Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
A 2.4 táblázat 2. sz. mellékletében foglalt adatok szerint a Marcal vízgyűjtőben hektáronként 40—60 kg halhozamot terveztünk, mellyel az összesen 164 ha víztükör halhozama összesen 98,4 q-ra emelhető. Összegezve az 1. sz. Észak-Dunántúli Vízgazdálkodási körzet természetes vizeinek haltermelési adatait, 9567 ha víztükrön összesen 6068 q évi hal- termelés előirányozható, összesen 2,262 millió forint termelési költséggel. 2.28 a tógazdasági haltenyésztés KERETTERVE Győr-Sopron megyében A 2.42 IV. sz. táblázat adatai szerint 3 helyen tervezzük új halastó építését. Nevezetesen, a MOHOSÉ részére ivadéknevelő, illetve nyújtó tavat 2 ha terjedelemben a Nagypándzsa torkolatánál, a Holt-Marcalnál levő győri téglagyár közelében, továbbá a Győri Halászati Szövetkezet részére 0,6 hektár vízfelületű teleltető medencéket Kisbaj cs község határában, a Szavai belvízcsatorna mellett; végül Havazd község határában a Nagypándzsa mellett 12 ha-os tógazdaságot, az ottani termelő szövetkezet részére. E tavak létesítésével évente 130 q haltermelés irányozható elő, a halászati szövetkezetnek pedig tervszerű gazdálkodása folytonosságának biztosítására teleitetők megépítésére feltétlenül szüksége van. Komárom megyében négy helyen van tervbe véve tógazdaság létesítése, illetve üzembentartása, nevezetesen a Szomód község határában lévő 175 ha terjedelmű 1962-ben üzembe helyezett tavak, továbbá az annak kiegészítésére szolgáló, az előbbi tavaktól nyugatra vizenyős területen elterülő 125 ha-os újabb tócso- portra. A nagyigmándi tógazdaság bővítésére a jelenlegi legalsó III. sz. tóhoz csatlakozólag elterülő értéktelen területen egy negyedik, 18 ha nagyságú tó létesítése indokolt, végül az Esztergomi Űszó- falu Hal. T. Sz. kíván a már elkészült 107 ha-os terve alapján tógazdaságot létesíteni ugyanazon a helyen, Esztergom nyugati határában, ahol évtizedekkel előbb már a Corchus-féle halastavak voltak. Itt azonban még egyelőre egy áthidalandó nehézség mutatkozik a megfelelő vízellátás tekintetében, amennyiben a tápláló Kenyérmezei patak szennyezett vize tisztításra szorul, a másik táplálásra szolgálható vízfolyás, a Szentléleki patak pedig teljesen időszakos vizihozamú és csak tárolással kapcsolatban volna igénybe vehető. A tervszerű halgazdálkodást szolgálná végül a nagyigmándi tógazdaság zavartalan vízellátása érdekében a Concó patak medrébe építendő duzzasztózsilip, mely egyrészt a tavak megtöltését kedvezőbben előmozdítaná, másrészt pedig a nagytó mellett vonuló Concó mederben lévő duzzasztott víz ellennyomásával a tó vizének rohamos átszi- várgását megakadályozná. A már elkészült tervek alapján ennek a duzzasztónak megépítését a halgazdaság előirányozta. Az említett 3 új tócsoport létesítésével 425 ha vízterülettel bővülhet Komárom megye területe és üzembehelyezésével 8389 q halhústermelés volna elérhető, átlag 4 évi megtérülési idővel; illetve a nagyigmándi duzzasztó aránylag költséges megépítése közvetett úton, mozdítaná elő a haltermelés fokozását. A megvalósulás sorrendje: elsősorban a Ferenc- majori 175 ha-os tavak, melyek 1962-ben máris megépültek, utána a másik Ferencmajori 125 ha- os tócsoport, azután a nagyigmándi duzzasztó és a 4. tó, végül az esztergomi halastavak. Veszprém megyében a 2.42 IV. sz. táblázat adatai szerint 590 ha emeltvizű tógazdaság létesítése ‘ van előirányozva 395 ha halasitott vízfelülettel, különböző vízfolyáson. Itt a halélethez szükséges 1 m-es átlagos víz- oszlop meghagyásával legalább 0,5 m vastag vízréteggel hektáronként 5000 m3 víz biztosítható az öntözésire aszályos nyarakon. A tervezett halhústermelés évente összesen 3700 q. A beruházási költség 11 millió Ft, a megtérülési idő pedig 4—7 év. 1 m3 víztározás költsége a végzett számítások szerint 1,4 Ft lesz. A táblázatban szereplő összes tógazdaság 20 éven belül valósulna meg, a megvalósulás sorrendje a megtérülési idő rövidségéhez igazodva a következő: Kígyós patak, Bitva patak, Kánya-ér, Hajagos patak, épülnének először, részben azért is, mert az öntözések a víztározást is elsősorban e helyeken igénylik. IX. Vas megyében általában alig lehet tógazdaságot kialakítani. Mindössze a Csörnöc-Herpenyő vízfolyás jobboldali mellékvölgyeiben tervezhetők kisebb 15—20 hektáros halastavak völgyzárógátas elrendezésben, — azonban, azok meghatározott helye még nincs felderítve. E halastavak vízellátása biztosítottnak látszik és domborzati viszonyaik is jók. Kivétel ez- alól a Döröskei halastó, melynél a völgy nagy esése miatt több tóegységet kell kialakítani, ami az 1 hektárra eső költséget 30 000 Ft-ra is megemelheti. A vízelvezetés kérdése itt kedvező, mert a Csörnöc-Herpenyő rendezése az elmúlt években megtörtént. Az itt elérhető haltermelés hektáronként 7 q-val számítva összesen 300 q évente. Összegezve az 1. sz. Vízgazdálkodási körzet területén. létesítendő mesterséges halastavak kimutatásának adatait, összesen 1966 ha kiépített terület irányozható elő 1602 hektár halasított vízterülettel és 12 571 q évenkénti haltermeléssel, melynek elérésével kapcsolatban. 486 000 m3 földmunka és 2330 m3 betanmumka merülhet fel és az előirányozható költség 27 225 millió Ft-tal számítható. 2.23 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS KERETTERVE 2.231 A tározók járulékos haltenyésztésének Keretterve Győr-Sopron megyében mindössze két tároló-tó jöhet számításba járulékos haltenyésztés céljaira, 264
