Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás

242 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

— Leliényegesebb szempont a tervezés követésénél, hogy hazai édesvízi haltermelésünk Európában az elsők között van és mégis a halhús fogyasztásban ez idő szerint az utolsók között vagyunk, mert országos átlagban a fejenkénti fogyasztásunk csak 1,4 kg, területünkön pedig csak 0,72 kg, holott a vitamindús, könyen emészthető hal világszerte keresett cikk és hazai adottságaink igen kedvezőek a haltermelésre és ezért is indokolják halászatunk fejlesztését.

— Hazánk éghajlata nagyon alkalmas a nemes ponty tenyésztésére és még igen sok mélyfekvésű, mocsaras területe van, mely egyéb mezőgazdasági művelésre nem alkalmas, csak halastavak létesítésére.

— Távlati fejlesztési terveink szerint a halhúsfogyasztást fejenként 4—5 kg-ra kívánjuk felemelni, ami a jelenlegi haltermelésünkhöz viszonyítva a termelés nagyobbmérvű fokozását igényli.

— A halhúshozam növelése érdekében elsősorban a tógazdaságokat kell kibővíteni, de amellett gondoskodni kell a természetes vizek halállományának tervszerű növeléséről is, főleg az ivadékkal való népesítés jelentős fokozásával.

— A halastavak befogadóképességének növelésével egyúttal a veszélyes árvízcsúcsok is lefoghatok, a nagyobb vízmélységek kialakításával pedig a tá- rozható vízmennyiségek is növelhetők az öntözések érdekében.

— A járulékos hasznosítás érdekében szorgalmazni kell a halastavaknál a víziszárnyasok tenyésztését, amely öncélú jövedelmezőségén kívül a szárnyasok elhullajtott trágyájánál fogva termelő- képességét is fokozza.

— Gondoskodni kell azonkívül a nagyobb vízmélységű tározók járulékos halászati hasznosításáról is és általában, ahol erre lehetőség nyílik, a meglévő töltések magasbítása révén azok tározóképességének fokozásáról.

— A többcélú hasznosításra tervbe vett létesítmények költségeit az egyes hasznosulások arányában kell megosztani.

— A tavak építésének költségeit a terepviszonyok és területi adottságok, valamint a vízellátási körülmények is befolyásolják, ezért ezekre a tavak létesítése alkalmával figyelemmel kell lenni.

— Azok a tavak mondhatók gazdaságosnak, amelyek beruházásának megtérülési ideje nem haladja meg a 10—12 évet.

2.2 A halászati vízhasznosítás Keretterve

2.21 A TERMÉSZETES VIZEK HALÁSZATI

vízhasznosításának keretterve

E helyen az 1. sz. Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterv keretében az Északdunántúli VÍZIG működési területében a Győr-Sopron és Komárom megyei területek, továbbá idegen igazgatóságok működési területéről a Veszprém megyei Marcal vízrendszer, továbbá a Vas megyei Bába vízrendszer területi adatait tárgyaljuk.

A Fehértó ésszerű halgazdálkodása eddig nehézségekbe ütközik, mert táplálózsilipein keresztül a Keszeg-érből való vízellátása annak vízellátásától függően nem történhetik kellő mértékben és kellő időben, ugyancsak a tervszerű lecsapolása is na- sonló okokból akadályokba ütközik. Ezért a beeresztő zsilipé átépítendő és hordozható szivattyúval kell ellátni, hogy mindkét irányban a víz a tóba vagy tóból átemelhető legyen.

A zátonyi Holt-Dunaágat, mély Dunakiliti és Sérfenyősziget között fekszik, Sérfenyő környékén halráccsal el kell zárni, hogy a megmaradó 52 ha- os szakasz — zárt medret alkotva — halasításra alkalmas legyen.

A Bácsa körül a Mosoni-Dunaágba torkolló Holt- Dunaágba három mederelzárással két halastó építhető 8 ha vízfelülettel.

Ezenfelül tervezzük az összes meglévő természetes vízfolyások fokozott mértékben ivadékokkal történő benépesítését, mellyel összesen 6166 ha vízfelületen átlag 0,4 q halfogási szaporulattal 2466 q, vagyis az egész megyében 2852 q többlettermelést tervezünk elérni, melynek egyéb beruházási és. termelési költsége 1,65 millió Ft-tal előirányozható.

A nagymennyiségű ivadék beszerzésére a tógazdaságoktól történő vásárláson kívül a Hal. Term. Szöv.-nek és a MOHOSZ-nak további saját ivató tavakat is kell létesítenie az eddig már meglévőkön kívül, ezek helye azonban csak gondos felderítés után lesz kijelölhető.

A Duna-szakasz mentén lévő számos Holt-Duna- ág elzárásokkal nem alakítható át zárt medrű halastavakká, mert mindannyi a Duna árvízjárásának van kitéve, midőn is a behelyezett halak elpusztulnak, — a Rábamenti holtmedrek viszont a főmeder mindenkori vízállásának függvényei és az eddig szerzett tapasztalatok szerint belterjes hala- sításra alkalmatlanok.

Komárom megyében 2248 ha meglévő vízfelületen és a Vas megyei természetes vizeken 869 ha vízfelületen szintén fokozott ivadékbehelyezés útján kívánjuk a termelést hektáronként 0,4 q-val 8429 q, illetve 309 q-ra fokozni, melynek révén a termelési költségek Komárom megyében 0,405 millió és Vas megyében 0,174 millió forinttal előirányozhatok.

Veszprém megyének az 1. sz. Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterv körzetének területére eső Marcal völgyben 164 ha természetes halasított víztükre szerepelt 1960-ban, mindössze 9,5 q összes halhoaammal, aminek az volt az oka, hogy az ajkai üzemek vízszennyeződése következtében a Torna és Marcal halállománya csaknem teljesen elpusztult. Annak visszaállítása, illetve növelése érdekében az alábbi intézkedések szükségesek:

a) A vizek tisztaságának biztosítására vonatkozó 1/1961. sz. Kőim. hat. szigorú és következetes végrehajtása a vízminőség érdekében,

b) tervszerű és állandó halutánpótlás és annak érdekében korszerű ivadéknevelő telepeket kell létesíteni,

ej az orvhalászat megakadályozására szigorú ellenőrzés.

263