari vízzel a dorogi ipartelepeket is 5 600 m3/nap mennyiségben. Nyergesújfalu község ivóvízellátását a Viscosa gyár Duna-menti csáposkútjára építették. A csá- poskútból kitermelt vízből látják el a Viscosa gyárat és lakótelepét, valamint magát a községet ivóvízzel. Az ivóvíznek használt víz partiszűrésű víz. A község vízellátására lekötött kapacitás 720 m3/nap, melyből 4 330 fő (90%-os) vízellátását biztosítják. A községet ellátó csőhálózat hossza 16 km. Alakosság vízellátását közkifolyókról biztosítják. Tározás nincs; a szivattyú közvetlenül a hálózatba nyomja a termelt vizet. A csáposkútból termelt klórozott víz ivóvíz minőségű. A község megnyugtató vízellátása érdekében a megtervezett tározómedencék megépítése szükséges, mert kedvezőtlen nyomásviszonyok esetében a település magasabb pontjain vízhiány van. Sárisáp és Annavölgy lakossága 87 %-ának vízellátását egy egységes vízműrendszer biztosítja. A vízműrendszer víznyerőhelye az Annavölgy és Eb- szőnybánya között lévő 367 sz. mélyfúrású kút. A kitermelt víz karsztvíz. A víznyerőhely víztermelési kapacitása 1 920 m3/nap. A vízmű napi víztermelése 1 200 m3, amelyből a községek vízellátásán kívül a bányafürdők és egyéb szociális intézmények vízellátását is biztosítják. Az ivóvíz csőhálózat hossza 5 km. Tarozásra 2 db — összesen 270 m3 hasznos térfogatú — medence szolgál. A víz minősége közegészségügyi vizsgálatok szerint ivóvíznek alkalmas, keménysége 24 nk. fok. Tokod község ivóvízellátását két egymástól független vízműrendszer biztosítja. Az ősközség vízellátása a község határában, az ún, Egyházasvölgy- ben létesített 40 m mély függőleges és 20 m hosszú lejtakna végén lévő karsztafcnából történik. A vízműről ellátott lakosság létszáma 1 500 fő. Tokod- altáró, Imre-telep és Üjtelep vízellátása az ún. La- posi dűlőben lévő 4 db fúrt kútra telepített vízműről történik. A laposa vízműről ellátott lakosság száma 4 830 fő. A községi vízmű karsztvizet használ fel, míg a lakótelepi vízmű rétegvízből elégíti ki a lakosság ivóvízszükségletét. A községi vízmű napi víztermelési kapacitása 250 m3, a laposi vízműé 3 340 m3. A községi vízmű csőhálózatának hossza 6 km. Eredetileg 10 db közkút szolgálta a lakosság vízellátását, azonban jelenleg már a lakóházak 70 %-a be van kötve a vízvezetékhálózatba. A víz tárcsázására a víznyerőhely közelében létesített 70 m3 befogadóképességű medence szolgál, kb. 50 m magasan a község felett. A lakótelepi vízműhöz tartozó csőhálózat hossza 6 km. A Laposa dűlőben lévő vízmű és az ún. vajaskúti dűlőben lévő víztartály között 2 db, egymással párhuzamos nyomócső van lefektetve. Tározásra 2 db 250 m3 befogadóképességű medence szolgál. Mindkét vízmű által termelt víz közegészségügyileg megfelelő. A községi vízműből a Fatelitő, az Erzsébet-akna és a Tsz elégítik ki ivóvízszükségletüket 580 m3 mennyiségben, míg a lakótelepi vízmű által termelt ivóvízből napi 20 m3-t használnak fel ipari célra. 2. Törpevízművek A szóbanforgó területen Győr városban, továbbá 28 községben épült ki törpevízmű, melyek a TVK 1 094 244 fő összlakosságából 28 255 (3%) fő részére biztosítanak vízellátást. Az érintett községek belterületi lakosságának 49%-a törpevízműves, 33%-a közkutas és 2,6%-a lakótelepi kisvízműves vízellátást kap, míg 15,4% magánkutak vizét figyaszt- ja. A felsorolt településekben 29 db törpevízmű, 132 db közkút és 1 db lakótelepi vízmű üzemel. Az összes víztermelés 9 230 m3/nap, melyből a törpevízművek 7 820 m3-t termelnek. A víztermelőhelyek megoszlása a következő: 127 db talajvízkút, 5 db partiszűrésű kút, 19 db mélyfúrású kút, 6 db karsztkút és 10 db forrás. A napi víztermelési kapacitásból 800 m3 talajvíz, 1 590 m3 partiszűrésű víz, 1120 m3 rétegvíz, 2 790 m3 karsztvíz, 2 930 m3 forrásvíz. A törpevízművék vizéből 390 m3/nap vízmennyiséget az üzemek használnak fel ipari célra. A törpevízművek községi vízvezetékhálózatának összes hossza 129 km. Tározásra 6 db víztorony (265 m3) és 15 medence (920 m3) szolgál. Az összes tározótérfogat tehát 1185 m3, a napi víztermelés 274
