Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
Hanság csatornának Ikva-torok feletti szakaszán előálló duzzasztott vízszin megakadályozza a belvízcsatornák nyílt levezetését. Ezen a szakaszon tehát a belvizek gépi átemeléséről kell gondoskodni. A tervezett szivattyútelepek, ill. szivattyúállások kapacitása: Pomogy—Bánfalui csat. torkolatánál 1.5 m3/s Homök—sarródi csat. torkolatánál 1.4 m3/s Feszty-csatorna torkolatánál 0.5 m3/s Tőzeggyári II. levezető csat. torkolatánál 0.3 m3/s Tőzeggyári III. levezető csat. torkolatánál 0,2 m3/s Szivárgó és fakadóvizek átemelésére Ikva bp. 4 km szelv. 0,5 m3/s Ikva bp. 4 km szelv. szív. állás 0.2 m3/s Kisrépce torkolatánál 2,0 m3/s Langschwamm-csatorna torkolata mellé 0.3 m3/s Tárcsái határcsatoma torkolatánál 0,7 m3/s Villanytelepi csatorna torkolatánál 0,7 m3/s I. sz. övcsatorna torkolatánál 0,7 m3/s Budics-csatorna torkolatánál 0,7 m3/s összesen: 9,7 m3/s A Hanság rendezés munkáit az alábbiak szerint állíthatjuk össze a VIZITERV tanulmány-tervének ágazati csoportosítása szerint. Külvizek elvezetése: Ikva meder bővítése. Kőris patak bővítése. Kőris bujtató. Kőris árapasztó tork. zsilipé. Kardosér duzzasztója. Hanság cs. duzzasztója Ikva toroknál. Hanság cs. bővítése Fertőszéli zsilip felett. Fertő tó feltöltése: Duzzasztók Kis-Rábán, 2 db (Vasútmenti, Keszegér). Vasútmenti csat. bővítése. Kis-Rába bővítése. Vasútmenti csatornán 1 db híd, 1 db zsilip. Fertőszéli kőszórás. Fertőszéli zsilip. Ikva mellett 2 db szív. állás. Hanság csat. depóméinak emelése. Belvízrendezés : Szívóárkok, csatornák építése. Szivattyútelepek, szív. állások 12 db. Rábca felső szakasz bővítése 35 855 mFt 2 db őrház építése. Öntözés: Földmunkák. Műtárgyak, Keszegér bujtató. Csatornahálózat elosztó 44 280 Belső berendezés 98 400. A Hanság belvízrendezési és hasznosítási beruházásai. ! ; * ! Keszegér torkolati szivattyútelepe 1967. Ikva toroktól nyugatra Hanság deponiák, átereszek, szív. telepek és távvezeték 1968-ban valósulnak meg. A Hanság vízrendezését és hasznosítását a kormányzat a mezőgazdaság súlyponti kérdésének tekinti. Az öblözet gravitációs jellege a belvízrendezés fejlesztése során nem változik. A fejlesztés 50 1/s km2 fajlagos vízlevezetési érték alapján történik. Az öblözet kül- és belvizeit a Kölesér, Répce, Répce árapasztó csatorna és a Kőris patak gyűjtik össze és juttatják a befogadókba. A fejlesztés során bővítésre kerül a Répce és a Kőris patak- A munkamennyiségek és költségek a Hanság öblözet munkáinál vannak beállítva. A Répce árapasztó csatorna medre nem kerül bővítésre, ugyanígy a közelmúltban karbahelyezett Kölesér sem. A Kőris árapasztón tervezett munkák — torkolati zsilip, szélvédő fasorok — ugyancsak a Hanság öblözet rendezésénél szerepelnek a Vasútmenti csatorna bővítésével kapcsolatos műtárgy és földmunkákkal együtt. Az öblözetben 21,9 km hosszban új csatornák létesítése 47 800 m3 földmunkát igényel, megépül 8 db csőáteresz is. A földmunka 1 316 mFt. a műtárgyak 84 mFt, együttvéve 1400 mFt költséget jelentenek. Az új csatornák megépítését a III. öté\*es terv során végezzük el. 4. sz. Rába-menti belvízrendszer A rendszer belvízrendezésének és hasznosításának fejlesztése során az egyes öblözetek jelenlegi elvi megoldásait a továbbiakban is alkalmaztuk, egyedül az Ikrény-pósdombi öblözetben látszott szükségesnek, hogy az eddigi nyílt bevezetés mellett gépi átemelési lehetőséget is teremtsünk egy szivattyúállás révén, tekintve, hogy az öblözetben működő termelőszövetkezet mélyebb területeket is szántóművelésbe kíván vonni. A belvízrendszer öblözetei a Rábára és Marcalra támaszkodnak, mint befogadókra. a) Ikrény—pósdombi öblözet Eddig nyílt levezetésű öblözet volt. A fejlesztés során főcsatornájának, az Ikrény—pósdombi csatornának torkolatánál szivattyúállás létesül 0,300 1/s km2 kapacitással. Ezzel lehetővé válik szántóművelés folytatása az öblözet mélyebb területein is. A szivattyúállást zsilippel építjük egybe, mivel a Rá- ba-balparti töltésben meglévő csőátereszt elégtelen szelvénye miatt ki kell cserélni, a 0,5 m 0 cső tisztítása nehéz, vízemésztése nem elegendő. A főcsatornát bővíteni nem kell, ellenben új mellék csatornát tervezünk 3,82 km hosszban, 6000 m3 földmunkával, 3 db csőáteresszel. A csatornák földmunkája és műtárgyai 240 mFt szivattyúállással egybeépített csőzsilip 200 mFt költséget jelent, így a teljes beruházás 440 mFt A munkákat 1970 után végezzük el. b) Marcal alsó öblözet Az öblözet gravitációs és szivattyús levezetésű, ezen jellege a fejlesztés során sem változik. A fejlesztés alapja 53 1/s km2 fajlagos levezetés. A főcsatorna teljesítőképessége ennek megfelel, így bővítésre nem szorul, ugyanígy a csatornahálózat sem. h) Répce öblözet 172