Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
Az öblözet belvízi műveinek fejlesztése 39 1/s km2 fajlagosan levezetendő vízmennyiség alapján történik. Bővítésre kerül az öblözet mindhárom főcsatornája, 11,1 km hosszban, 20 000 m3 földmunkával a torkolati szakaszon kereken 3,5 m3/s vízemésztő képességgel bővül. A fajlagos levezetési érték ennél a csatornánál 80 1/s km2, tekintettel a burgenlandi vízgyűjtő nagyobb terepesésére, valamint arra, hogy a csatornán levezetendő öntözővíz mennyisége a 39 1/s fcm2-irel számított 1,6 m3/s vízmeny- nyiséget meghaladhatja. A Rétárkon két db hídra is szükség van, 2,0 m nyílással. Ezek költsége 290 mFt. A Kisdunai Tőzegcsatornát 12,06 km hosszban, torkolati szakaszán 1,24 m3/s vízemésztésre, az öttevényi belvízcsatornát 16 km hosszban, torkolati szakaszán 1,5 m3/s teljesítőképességre méreteztük. A három főcsatornán öszesen 27 300 m3 földmunkát kell végezni, 740 mFt költséggel. Mindhárom csatorna bővítése megtörténik a II. ötéves terv időszakában, ugyanakkor megépül 17 km hosszú új mellékcsatoma-hálózat is, 34 000 m3 földmunkával, 800 mFt költséggel. A teljes vízrendezés költsége eszerint 1 540 mFt. 3. sz. Rábca—Hanság belvízrendszer A rendszer belvízrendezésének és hasznosításának fejlesztése során az egyes öblözetek jelenlegi elvi megoldása általában megmarad. A Hanság öblözet eddigi gravitációs jellege azonban megváltozik a termelés biztonsága érdekében tervezett gépi átemeléssel. Elvi jelentőségű ugyanezen öblözetben a külvizek elvezetése és részbeni tárolása, valamint vízhasznosítás szempontjából a Fertő tó részben belvizekkel való feltöltése különböző gazdasági, így halászati:, nádtermelési, öntözési, stb. érdekből. A rendszer egész területének belvízrendezése a Hanság—Rábca vonalra, mint a rendszer gerincére alapozott. Ez a vonal a terület legmélyebb vonala, ezért redpiense a belvízcsatorna-hálózatnak a Fertőtől a Mosoni-Dunáig. A belvízrendszer öblözetei- nek fejlesztését az alábbiak szerint tervezzük: a) Pinnyédi öblözet Az öblözet szivattyúzott jellege a fejlesztés során is megmarad. Az öblözet fakadóvizes jellegű, a tervezésié mértékadó fajlagos vízlevezetési érték 140 1/s km2. A szivattyú teljesítményt 700 1/si-ról 935 1/s-ra kell emelni, egyik gép- és szivattyúegység meghagyása mellett, 1 db 0,6 m3/s teljesítményű új szivattyúegység beépítésével. Az egyik meghajtógépet is ki kell cseréim 40 HP elektromotorral. Bővíteni kell a Völgyszigeti főcsatornát 1,0 m3/s vízemésztésre és sűríteni a mellékcsatornahálózatot 5,4 km hoszú új csatorna építésével. A csatorna-bővítések és az új csatornák földmunkája 11 900 m3/t jelent 400 000 Ft, 4 db áteresz 48 000 Ft költséggel, míg az új szivattyú- és gépegység beállítása 800 000 Ft, így az összes költség 1 248 000 Ft. Az öblözet belvízvédelme fejlesztésének súlyponti kérdése a lébényi Hány belvízrendezése, ezzel együtt az egész öblözet fő redpiensének, a Rábca folyónak bővítése, ami TVK III. fejezeti feladat. A Rábca folyó a Duna visszaduzzasztó hatása alatt áll, így a mederkotrás sem biztosíthatja mindenkor a belvizek nyílt levezetését, azért a Rábca- balparti öblözetnek, a lébényi Hánynák belvízrendezését szivattyútelepekre kellett alapozni. A belvízrendezés oélja, hogy az áteresztő altalaj ú területen biztosítsa az öntözéses szántógazdálkodás feltételeit, ott is, ahol jelenleg csupán extensiv rétművelés folyik. A tervezés1 során a lébényi Hányt két rész vízgyűjtőre osztjuk. A Tőzeg-csatornától K-re eső 78 km2 nagyságú terület a mosonszentmiMósi szivaty- tyútelepre támaszkodik, míg a Tőzeg-csatornától Ny-ra eső 95,2 km2-! a tárnokréti szivattyútelep belvízmentesíti. Az alsó vízgyűjtőterület főcsatornája a lébényi belvízcsatorna, ennek folytatásában a Mosonszent- miklósi főcsatorna, mely a Mosonszentmiklósi zsilipen, ill. szivattyútelepen át vezeti vizét a Rábca folyóba. A lébényi belvízcsatorna egy kiágazása már 5 km-rel a szivattyútelep felett is beköt a Rábcába, a Lébényi zsilipen át. A Lébényi belvízcsatornába torkolló Urhanya- és Kettős-csatornák a felső vízgyűjtő csatornájától, a Tőzeg-csatornától indulnak, így szükség esetéin összekapcsolhatják a két vízgyűjtőt. A felsorolt főcsatornákat, ill. az egész csatornahálózatot 72 1/s km2 fajlagos levezetésre kell méretezni. A főcsatorna rábcai torkolatánál jelenleg egy 55 évvel ezelőtt épült gőzüzemű szivattyútelep emeli át a vizet a befogadó magas vízállásai esetén. Ide 4,0 m3/s teljesítményű, elektromos meghajtású szivattyútelepet kell építeni. A tárnokréti vízgyűjtőt Ny-ról a Mosonszentjá- nosi övcsatorna zárja le, felső szakasza beköthető a tárnokréti csatornahálózatba. Ennek a rész-öblö- zetnek főcsatornája a Bordaes—császárréti •— Bordacsi összekötő — Kimlei — Kimlei összekötő — Ottómajori — Tőzeg-csatorna vonal, mely a Tárnokréti Zsilipen át vezet a Rábcába. A zsilip melletti meglévő, 1,325 m3/s teljesítményű, Diesel üzemű szivattyútelep mellé épül az új, elektromos1 üzemű, 5,6 m3/s teljesítményű szivattyú- telep. A telep helyének kijelölését fúrások döntötték el. A két telep együttes, kb. 6,8 m3/s teljesítménye a 95,3 km2 rész-vízgyűjtőre 72 1/s fajlagos teljesítményt jelent. A csatornahálózat méretezése is ilyen értékre történt. A Rábca-balparti öblözet keleti sarkában, a bör- csi medencében a barcsi mellékcsatomát bekötjük egy meglévő szivattyúálláshoz a gyorsabb vízlevezetés biztosítására. A Rábca-bp. öblözetben 2 db új csatornaőrház építésére lesz szükség, raktárakkal, távbeszélő állomással. A Rábca-bp. öblözetben tervezett munkák: Főcsatornák bővítése 253 200 m3. Mellékcsatomahálózat bővítése 56,6 km új csatorna építése, együttesen 503 800 m3 földmunkával. b) Rábca-balparti öblözet 22 1 TVK 169
