Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
A fajlagos beruházása mutató csupán a mezőgazdasági érdekek figyelembevételével nyert megállapítást. Az. ipari érdekeltségeiméi jelentkező előny a mezőgazdasági haszon többszöröse, tehát az egyébként is halaszthatatlan rendezés megtérülési ideje rövid. Galla patak (22/4) Az Átal-ér jobboldali II. kát. mellékága, mely teljes, 6,9 km hosszban belsőségi szakasz. A teljesen elfajult és bányászati, valamint az erőmű érdekében helyi beavatkozásokkal kiépített mederre 1962- ben készült egységes terv. Ez, a terv a város belsőségi vízrendezési és esztétikai igények figyelem- bevételével készült. Az elfajult mederszakaszokon korrekciókat terveztünk, a laza talajszerkezetek miatt a kisvízi medret burkolni kell. A palamosóból és egyéb ipari üzemekből olyan nagyfokú mechanikai szennyezést kap a meder, hogy a meder- rendezés akkor éri el e célját, ha ezek megszüntetése megtörténik. A városfejlesztési igények miatt végzendő nagyfokú mederbővítés 8 db régi híd átépítését és 4 db új híd építését teszi szükségessé. A fenti munka elvégzésével a Galla patak melletti területek beépítése lehetővé válik és a belsőség mentesül az 50 évesként előforduló nagyvizektől. Oroszlány-Kecskédi vízfolyás (22/3) A vízfolyás völgyébe települt ipari, települési, közlekedési és mezőgazdasági viszonyokban olyan gyökeres változások történtek, amelyek a vízrendezés megoldását egyre erősebben sürgetik, A tervezést a fenti igények és a MÉLYÉPTERV II—21/A —975 sz. terve alapján végeztük. A nyomvonal és a fenékesések megválasztása a helyi adottságokhoz igazodik. A keresztszelvények kialakítása a külsőségekben a 10%-os, belsőségekben a 2%-os valószínűségű vízhozam figyelembevételével készült, 1:2, 1:3 rézsűhajlással. A laza talajú rézs-ük védelme, másrészt a nagyobb vízsebességek elérése érdekében a külsőségekben gyepesített rézsüket, belsőségekben kőburkolatú medret terveztünk. A mederből kikerült földet a teljes szakaszon el kell dózer ózni. A vízfolyás rendezésénél a város- és iparvidékfejlesztés érdeke messzemenően meghaladja a mezőgazdasági érdekeket. Az egész vízrendszerre jellemző a meglévő hidak és áteresztők nyílásméreteinek következetlen ötletszerűsége. Átépítendő 17 db híd és 14 új híd építendő, ezenkívül 8 db csőáteresz átépítése és 6 db fenéklépcső építése szükséges. A Dadi vízfolyás (22/1), Kömlődi vízfolyás (22/2) és Árendás patak (22/5) egy-egy mellékvölgy le- csapolását biztosítják. Rendezésükhöz régi tervek álinaü rendelkezésre. Kiépítésük csak az Átal-ér rendezése után lehetséges. Adataikat a vonatkozó táblázat tartalmazza. Duna az Atal-ér és Unyi patak torkolata között A Bika! patak (23/1), Haraszti patak (23/2), Piszkei patak (23/3), Fuchs patak (23/4), Ákompusztai patak (23/5), Bajóti patak (23/6), Sándor patak (23/7), Tát-Mogyorósbányai vízfolyások (23/8) egy-egy Dunára csatlakozó mellékvölgy részben időszakos jellegű, résziben állandó vizű vízfolyásai. Rendezésük belsőségi, közlekedési és mezőgazdasági igények miatt szükséges. Rendezésükre terv vagy tanulmány nem készült. E vízrendezések a terület erózió-védelmi munkáival közösen végzendők el. A fejlesztés igényeit a 2. sz. mellékletben részletesen kimunkáltuk. Unyi patak (24) A dorogi medence főbefogadója; I. kát. hossza 12,5 km, II. kát. hossza 5,1 km. A rendezésére vonatkozó tervek a háború folyamán megsemmisültek, az új terv készítéséhez: a geodéziai munka most van folyamatban, így a tervezésnél a VITUKI hidrológiai tanulmánytervét használtuk fel és a normatívák használatát helyszíni bejárással mérlegeltük. A meder rendezése a mezőgazdasági érdekeken felül, belsőségvédelmi és bányászati érdekből indokolt. A rendezéssel kapcsolatban 8 híd átépítése és 2 db új híd építése szükséges:. A Janza patak torkolati szakaszán tározó építése lehetséges. Az alsó mederszakasz a tokodi iparvidéken nagyfokú kémiai szennyeződésnek van kitéve. A mederrendezés a völgy egyébként is kevés szántóterülete és az iparvidék ellátása érdekében fontos, és csak nagyfokú erózióvédelemmel közösen oldható meg. A Janza patak (24/1) és a Bajna-Epöli vízfolyás (24/2) Az Unyi patak mellékvölgyeiben folytatott és az adottságok miatt egyébként is korlátozott mezőgazdasági területek és községbelsőségek védelmét szolgálják. Rendezésüket a régi engedélyezési tervek és normatívák alapján végeztük. A meder vízszintes vonalozását a tagolt dombvidék szabja meg. A nagyesésű szakaszokon eséscsökkentő és rézsűbiztosító műveket terveztünk. Rendezés folytán mezőgazdasági területen a 10 évenkénti elöntéssel kell számolni, tehát a termelés biztonságosabbá válik. Duna az Unyi pataktól az 1—6. TVK határig Ezen a területen a Dunára dűlő út öt kisebb mellékvölgy vízfolyását kell rendezni. A terület rendezése mezőgazdasági érdekek mellett a Duna-ka- nyarban tervezett üdülőtelepek és hétvégi pihenők kialakítása miatt indokolt. Részletes rendezési terv vagy tanulmány vízrendezésre nem készült. A medrek a felső szakaszon nagyesésűek, bemaródásra hajlamosak, az alsó szakaszok iszapoiódnaik. A hidak átépítése és elégtelen hídnyílás, ill. az ősállapotra épített provizóriumok megszüntetése miatt fontos1. A mederrendezést az erózióvédelemmel közös terv alapján lehet megoldani. 216
