Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. Áthozat: 110,48 millió Felpéci vízfolyás 0,88 ti Sósos-ér mellékágai 2,83 ii Gyirmóti Berettyó és mellékágai 0,86 ti Nagypándzsa-ér és mellékágai 4,90 ti Vezseny-ér és mellékágai 4,86 ii Töltésitavi vízfolyás és mellékágai 1,75 ii Csépi-ér és mellékágai 2,09 ii Szendi-ér és mellékágai 3,99 ti Kocsés Kisigmándi vízfolyás 2,90 ii Mikoványi árok 1,25 ii Bikol patak és mellékágai 2,97 ti Haraszti patak 0,21 ii Piszkei patak 0,07 ti Fuchs patak és mellékágai 1,742 a Sándor patak 0,33 ii Tát—mogyorósbányai vízfolyás 1,28 a Kincses patak 0,30 ti Szentgyörgy-ér 0,25 ti Csenkei patak 0,84 ii Kerektói-ér 0,16 ti Csangota-ér és mellékágai 2,80 „ Pázmándi-ér és mellékágai 2,65 ii Mályvás-ér és mellékágai 1,36 ti összesen: 151,75 millió Ft Az 1980. év utáni munkák III. kategóriájú csatornák építése, amire 260,92 millió Ft-ot irányoztunk elő. Az ütemezésnél az volt a célkitűzés, hogy az I. és II. kát. vízfolyások 20 év alatt rendezést nyerjenek. Előre soroltuk a tervvel rendelkező és megkezdett munkákat, amelyet a mezőgazdasági igények indokolnak. 2.32 VÍZGYŰJTŐTERÜLETEK RENDEZÉSI MUNKÁLATAINAK SORRENDJE A talajvédelmi beavatkozás sürgősségének sorrendi eldöntését három mutatószám együttes értékelésével állapították meg. A mutatószámok a következők : 1. A sáncolás fajlagos költsége (Ft/km2) 2. A sáncolás és erdősítés egytütes fajlagos költségei (Ft/km2) 3. A 25% -on felüli lejtésű területeknek az összterülethez viszonyított aránya (dimenzió nélküli szám). Az első mutatószám főképpen mezőgazdasági szempontból jelentős, mert a csapadék osságot, a talajt, lejtőhajlást, valamint a növényzettel való borítottságot veszi tekintetbe olymódon, hogy a sáncolási költségeket a 15 t/ha/év talajlepusztulási szintet meg nem haladó módon tartalmazza. Ezért a sáncolás fajlagos költsége a terület talajlepusztulására egyenesarányban mutat rá. Minél nagyobb valamely vízgyűjtő területén a sáncolás fajlagos költsége, annál nagyobb a talajlepusztulás mértéke. A második mutatószám a sáncolás és erdősítés fajlagos költségével már bizonyos fokig figyelembe veszi a 25%-on felüli területek hatását is. A legelő, szőlő- és gyümölcsös területek hiánya miatt nem mutatja azonban elég helyesen a 25%-on felüli területek hatását. Mégis mindezek ellenére azt lehet mondani, hogy a kopár területek figyelembevételével jellemző mutatószámot ad a vízgyűjtőterületek berendezési sorrendjének eldöntésében. A harmadik mutatószám a 25%-on felüli lejtésű területek hatását helyesen értékeli, mert egy-egy vízgyűjtőn belül ezek is jellemzőnek mondhatók. A három mutatószám együttes értékelésével a vízgyűjtőhely a sorrendiségi táblázatban olyan pontossággal határozható meg, hogy legfeljebb két szomszédos sorszámú vízgyűjtő cserélhető fel egymással. A vízgyűjtők talajvédelmi sorrendjének meghatározásakor természetesen a felsorolt mutatószámokon kívül figyelembe kellett venni azokat a köz- gazdasági érdekeket is, amelyek a fenti módon meghatározott sorrendet esetenként befolyásolhatják. Az 1. sz. TVK területén a talajvédelmi beavatkozás fontossági és sürgősségi sorrendje a mező- gazdasági és vízügyi 'érdekek figyelembevételével vízgyűjtőterületenként : Sürgősségi sorrendje: Országos sorszáma Ne ve: 1. 27. ■ -i A Duna az Unyi patak torkolatától az 1—6 sz. TVK határig. 2. 26. Az Unyi patak. 3. 21. A Cuhai Bakony-ér 4. 25. A Duna az Átal-ér és az Unyi patak torkolata között. 5. 18. A Rába a Marcal torkolata alatt. 6. 17. A Marcal a Gerence torkolata alatt. 7. 19. A Mosoni-Dunaág a Rába és a Nagy- Dunába való beömlése között. 8. 5. A Rába a Pinka torkolata felett. 9. 13. A Torna patak. 10. 24. Az Átal-ér. 11. 14. A Marcal jobbpartja a Torna és a Gerence torkolata között. 12. 16. A Gerence patak. 13. 23. A Duna a Concó és az Átal-ér torkolata között. 14. 20. A Duna a Mosoni-Dunaág és a Concó torkolata között a Cuhai Baknoy-ér nélkül. 15. 9. A Gyöngyös patak. 16. 22. A Concó—Feketevíz-ér. 17. 8. A Sorok patak. 18. 7. A Rába a Pinkától a Szaput patakig. 19. 6. A Pinka és a Strém. 20. 12. A Marcal a Tárná torkolatáig. 21. 4. Az Ikva. 22. 10. A Lánka patak. 23. 15. A Marcal balpartja a Torna és a Gerence torkolata között. 226
