Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
eddig fel nem sorolt minden munka, kivéve a Keszegér torkolati szivattyútelepe II. gép- és szivattyúegységének beépítése. 2.32 A BELVÍZVÉDEKEZÉS MUNKAINAK SORRENDJE ÉS INDOKOLÁSA A belvízvédekezés fejlesztésére tervezett beruházásokat a II. ötéves terv végéig kell megvalósítani, 4 db őrtelep építése csak 1966. után történik. Legsürgősebb a központi gépraktár megépítése, az oldalkocsis motorkerékpárok, valamint a rádió adóvevő készülékek beszerzése és felszerelése. A hordozható szivattyúk kicserélése folyamatosan történnék. 2.33 A TALAJVÍZSZINT-SZABALYOZAS SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A talajvízszánt-süllyesztés megvalósításához a dunántúli fejlett állattenyésztő vidéken komoly népgazdasági érdek fűződik. A sorrendiség az egyes területek mezőgazdasági igényei alapján a következő lenne: I. tervidőszak 1965-ig Marcal völgye 2,43 kimutatás 11—16 sorsz. Vasmegyei terület 2,43 kimutatás 2— 7 sorsz. II. tervidőszak 1965—70. Vasmegyei terület 2,43 kimutatás 7—10 sorsz. Marcal völgye 2,43 kimutatás 14—16 sorsz. III. tervidőszak 1970—75. Rába a Marcal tork. alatt 2,43 kimutatás Altal-ér völgye 2,43 kimutatás Guhai Bakonyér 2,43 kimutatás IV. tervidőszak 1975—80. Concó—Feketevízér völgye 2,43 kimutatás Mosoni-Duna a Rába és Nagy-Duna között 2,43 kimutatás Duna Unyi pataktól 1—6. TVK-határig 17 sorsz. 21 sorsz. 19 sorsz. 20 sorsz. 18 sorsz. 25 sorsz. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A belvízgazdálkodás szorosan összefügg a szocialista nagyüzemű mezőgazdaság fejlődésével, a terméseredmények növekedésével, a talaj minőségi javulásával. A belvízrendezés elhárítja a terméskárokat, ezzel növeli a terméshozamot. A káros vizektől megszabadult talaj kdlúgozódása megszűnik, szemszerkezete javul, ez további terméstöbbletet jelent. Az elsavanyodott, vizes rétek szép termése a rendezés után nemcsak mennyiségben emelkedik, minősége is értékesebb lesz. Legjelentősebb azonban, hogy a belvízrendezés lehetővé teszi a legjövedelmezőbb öntözéses gazdálkodás bevezetését. Főleg ez utóbbi szempont jelentős a terv menyiségi, költségeket és várható hozamokat vizsgáló értékelésénél, mert a belvízgazdálkodás beruházásai nem csupán az elhárított károkkal amortizálódnak, hanem ezek adják az alapot további jövedelmező beruházásokhoz A TVK értékelésénél ezeket a szempontokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. A jelen terv rögzíti a belvízgazdálkodás mai helyzetét, kérdéseiről áttekintést ad, kijelöli a jövő feladatait, a fejlesztés irányát. A költségek jelzik, milyen hitelekre számít a jövőben a belvízgazdálkodás. Itt figyelembe kell venni, hogy a helyi viszonyok és igények ismeretében csak reális, megalapozott beruházások kerültek a kerettervbe, mely azonban tovább fejleszthető a népgazdaság teherbíró-képességének arányában. A tervnek a múltat és a jelent tárgyaló része a meglévő helyzetet meglehetős megbízhatósággal rögzíti. A fejlesztés szükségessége általánosságban vizsgálat tárgyát képezte. A tervezéshez rendelkezésre álló adatok megbízhatósága különböző volt. A lébényi Hánynál kész terveink vannak, a Nagy-Han- ság rendezéséhez is számos tanulmány, kísérlet, terv. A két legfontosabb öblözet tervezési alapja íg jónak mondható, ugyanígy a többi Rába- és Rába-mentá öblözeteknél. A Szigetközben bizonytalanabb a tervezés alapja, itt viszont a felső-dunai erőmű létesítése kedvezőbb állapotot teremt. A tervezések során a VlZITERV és VITUKI adatait egybevetettük saját tapasztalati adatainkkal. A költségelés átlagértékekkel történt, de állt rendelkezésre több kész felvétel és terv is. Feltehető, hogy a költségeket a technológiák várható jövőbeni fejlődése csökkenti, ez pedig a beruházások tervezett időtartamát is megrövidítheti. A vízügyi tervezések nem lehetnek helyesek a mezőgazdaság és más vonalak igényeinek felmérése nélkül, ezért a keretterv a helyi TVK-bizottságban az érdekeltekkel megvitatás tárgyát képezte. Szükséges továbbá a keretterv további, a jelenleginél részletesebb kidolgozása. 3.2 A fejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A TVK korábbi kiépítése, illetve a közeljövőben már kivitelre kerülő munkák jó megtervezése érdekében folytatni kell a VITUKI kutatásait és kísérleteit a hansági tálajvízmozgások, a duzzasztások hatása, az optimális csatornatávolságok, víz- mennyiségek megállapítása és vízminőséget illetően. A Fertő vízháztartása ismeretlen tagjainak megállapítására, párolgására, hitelesíteni kell a Fertő-széM zsilipet. A Fertő feltöltésének kérdésébe be kell vonni a nádgazdaság kutatóit. A feltöltés nem húzódhat át 176
