Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
A téli hónapok1 középh őmérséklete 3,9 C A nyári hónapok2 középhőmérséklete 20,1 C° Az öntözési idény8 közéiphőmérséklete 17,2 C A naptári év hőösszege 3604,5 C A tenyészidő hőösszege 315,0 C A fagyos napok általában október 21-én kezdődnek és április 13-ig tartanak. A fagyos napok száma tehát átlagosan 144. A széivisízonyokra jellemző adatokat az alábbi táblázat tünteti fel. Szélgyakoriságok a szélcsend (c) beszámításával Szélirány, illetve szélcsend Gyakoriság %-ban 1 December 1—február 28. 2 Június 1—augusztus 31. 3 Április 1—szeptember 30. A terület belterjes állattenyésztő hagyományokkal rendelkezik, ezért és mivel völgyekben kiterjed rétek és legelők találhatók az öntözendő terület nagy részét (62%) rétekre és legelőkre indokolt el- heyezni. E rétek és legelők igen kedvező fekvésüek s a máris meglévő számos malomárok és a fentiekben ismertett szélviszonyok a felületi öntözések alkalmazását indokolja. Az öntözendő terület többi részén (38%) szántóföldi és zöldségkertészeti növények öntözését lehet előirányozni. E területek magasabb elhelyezkedése miatt a hordozható esőz- tető berendezések alkalmazásba vétele irányozható elő. Az említett kultúrák öntözéséhez a mértékadó vízigényű július hónapban az alábbi fajlagos vízhozamigényeket kell számításba venni (Víziterv előírása) : Rétek és legelők, felületi öntözéssel 0,55/1/s/ha Szántók és zöldségesek esőztető önt. 0,22/1/s/ha A művelési ág arányok figyelembevételével — a rendszeren kívüli területen 0,42 1/s. ha-kénti átlagos júliusi vízigénnyel lehet számolni (a Középdunántúli Vízig tapasztalatai adatta e területre). Ilyen nagy vízhozamot a felsorolt kisvízfolyások nem tudnak biztosítani az öntözési idényben. Az öntözés fejlesztése tehát a kisvízfolyásokat illetően tározással oldható meg. Az öntözés kivitelezését gátolja az a tény, hogy a Torna patak erősen szennyezi a Marcal vizét, ezért főmű átépítését tervezzük. A vízelvezetés lehetőségei és a talajvíz viszonyok jók, azok az öntözéses gazdálkodás bevezetését nem akadályozzák. A Kamondi főmű átépítésének munkamennyiségeit a korábban készült tanulmánytervből vettük át. Az egyes telepek berendezéseinek munkameny- nyiségeit normatívák alapján állapítottuk meg A Kamondi fővízkivétel gravitációs, az öntözővíz biztosításának energiaszükségletét öntözőtele- penként terveztük meg. Valamennyi öntöző vízkivétel robbanómotoros. , DRK. 8. Rendszeren kívüli terület. Jó közelítéssel megegyezik Komárom megye köz- igazgatási területével. A berendezendő öntözések ezen a területen — eltekintve a Dunából és a Mosoni-Dunából történő vízkivételtől — (melyek vízkészlete ebből a szempontból korlátlannak tekinthető) csak víztározással valósíthatók meg. A vízfolyások ugyanis az öntözési időszakban annyira kevés vizet szállítanak, hogy azok a meglévő víz- használatokkal teljesen lekötöttek. A terület talajviszonyait illetően Komárom és Győr között meszes homokokat találunk, világos barna, meszes, kötöttebb, tehát nem teljesen futó jellegű homok. A búzát, répát, lucernát nem igen termi meg. Inkább a rozs, árpa, kukorica, burgonya és napraforgó termelhető itt. Indokolt rajta a som- kórózásos zöldtrágyázás és elsősorban nitrogénnel trágyázandó. Egyéb területein meszes, középkötött vályogokat, a hegyek környékén erdő talaj okát, míg egyes helyeken elszórtan meszes, televényes homok, ill. homokos vályogokat találunk. Külön említést érdemel a Nagyigmánd környékén található, nehezen művelhető agyagtalaj-féleség. Meteorológiai jellemzők: legalább 10 mm csapadékú napok évi száma: 20 legalább 1 mm csapadékú napok évi száma: 90 Április—-szeptermiber közti időszak átlagos csapadéka — kivéve a Győr—Komárom környéki homokos fennsíkot, ahol 300 mm — általában 350 mm. Az évi átlagcsapadéfc mennyisége az előbbi megoszlás szerint 550, illetve 600 mm, míg a hegyek területén 650 mm. A csapadékok havonkénti mm-beni megoszlásánál külön közöljük a Győr—Komárom közötti homokos Duna melléki terület, s az egyéb területek adatait. Az egymás alatti számok fenti sorrendnek felelnek meg. .. ! II. III. IV. V. VI. 1 j VII. VIII. 1 IX. X. XI. XII. 35 35 40 45 60 55 60 50 45 50 45 45 35 35 40 45 65 60 60 60 50 50 50 45 Az évi középhőmérséklet a Győr—Komárom közti területen 9,5, egyéb helyen 10 C°-ra tehető. A nyári időszak (április—szeptember) középhőmérséklete 17 C°. Az első fagyos nap általában okt32 1 TVK 249
