Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
seben változtatni nem kell, mert ezek általában csatorna jellegűek és hosszú, egyenes szakaszokból és enyhe ívekből állnak. A függőleges vonalvezetésükben a jelenlegi fenékszintet süllyeszteni kell oly mértékben, hogy a terepszint alatt a fenék- mélység 1,2—1,5 m között legyen. Kialakított keresztszelvényeknél legalább 1:2 rézsűt kell alkalmazni, az aránylag kis esés miatt káros vízsebesség nem lép fel, így burkolásra nincs szükség, az igényeket teljes mértékben kielégíti a rézsűk füvesítése. A (kikerült földanyagot el kell teregetni, és a rétterületeken teljes szélességben füvesíteni kell, a szántóföldi területen is biztosítani kell, hogy a csatornák mentén mind a két oldalon 3—4 m-es sáv gyepesítve legyen, mert csak így biztosítható a meder állagának megóvása. A fenti vízfolyások kisvízhozama olyan kicsi, hogy azzal helyileg csak 2—3 ha kertészet öntözhető. Boldogasszony patak, Fenyves patak Ablánc patak A Répce jobboldali meredekebb domboldalainak vizét vezeti le, aránylag szűk völgyfenéken kis érdekeltségű terület tartozik hozzájuk. Rendezésük célja, hogy a kiöntések gyakoriságát csökkentsük és megakadályozzuk, hogy a Répce völgyfenekét kis emésztésű meder miatt 'gyakran elöntsék. A medret 10%-os valószínűségi vízre építik ki. A vízszintes vonalvezetésben lényeges változtatásra nincs szükség, csak az élesebb kanyarokat kell enyhébb ívekké kialakítani. Medermélyítésre csak az alsó szakaszon van szükség, a felső szakaszon a jelenlegi mélységek a mezőgazdaság igényeit kielégítik. A felsőbb szakaszon eséscsökkentő mederlépcsőt kell építeni terméskőből. A kialakított keresztszelvények rézsűje legalább 1:2, azokon a szakaszokon, ahol laza a talaj, ott a rézsűlábat gyeptéglával biztosítani kell. A kikerült földanyagot a tervezett partéi magasságában el kell teregetni és füvesíteni kell. Az Ablánc völgyében tározó építésére van lehetőség, amely vize öntözésre vagy egyéb vízhasznosítási célra felhasználható. III. KATEGÓRIÁJÚ VÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSI KERETTERVE A Répce vízgyűjtőterületén, amely a Nyugat- dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz tartozik, 60 km hosszú III. kategóriájú vízfolyás van, mely vízfolyások általában a területek leesapolását látják el. A 60 km hosszú vízfolyásból 44 km-t kell jókarba- helyezni. A vízszintes vonalvezetésükben általában változtatásra nincs szükség, de mélyíteni kell, főleg az alsó szakaszaikon annyira, hogy az átlagos 1—1,2 m mélység biztosítva legyen. A keresztszelvény kialakításánál arra kell törekedni, hogy legalább 1:2 rézsűk legyenek. A meglévő műtárgyak közül 8 db átereszt kell építeni, és 7 db új átereszt, 41 db hidat kell építeni. Ezek lehetőleg fedlapos átereszek legyenek, KŐRIS-PATAK VÍZGYŰJTŐJE II. kategóriájú vízfolyások rendezési Keretterve: Kőris patak és Szelestei patak Rendezés célja, hogy a kiöntésele gyakoriságát csökkentsük, és a terület lecsapolhatóságát biztosítsuk. A Kőris patak alsó szakaszát mindaddig, amíg a bújtató átépítésre nem kerül, csak 9 m3/sec vízre lehet kiépíteni, ami a 20%-os valószínűségi árvíznek felel meg. Jelen tervben ezzel a 20%-os értékkel számoltunk, mivel a Kőris patak rendezése már 13 km szakaszon már elkészült. Ez a kiépítési vízhozam az árhullám gyors levonulása miatt a mezőgazdaság igényét jelenleg kielégíti, a bújtató átépítésének nagy költségét pillanatnyilag nem tudja elviselni a mezőgazdasági terület. Vízszintes vonal- vezetésben változtatásra nincs szükség, de függőleges értelemben biztosítani kell az 1,20—1,50-es átlagos mélységet. A keresztszelvény kialakításánál 1:2 rézsűt kell alkalmazni. Azokon a szakaszokon, ahol a meder homokos talajban halad, a rézsűlábat terméskővel vagy gyeptéglával biztosítani kell. A kikerült földanyagot el kell teregetni, hogy a felszíni vizek akadálytalanul jussanak a mederbe. Azon a szakaszon, ahol a patak erdőben halad, a partéltől számított 5 m-es sávban a bokrokat és fákat el kell távolítani. III. kategóriájú vízfolyások rendezési Keretterve A vízgyűjtőterületen a III. kategóriájú vízfolyások hossza 13 km, melyből 9 km jókarbahelyezése a terület lecsapolhatósága érdekében szükséges. Az 1—1,2 m leásási mélységet biztosítani kell, hogy a talajvízszint a mezőgazdasági rétkultúrának megfelelően a 40—60 cm mélységben legyen. Ezek a vízfolyások csak külterületen haladnak, így part- biztosításra, burkolásra szükség nincs. A rendezés során egy új áteresz és egy régi áteresz átépítése szükséges. Az átereszek lehetőleg fedlapos átereszek legyenek. HANSÄG-FÖCSATORNA A FERTŐVEL II. kategóriájú vízfolyások rendezési Keretterve Rákos patak vízgyűjtője nagyesésű, lazaszerkezetű dombsor, amelynek egy része Ausztria területére esik. A felső nagyesésű mederszakaszról olyan nagymennyiségű hordalék jut a mederbe, hogy a fertőrákosd torkolati szakasz 2—3 évenként teljesen feltöltődik. A meder érinti Sopron város új vízmüvét, és jelentős mértékben belsőségben folyik, ennék megfelelően 2 és 10%-os valószínűségű vízhozamra tervezzük a medret. A szükséges adatokat részben a meglévő kiviteli tervek, részben normatívák alapján állapítottuk meg. Vízszintes vonalozás tekintetében a torkolati szakasz áthelyezése merül fel alternatív megoldásként. A függőleges vonalozás tekintetében a jelenlegi kiképzés tartandó azzal, hogy a Kőhida felett 202
