Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
D/2. Kisrába öntözőrendszer. A Kisrába öntözőrendszer öntözővizét szállító vízfolyásai, illetve csatornái általában kettős feladatot vannak hivatva ellátni. Az öntözés érdekein túlmenően a belvizek levezetését is ezek a csatornák végzik. Utalunk itt különösen a Keszeg-ér és Farkas-árok, valamint a Lökös—Tordosa patakok említett szerepére. Megállapíthatóan a belvízi és mezőgazdasági vízhasznosítási érdekek egymást nem érintik és: így e kétféle hasznosítású vízfolyások mindkét célra aggály nélkül igénybe1 vehetők. Maga a rendszer szerves egységet képez és az öntözővíz: mennyisége a követelményeknek megfelelően szabályozható. A D/2. Kisrába öntözőrendszer határa É-on, a győr—soproni vasútvonal, illetve közút, D-en a Rába, illetve Rábafcecöl—Szany vonaláig terjed, Ny-on nagyjából a Vámlházér és Vámházeret a Kőris patakokkal összekötő vonal határolja, K-en pedig Csorna, Sopronnémeti, Szany vonaláig terjed. Területe teljesen sík, alföldi jellegű, mezőgazdasági művelésre és öntözésre igen alkalmas. Talajviszonyait illetően legnagyobbrészt Rába öntéstalajokat találunk. Ezek sárga, altalajukban rozsdáioltos, humuszban és mészben szegény, kötött, viszonylag nehezebben művelhető agyagtalajok. Mélyrétegűek, s megfelelő vízzel történő ellátásuk esetén szárazságot tűrő talajok. Búza, répa, vöröshere és lucerna, valamint kukorica, árpa a fő növények. A szuperfoszfát vontatottan hat a talajokra, indokolt a nyersfoszfátos trágyakezelés és a talaj meszezése. A szerzett tapasztalatokból megállapíthatóan az öntözés bevezetésével nagyobb arányú termésnövekedés érhető el, így ez indokoltnak látszik. Meteorológiai jellemzők: legalább 10 mm csapadékú napok évi száma a terület DNy-i részén 20—25 nap, egyéb helyeken 15—20 nap. legalább 1 mm csapadékú napok évi száma 90—95 nap: Csapadék-átlagok mm-ben és havonként. L II. III. IV. V. VI. VIÍ. VIII. XI. X. IX. XII. 70 65 55 50 47 45 35 35 40 50 70 65 Az évi csapadékátlag a területen 600 mm körül van. A csapadék gyakoriságát illetően sajnos megbízható adatunk nem áll rendelkezésire. Az éves közép- hőmérséklet 10 C°, az április—szeptember közti időszakban pedig 17°. Az első fagyos nap október 25 körül várható, az utolsó pedig április 10 körüli időszakban. A fagyos napok száma 90. Az uralködó szélirány ÉNy-i gyakorisága 20 %. Majdnem elén ezt az értéket a DK-i szél gyakorisága. Az É-i és D-i szél kb. 10—15 %, míg a szélcsend 16 % gyakoriságú. Kevésbé fordul elő a Ny-i és KD-i szél és elenyészően csekély valószínűségű a K-i szél. A Kisrálba rendszer öntözővízellátása a Rábából történik. A Nicki duzzasztó felvázéből kapja a Kisrába a vizet, melyből a Fácánosa tiltón keresztül a Keszeg-ér, majd abból a Magyarkeresztúri zsilipnél a Farkas-árok, továbbmenően pedig a Szárföldi ha- tárcsatorna látható el vízzel. Ugyancsak a Kis-Rábá- ból kaphat vizet Lökös-árok és a Tordosa patak, ezek; mellékvizei és a Kapuvár—Bősárfkáüyi csatorna. A Kis-Rába jelenlegi állapotában §zonban nem alkalmas az egész rendszer vízkiszolgálására, különösen akkor, ha számításba vesszük, hogy a rendszer határán túlmenően a Hanság területére is kell még öntözővizet szállítania. A Kis-Rába jelenlegi vízszállító képessége 3 m3/s-ra tehető. Éppen ezért a tervben előirányzást nyert a Kis-Rába me- derrndezése és a Fácánosi tiltóig 6 m, onnan pedig 3,3, illetve 2,5 m3/s vízszállító képességre történő kiépítése. Az egyes: vízkivételek és aj Répce felé történő vízleeresztés követelményeknek kielégítésére több műtárgy építését is tervbe vettük. A terület keleti részén kihasználva a rendelkezésre álló igen kedvező kiterjedt felszínalatti vízkészlet lehetőségeit, csőkutas öntözések megvalósítását javasoljuk. Az érintett terület talajvízutánpótlása az Alpok felől biztosítottnak látszik és nem valószínű ez óknál fogva a talajvízszin nagyobb mérvű süly- lyedése. A tervbe vett öntözések ismertetése: 1. Kis-Rába melléki öntözések. Nagyobbrészt kiépült árokhálózat kivételével Beled, Vica, Mihályi és Kisfalud községek környékén. 2. Lökös—Tardosa patakok közti öntözések. Kis- rábáról történő vízkivétellel, főként Babót és Kapuvár községek környékén. 3. Keszeg-ér menti öntözések. A vízfolyás medre mellett mindkét parton egy MA 200-as berendezés^ sei uralható szélességű területsávban megközelítően 6—600 m távolságig közvetlen vízkivétellel valósítható meg öntözés. Ugyanezen elv alapján került betervezésre a Faraks-árok és a Szárföldi határcsa- toma mellett az öntözés. 4. Csőkutas öntözések. Különös jó vízbeszerzési lehetőséggel rendelkező Szil, Páli és Csorna, Farád környéki területek csőkuta® lehetőségeit irányoztuk elő, részben a VITUKI kutatási, részben saját kedvező tapasztalataink alapján. Tekintettel a rendelkezésre álló kedvező adottságokra, valamint a talajviszonyokra, mindenütt permetező öntözést irányoztunk elő annál is inkább, mert a Kis-Rába mentén több helyen annyira vízáteresztő talajok vannak, hogy e helyeken az öntözővíznek árokban történő vezetése nem, vagy csak igen nagy ráfordítással lenne megvalósítható. Az esetleg fel nem használt vizek lefolyása az említett és meglévő belvízvédelmi célokat is szolgáló csatornahálózaton akadálymentes és biztosított. A D/2. Kis-Rába öntözőrendszerben javasolt öntözések összterülete 12 630 ha, melyből 10160 ha szántó és kert-terület, míg a nagy adottságokkal 242
