Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
let nagyságát megszabnunk.- A nagyjából Győr és Komárom megye határán folyó Cuhai-Bakony-ér melletti öntözések is csak a Bakony-ér tározó megépítése után lesznek megvalósíthatók, mert a jelenleg rendelkezésre álló vizek hasznosítása már megtörtént. A Concó patak mellett szintén csak tározók építésével valósítható meg az öntözés, míg az Oroszlányi Hőerőmű pótvízellátását szolgáló nyomócsővezetékén szállított vizet közvetlenül lehet öntözésre felhasználni. A Tokod—Sárisáp és Dág községek határában megvalósítható öntözések előfeltétele hasonlóan a korábban említett módozatokhoz, itt is a víztározók megépítése. Az öntözhető területek nagyságát az egyes- területegységeken belül általában a vízkivételi lehetőséget biztosító vízfolyások szerint csoportosítva adjuk meg a táblázatokon. A VITUKI kutatásait tartalmazó „Magyarország vízkészlete” és a VITUKI „A folyók, továbbá az I. és II. kategóriájú természetes vízfolyások jellemző vízhozamai” című kiadványok adatai alapján vettük számba az öntözővizet biztosító vízfolyások vízhozamait, melyek az alábbiak: Duna 590 m3/sec Mosoni-Duna 40 m3/sec Szavai-csatorn a 0,20 m3/sec Bordacs—Császárréti-csat. 1 m3sec Hanság-főcsatorna 5 m3/sec Rétárok 0,150 m3/sec Ikva 0,180 m3/sec Kardos-ér 0,050 m3/sec Répce 0,150 m3/sec Rápoa 1,78 m3/sec Kis-Rába kiépítés után 6 m3/sec Kapuvár—Bősárkányi-csat. 1 m3/sec Keszeg-ér 2 m3/sec Farkasárok 1 m3/sec Lökös—Tordosa patak 1 m3/sec Rába 30 m3/sec Ablánc patak 0,400 m3/sec tározással Kozár—Borzó patak 0,100 m3/sec tározóssal Gyöngyös patak 0,120 m3/sec Sorok—Perint patak 0,060 m3/sec Pinka 0,100 m3/sec Szentjános patak 0,300 m3/sec tározással Lugos patak 0,230 m3/sec tarozással Marcal 0,600 m3/sec (Karnond- nál) Óhidi víz 0,040 m3/sec Kígyós patak 0,110 m3/sec tarozással Tárná patak 0,220 m3/sec Csigeré patak 0,050 m3/sec Hajagos patak 0,120 m3/sec tározással Bdtva patak 0,170 m3/sec tározással Kis-Séd patak 0,050 m3/sec Tapolca patak 0,180 m3/see tározással Darza patak 0,070 m3/sec tarozással Geren ce patak 0,190 m3/sec tarozással A Hajagos, Tapolca és Darza patakok tározói csak ebben a fejezetben szerepelnek, mert azok megépítéséhez még különböző előmunkálatok szükségesek. Csikvándi-Bakony-ér Kánya-ér Cuhai-Bakony-ér Concó patak Fényes forrás Unyd patak 0,040 m3/sec tározással 0,070 m3/sec 0,320 m3/sec tározással 0,060 m3/sec tározással 0,500 m3/sec 0,090 m3/sec tarozással Egyes vízfolyásoknál feltüntettük a tározással biztosítható vízmennyiséget, s ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a tározás nélkül lefolyó vizek általában ebben az értékben foglaltak. A szennyvízöntözési lehetőségeket vizsgálva az egyes részterületeken, megállapíthatjuk, hogy ilyen lehetőségek vannak ugyan, azonban az ipari szennyvizek, valamint egyes települések szennyvizeinek derítetlen bebocsátása miatt a káros szeny- nyeződés olyan nagyfokú, hogy ennek következtében szennyvízöntözésekről belátható időn belül beszélni nem lehet. Nem tartozik ugyan szorosan véve a tárgyhoz, mégis említést kell tennünk e helyen arról a sürgető szükségszerűségről, mely e tekintetben fennáll különösen Sopron város- szennyvízderítésének megépítésére vonatkozóan, valamint az ajkai iparvidék ipari szennyvízderítésének megoldása tekintetében. A területen felhasználható felszínalatti vízkészletet a VITUKI felszínalatti vizek osztályainak „Öntözés talajvízkutakból a Kisalföldön” c. tanulmánya alapján vettük számba. Ennek megfelelően különösen jó lehetőségek vannak a Szigetközben, valamint a Hegyeshalom—Mosonmagyaróvár— Pusztasomorja községek által bezárt háromszögben, kivéve Várbalog környékét, ahol a vízkészlet rendelkezésre áll ugyan, mégis a nyugalmi vízszín oly alacsony szinten helyezkedik el, hogy az gazdaságosan a szokványos berendezésekkel nem emelhető ki. Alkalmas továbbá fenti kutatás szerint nagyjából az egész Kisalföld területe a felszínalatti vizekből történő öntözés berendezésére, Kapuvár— Répcelak vonalától Szany, Árpás, Egyed, Rába- pordány, Bodonhely, Rábapatona, Kóny és Győr vonaláig. A területen belül különösen jó adottságokkal rendelkezik Jobaháza, Potyán,d, Zsebehá- za, Páli, Szil, Dőr és Farád községek által határolt terület, viszont kevésbé alkalmas a felszínalatti vizek felhasználására Acsalag, Bősárkány, Marko- tabödöge, Rábcakapi és Űjrónafő községek közé eső területrész. A Rába völgye mellett Kemenes- szentpéter és Pápóc környékén található olyan terület, mely a felszínalatti vizek kitermelésére alkalmas, egyébként a Rába mente a korábbi kutatásokkal és feltételezésekkel ellentétben általában kevésbé alkalmas csőkutas öntözés kiépítésére. Megjegyzendő még, hogy a felsoroltakon kívül számottevő csőkutas öntözésre alkalmas terület csak Bük, Szakony község közieiében, valamint Körmend környékén és Sárvár, Ikervár között található a TVK területén. Egyéb helyeken megbízható és gazdaságosan kiemelhető vízmennyiségű víz a felszín közeli rétegekből olymértékben nem vehető ki, melyre berendezett öntözések nagysága a nagyüzemi gazdálkodás- szintjének megfelelő mértéket elérné. Fentieknek megfelelően a térképen feltün236
