Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
DRK. 3. Fertőszentmiklós—Csapodi hátság: Címbeli megjelölés alatt a Pomogy—Fertőszentmiklós, Vitnyéd, s általában, a Répcétől 4—5 km-re Ny-ra húzódó vonal és az országhatár közé eső területet értjük. Ny-i vidéken hegyek helyezkednek el. É-n a Fertő tó található, míg egyéb helyeken fennsík jellegű táj fekszik. Öntözés szempontjából az Ifcva és a Sió—Füles (Kardos-ér) patak által szállított víz vehető tekintetbe. Miután mindkét vízfolyás medre az érintett szakasz nagy részén kielégítő állapotban van, ezek rendezése az öntözések bevezetése kapcsán nem válik szükségessé. A Ny-on elhelyezkedő hegyek lábánál Űjkér, Lövő, Nagycenk vonaláig mélyrétegű erdő talaj okát találunk, melyek jól művelhető, minden-termő talajok. 40—50 cm vastog humuszréteg után kissé kö- töttebb, vöröses agyag, ez alatt pedig sárga lösz található. Világos1 barna színű, humuszban és mész- ben szegény vályogok. Szuperfoszfátra és pétisóra jól reagáló, értékes talajok. Kevésbé alkalmasak azonban mezőgazdasági kultúrák szempontjából a fent vázolt vonaltól K-re eső területek, melyek sekély termőrétegű erdőtalajok. Fakószürke, humuszban és mészben szegény homokos vályogok. Rozsot, kukoricát, burgonyát és bíborherét termő talajok, melyeken az istállótnágyázás a legfontosabb, emellett azonban zöldtrágyázásuk is szóbajöhet. Legfontosabb műtrágyájuk a pétisó. A talajviszonyok ismertetésénél külön kiklell térnünk arra a vízben rendkívül szegény, vasas, kavicsos agyagtalajokra, melyek vékony termőréteg, alatt erősen cementált állapotban vannak, s főleg Csapod kör- nyékén találhatók meg. Az emltíett cementrált réteg még az is megakadályozza, hogy csapadékosabb, vagy nedves időjárás esetén talajvizet tudjon tá- rozni, felületén a csapadék tócsákban összegyülekezik, beszivárogni nem tud. Ez a körülmény a felületi öntözések meghonosítását eleve kizárja, s legfeljebb a gyakori, de kismennyiségű, kis intenzitású permetező öntözés megejtését tenné lehetővé. Sajnos azonban a rendelkezésre álló kismennyiségű víz és igen korlátozott medertározási lehetőségek csak egész kis területek öntözését biztosítják és így a TVK készítés kapcsán sem tudtunk olyan javaslatokat tenn,i mely kiterjedt, kedvezőtlen adottságokkal rendelkező terület jelentős mérvű öntözését biztosította volna. Az áprilisi—szeptember közti időszak csapadék- összege 350 mm, a Ny-i területeken azonban az 500 mm-t is eléri. Ilyen nagymennyiségű csapadék azonban csak a hegyeken, mezőgazdasági művelés alá nem vont területeken fordul elő. Hasonló ehhez az évi csapadékeloszlás isi, mert a terület nagy- részén az átlagos évi csapadékmennyiség 600—650 mm, addig a Ny-i hegységeken 8—900 mm évi öfíszesapadék is előfordul. L n. ni. IV. V. VI. VII. 1 1 1 VIII. 1 1 IX. 1 X. XI. XII. 35 30 40 45 70 65 70 70 60 50 45 45 A rendelkezésre álló adatok alapján azonban megállapítjuk, hogy a fentebb részletezett Csapod- kömyéki hátságon a csapadék mennyisége havonta átlag 10 mm-rel, évasi összegben pedig általában 100—120 mm-rel kevesebb. Az éves középhőmérséklet általában 9,5—10 C°, a Ny-i hegységek területén 8,5 C°, a nyári félév április—szeptember közti hőmérséklete a terület Ny-i felén 16,5 C°. Az első fagyos nap október 20, az utolsó pedig április 15-re tehető. Az uralkodó szélirány É-i, ÉNy-i, gyakorisága mintegy 40 %-ra tehető. Utána következik a D-i, Dk-i irányú szél, 20—25 % gyakorisággal. Legkevésbé valószínű a K-i, ÉK-i és a DK-i irányú szél. A szélcsend gyakorisága kb. 17 %. Mint említettük, a tervbevett öntözéseket az Ikva és a Kardos-ér látja el öntözővízzel. Az Ikva mellett kisebb műtárgyak építésével tudjuk biztosítani a víznek a kívánt helyekre történő elvezetését, míg a Kardos-ér mellett csak medertározásból nyerhető vízzel lehet öntözni. A Repce felső folyása mentén kialakult kavicstalajok mellett viszonylag kisebb kiterjedésű csőkutas öntözés megvalósítása vehető számba, azonban idevonatkozóan még feltárási munkák szükségesek. A tervbevett öntözések felsorolása: 1. Ikva melletti öntözések. Megvalósításukat eső- szerő módszerrel javasoljuk. Ehhez a régi árokhálózat karbahelyezése és az említett műtárgyak megépítése szükséges, mert csak ily módon lehet az öntözővíznek a kívánt helyre történő vezetését biz- tosítani. 2. Kardos-ér melletti öntözések. Közvetlenül az érintett mederszakasz mellett létesülő 200 ha esőszerű öntözés. 3. Répce melletti csőkutas öntözés. Előirányozva esőszerű módszerrel. Az érintett RK. területegysége a fenti három öntözés összes területe 600 ha, teljes egészében szántóföldi művelés alatt áll. DRK. 4. Répce mente: Fenti megjelölés alatt a Répce közvetlen mellékét értjük a meder melletti néhány km-es sávban. Az egyetlen vízfolyás, mely öntözővízszolgáltatásra igénybe lesz véve a tervek megvalósítása során, a Répce. Megjegyzendő, bogy a Répce alsóbb szakaszán, a Kőris patak torkolata alatt, a Rábából is ellátható öntözővízzel. Kisebb területrészen^ a Vám- ház-ér és a Kis-Rába is szállít öntözővizet. A Kapuvár alatti Győr—Sopron- megyei részen Rába öntéstalajokat találunk, a nyugatibb területen pedig kilúgozott vályogtalajt, mely jellegét tekintve savanyú erdőtalaj. Ez utóbbin az öntözés bevezetése előtt meszezést kell végrehajtani. Évi csapadéfcátlag 650—700 mm. Április!—szeptember közti időszak csapadékátlaga 350—450 mm között. Csapadékeloszlás mm-ben, havonként: 246
