Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
oldása változatlan marad; csak a llpótá öblözet déli része, 36 km2 téridét ide kapcsolódik. Az öblözet megnövekedett területét, 19,3+3,6= 22.9 km-t a levezetendő fajlagos vízmennyiséggel, 60 1/s km2-rel számítva, a szivattyútelep teljesítményét 1,38 = 1,5 m:i/s-ra kell tervezni, 2,9 millió Ft építési költségét pedig az erőmű járulékos beruházásaként tekinteni. A szivattyútelepen a gravitációs levezetést is biztosítani kell. A szivattyútelep mellé telepíthető a tervezett csatomaőrház is, melyet távbeszélőállomással is el el kell látni. A Zsejkei-főcsatoma felső 6 km szakaszát bővíteni kell. és meg kell építeni 5,5 km hosszú mel- lékcsatoma hálózatot. A földmunkák 56 500 m3-rel 2 200 000 Ft költséget jelentenek. A szivattyútelep építését és csatomabővítések munkáját a III. ötéves terv során hajtanánk végre. (1966—70.) c) Lipóti öblözet A területet a jelenlegi szivattyútelep továbbra is belvízmentesítheti, mivel a terület egy része a Zsejkei öblözethet kapcsolódott. A Zsejkei-főcsatomára kapcsolódó belvízcsatornákat jelenleg is egy holt Dunaág, a Lipóti tó fogadja be. A Lipóti tó összekötő csatornája útján levezethető a Zsejkeá-főcsatoma felső szakaszára, ezen 650 m hosszú összekötő csatornával a Lipóti- csatornarendszer rákapcsolható a Zsejkei-főcsator- nára, mely utóbbinak bővítése ennek figyelembevételével történik. Az átkapcsolásra kerülő területeken 3 km hosszban új csatornaépítés szükséges 3 000 m3 földmunkával, az összekötő csatorna bővítésével együtt 90 000 Ft költséggel. d) Hédervár—darnói öblözet Az öblözet nyílt levezetésű, szivattyútelepe nincs. A felső-dunai erőmű annyiban érinti a belvíz- viszonyokat, hogy a talajvíz szintje süllyed, ezért várható, hogy az árhullámoknál jelentkező fakadóvizek mennyisége csökkenni fog. Az öblözet csatornahálózatának fejlesztése 66 1/s km2 fajlagos érték alapján történik. Bővíteni kell a II. kát. sorolt Hédervári—vadaskerti, főcsatornát 11,7 km hosszban, és 7 km hosszú új III. kategóriájú csatornát kell építeni 79 000 m3 földmunkával, 2 200 mFt költséggel. A Hédervár—vadaskerti csatorna torkolati zsilipét újjá kell építeni, 4 db hidat, továbbá 6 db csőátereszt kell tervezni. A műtárgyak együttes költsége 1 360 mFt. e) Kisbodaki öblözet Az öblözet részben szivattyúzott, részben gravitációs rendszerű. A fejlesztés során is alkalmazni fogjuk mindkét megoldást, az utóbbit a Mosoni- Dunára, mint retipiens-re támaszkodva. A Kisbodaki szivattyútelep teljesítménye az öb- lözetre megállapított 375 1/s fajlagos levezetési értékkel számítva 1,5 m3/s, ez a teljesítményre elegendő. A Kisbodaki-főcsatomát a szivattyútelep teljesítményére kell bővíteni. A földmunka 22 000 m3, mely az építendő 5 db csőáteresszel együttesen 625 mFt költséget jelent. Ez a költség tartalmazza a Kisbo- daki-csatornahálózatnak a Nováki-főcsatornára kapcsolásának költségeit is. A szivattyútelep tehermentesítésére a kisbodaki öblözet csatornahálózatát a Püski zsilip felett a Főrévi holt Duna-ágba tervezzük bekötni, a mostani védtöltés mellett vezetve. A holtág pedig újonnan létesítendő, 1 200 m hosszú átmetszéssel összekötendő a Nováki-főcsatoma felső végével. Ezzel a kisbodaki öblözet belvízmentesítését a Mosoni-Duna felé gravitációs megoldással is lehetővé tesszük. A kisbodaki szivattyútelepekre a mai helyzetben a fakadóvizek átemelése végett van szükség. Amennyiben a felső-dunai erőmű létesítése következményeképp a fakadóvdzek legalább nagyrészt megszűnnének, csupán a csapadékból származó belvizek elvezetéséről kellene gondoskodni, ez pedig a Nováki-főcsatoma útján lehetségesnek látszik. í Az öblözet csatornahálózata az új csatornák megépítésével 10 560 km-re nő. A tervezett fejlesztésekkel ennek a fakadóvizektől legjobban sújtott öblözetnek belvízvédelmi helyzete lényegesen javulni fog. f) Nováki öblözet Az öblözet nyílt bevezetéses jellegét a tervezett fejlesztés során sem változtatjuk meg. A felső-dunai erőmű Dunakiliti tározója a nováki öblözetnek a Nagy-Duna töltése menti részén kb. 2,5 km2 területet igénybevesz. A töltések közé foglalt dunakiliti tározó előre láthatólag nem fog fakadóvizeket okozni az öblözet területén, mert ezeket a vizeket a párhuzamosan futó szivárgó csatorna befogja és a Dunába vezeti. Az erőmű létesítésének további következménye, hogy feleslegessé válik az öblözetben a dkolaszi- geti szivattyúállás és Doborgaz-szigetnél a hordozható szivattyúk felállítása belvízjárás idején. A nováki öblözet belvízrendezésénél 64 1/s km2 fajlagos értékkel számolunk. A Nováki-főcsatoma bővítendő 4,0 m3/s vízemésztésre. A rendkívül kanyargós, fattyú medreken haladó nyomvonala három átmetszéssel rövidítendő és végül egy negyedik átmetszéssel bekötendő lesz a Főrévi Holt-Dunába, a Püski zsilip közelében. Az átmetszések végrehajtásával a főcsatorna hossza 23,176 km-ről 19,776 km-re rövidül. A főcsatorna bővítése az átmetszésekkel együtt 180 000 m3 földmunkát jelent, az építendő 34,200 km hosszú új csatorna pedig 90 000 m3-t, együttesen 270 000 m3-t. Ennek költsége 7 350 000 Ft. A földmunkával párhuzamosan meg kell építeni a főcsatorna torkolati zsilipjét, továbbá öt darab 5,0 m, öt darab 4,0 m, hét db 3,0 m nyílású átereszt. A műtárgyak költsége 5 180 000 Ft, így az öblözet fejlesztésének teljes előirányzata 7 350+5 180= 12 530 mFt. 2. sz. Mosoni-Duna jobbparti belvízrendszer : Ebben a rendszerben a belvízrendezés fejlesztése különösebb nehézségeket nem vet fel. 168
