Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás

mészetes halászvizek kiterjedése 164, ha, Vas megyében pedig csak a Sárvárig terjedő Rába-szakasz halászvíz; a horgászvizek kiterjedése 867 hektár.

Ebből halászati szövetkezetek által használt vizek területe összesen 8257 hektár, melyből 6053 hektár esik Győr-Sopron megyére és 2204 hektár Komárom megyére. A horgászegyesületek által bérelt vizek kiterjedése Győr-Sopron megyében 136 hektár és Komárom megyében 40 hektár, vagyis a két északi megyében összesen 176 hektár; Veszprém megyében 164 hektár, melyből 46 ha halászvíz és 118 ha horgászvíz. Vas megyében 867 hektár csupán horgászvíz, tehát az 1. sz. TVK területén mindösszesen 1161 hektár horgászvíz van.

A kifogott hálák minőségére nézve a Győri Előre Halászati Termelő Szövetkezet által kimutatott statisztikai adatok szerint az elsőrendű halak meny_ nyisége mintegy 26% és 74% a másodrendű halak aránya.

Pisztrángos víz Győr-Sopron megye területén egyetlen egy van, a soproni Rák patak, melyet a Soproni Sporthorgász Egyesület és az Erdészeti Főiskola közösen használ, elleniben a Veszprém megyei bakonyi hegyvidéki területek patakszakaszai, nevezetesen a Gerence, Bitva és Hajagos felső szakaszai alkalmasak a pisztránggal való halasításra, amit váltakozó eredménnyel gyakorolnak is. Angolna az osztrák Fertő szakasz betelepítéséből a magyar Fertő területére is jut.

Mesterséges tógazdaság, illetve halastó a Győr- Sopron megyei fertőrákosa 11 hektáros Soproni Állami Gazdaság tulajdonaiban lévő és a Győri Előre Hal. Term. Szöv. által létesített 4 hektáros vámosszabadi tavon kívül csak Komárom megyében van és mindannyi a Tatai Halgazdaságé, kivéve a vérteskethelyi Petőfi Tsz 2 hektáros kisebb halastavát.

A Tatai Tógazdaság használatában lévő tógazdaságok együttes területe 617 hektár. Az Északdunántúli VlZIG területére eső két megyében összesen 764 hektár mesterséges halastó van, melyből 15 ha esik Győr-Sopron megyére és 749 ha Komárom megyére; Veszprém megyében 112, Vas megyében 15,8 hektár kiterjedésű tógazdaság van, tehát az egész 1. sz- TVK-ra összesen 892 ha mesterséges halastó esik.

A természetes vizek és mesterséges halastavak összes területe együtt tehát Győr-Sopron megyében 6204 hektár, Komárom megyében 2996 hektár, Veszprém megye Marcal vízrendszerében 267 ha és Vas megye Rába vízrendszerében 883 ha, tehát az 1. sz. TVK. területén mindössze 10 359 hektár természetes és mesterséges halas víz van,.

Az 1960. évi halfogások mennyisége következőképpen oszlik meg: Győr-Sopron megyében természetes vizeken 1601 q, mesterséges tavakon 40 q, vagyis összesen 1641 q. Ebből szövetkezeti halfogás 1330 q és horgászok által kifogott mennyiség 311 q.

Komárom megyében természetes vizeken kifogtak 385 q-t és mesterséges tavakban 4961 q-t; vagyis összesen 5346 q-t. Ebből szövetkezeti halfogás 347 q, horgászsákmány 72 q, és halgazdasági 4927 q. Veszprém megyében a halfogás természetes vizeken 14,6 q, halastavakban mintegy 112 q volt a

Marcai vízrendszerében, míg a Rába folyó Vas megyei vízrendszerének természetes vizeiben kifogott halak mennyisége 73,7, halastavakban pedig 28,5 q, vagyis összesen 102,2 q. Az 1. sz. TVK mind. a négy megyéjében kifogták összesen természetes vizekben 2074 q, mesterséges halastavakban 5141,5 q halat, vagyis mindösszesen 7216 q halat, összegezve a két északi megye halfogási adatait, a Győri Előre Halászati Termelőszövetkezet 1960. évben, kifogott halmennyisége 1255 q volt (megjegyzendő, hogy 1959- ben 1695 q-t fogtak ki, az Esztergomi Úszófalu Hal. Term. Szöv. pedig 346 q, tehát mindösszesen 2041 q szövetkezeti halfogás történt az 1. sz. TVK területén.

A járulékos tavak halfogási eredményeiről incsenek megbízható adataink. A halastavak által tárolt vízmennyiség

Győr-Sopron megyében Komárom megyében Veszprém megyében Vas megyében

összesen:

235 000 m3

11 643 000 m3 897 000 m3

87 000 m3

12 862 000 m3

A járulékos tavak által

tárolt vízmennyiség 773 000 m8

összesen: 13 635 000 m3

Rizsföld járulékos vagy szennyvízbeeresztéssel kombinált hasznosítás működési területünkön nincs.

1.3 A fejlesztés szükségessége

Az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén az 1960. évi összes’ halfogyasztás, ha azt egyenlőnek tekintjük az a területen termelt és kifogott halak mennyiségével, mintegy 4923 q Volt, ez azonban nem fedheti megbízhatóan a lakosság tényleges halfogyasztását, mert a lakosság részben a Halértékesítő Vállalat elárusító helyein, is szerezte be halszükségletét, részben pedig a Tatai Halgazdaság is területünkön kívüli helyékre is szállította halait.

A két észak-dunántúli megye 661 734 főnyi lakosságának és a fenti 4923 q évi halfogyasztás alapulvételével az, 1960. évi egy főre eső halfogyasztás 0,74 kg volt, míg a Veszprém megyére eső területen 0,1 kg és a Vas megyei részeken csak 0,04 kg, ha a más távoli helyekről ideszállított halmennyiséget nem vesszük figyelembe. Tekintettel arra, hogy a halfogyasztásban Európában az utolsók között foglalunk helyet és hogy a könnyen emészthető hal egyre keresettebb népélelmezési cikk, indokolt a hazai fogyasztás emelése. Erre éghajlatunk és természeti adottságaink rendkívül alkalmasak. Épp ezért kívánatos, hogy a jelenlegi átlagos 0,72 kg/fő/év halfogyasztást 1980-ig 5 kg/fő/évre emeljük, annál is inkább, mert közgazdasági okokból exportlehetőségünk megnövelése is indokolt.

Veszprém megyében a terület domborzati viszonyai lehetővé teszik olcsó építési költségű völgyzárógátas tavak, létesítését. A terület éghajlata al261