Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

A területen 92,8 km hosszú III. kategóriájú víz­folyás van, melyből 77 km hosszút rendezni kell azért, hogy a kiöntések gyakoriságát csökkentsük és a terület lecsapolhatóságát biztosítsuk. A medret 2—3 m3/see-ra kell kiépíteni, ami a 10%-os valószínűségi vízhozamnak felel meg. Biz­tosítani kell, hogy az átlagos mélység 1,2 m, a ke­resztszelvények rézsűje 1:2 legyen. A csőátereszeket át kell építem 1,5—2,0 m-es fedlapos átereszekké. A kikerült földanyagot a tervezett partéi ma­gasságában el kell teregetni. A vízfolyás mentén mindkét oldalon 3—3 m széles területet füvesített sávként kell meghagyni szántóföldi kultúra csak ezen kívül folytatható. A rendezés után az elöntésekből keletkező ká­rok meg fognak szűnni, ill. csak tíz évenként for­dulnak elő. I. KATEGÓRIÁJÚ VÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE Marcal a Torna torkolatig Marcal folyó A korábbi mederrendezések során a meder nem nyert mezőgazdasági igény elmek megfelelő kiépí­tést. A mederrendezések óta eltelt időben ez a nem kellő méretű meder is annyira feliszapolódott, hogy a töltésezett szakaszon mintegy 20 000 ha mező­gazdasági művelésű terület árvédelmi biztonsága nincs meg, a töltésezetlen szakaszon pedig az 1—2 évenként előforduló nagyvizek 9500 ha területen okoznak terméskiesést. A Torna vízgyűjtőjéről érkező ipari eredetű szennyezések nemcsak a víz mezőgazdasági hasz­nosítását akadályozzák, hanem a magas hordalék- tartalmú víz a további feliszapolódások okozója. A vízrendezési hiányosságból származó károk megha­ladják a 10 millió Ft-os nagyságrendet. A VIZITERV 11 971 sz. tervében megvizsgálta a különböző valószínűségű nagyvizeket és gazdasági megfontolások alapján a tenyészidőben leeső csa­padékokból származó 10%-os valószínűségű nagy- vizeket fogadta el a mederkiépítésre vonatkozólag. Az I. kát. szakaszon vízszintes vonalvezetésben nincs változás, csupán kisebb korrekciókat kell vé­gezni. Magassági viszonyok tekintetében az I. kát. szakasz 0,2—0,3%o fenékesésű, a felső szakasz leg­nagyobb esése 3,0%o. A II. és III. kát. Marcal szakaszon a vonalozás­ban korrekciókat kell végrehajtani. A 76 km-ig fenéklépcsőre nincs szükség, a II. kát. szakaszon km-enként 0,5 m, a III. kát. szakaszon 1,0 m/fcm terméskőből épült fenéklépcsőt irányoztunk elő egyenként 15,0 m3 kőanyag figyelembevételével. A Marcal folyó mellékvízfolyásait három csoport­ra lehet osztani: a) Főleg öntözési és lecsapolási célokat szolgáló övcsatornák. b) Zömmel sík, kisebb mennyiségben enyhe dombvidéki jellegű vízfolyások. In, KATEGÓRIÁJÚ VÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSI KERETTERVE ej A felső nagyesésű szakasz dombvidéki mel­lékágai. Csabrendeki Melegvíz (11 1) Rendezésére terv vagy tanulmány nem készült. A vízfolyás ősállapotban van. Rendezését a mező- gazdasági érdekeltség termelési biztonsága kíván­ja. Medre beágyazatlan, elfajulásra haljamos. Kiépítési vízhozamát a VITUKI összefüggés alap­ján határoztuk meg. Partbiztosítás 1,5 km hosszúságban. A függőle­ges vonalvezetésben a II. kategóriájú szakaszon 84 m, a III. kategóriájú szakaszon 54 m magasság kü­lönbség fenéklépcsővel való kiegyenlítésére van szükség, hogy a keletkező sebesség a megengedett legyen. Átépítendő műtárgyak száma 4+1 új híd + 2 fenéklépcső. A hidak átépítésére, egyrészt mederbővítés, más­részt az elégtelen hídnyílásméretek következtében van szükség. Fajlagos beruházási költség: 44 600 Ft/ha a II. szakaszon. Fajlagos beruházási költség: 54 800 Ft/ha a III. kát. szakaszon. A rendezés folytán mezőgazdasági területen a 10 évenkénti előfordulással kell majd számolni, ami­nek következtében a termelés biztonságosabbá vá­lik. Hóbaji (11/2) patak, Bertényi árok (11/3) A Melegvíz bal, illetőleg jobboldali III. és II. ka­tegóriába tartozó mellékágai. Fejlesztési adataikat a táblázatok tartalmazzák. Nyíresáljai árok (11 4) A Marcal jobboldali III. kategóriába tartozó mel­lékága. Fejlesztési adatait a táblázat tartalmazza. Torna patak (12) A Torna teljes hosszúsága 50,8 km. Ebből I. ka­tegóriába 17,0 km, II. kategóriába 23,0 km, III. ka­tegóriába 10,8 km vízfolyáshossz esik. Rendezésére összefüggő terv, vagy tanulmány nem készült. A Marcalvölgy rendezése érdekében készített VÍZI- TERV tanulmány foglalkozik ugyan vele, de csak mint mellékvízfolyással a tanulmány megkívánta mértékben. A Torna rendezéséhez az általános vízrendezési célkitűzésen felül különböző érdekek: fűződnek, mert legfelső szakaszán mellékágai mentén kiter­jedt mértékben ipari üzemek létesültek, továbbá úgy a felső, mint a középső és alsó szakaszán bel­sőségek szenvednek a gyakori elöntéstől. Ajkánál a Csinger patak által szállított mangán­iszap, valamint az Ajkai Erőmű és az Alumínium Kohó szennyvize gyorsan iszapolja a medret, s nemcsak a felső szakasz környezetében, de torko­lata alatt a Marcalban is rohamosan növekvő feltöl­tődési idéz elő. 208

Next

/
Oldalképek
Tartalom