Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
A belvízrendszer területén mindössze 15 ha-on folyik öntözéses gazdálkodás. Az időszakosan még víz alá kerülő terület kiterjedése már csak 3034 ha, vagyis a rendszer egész területének mintegy 10%-a. A Szigetközi belvízrendszer hat önálló öblözetre tagozódik és ezek: la Szigetközi alsó öblözet 110,6 km2 lb Zsejkei öblözet 19,3 km2 le Lipóti öblözet 5,0 km2 ld Hédervár—Vadaskert öblözet 17,5 km2 le Kisbodaki öblözet 4,0 km2 If Nováki öblözet 62,0 km2 összesen: 218,4 km2 Az öblözetek elnevezéseiket vagy földrajzi helyzetük megjelöléséből kifolyólag kapták, mint a Szigetközi alsó, vagy pedig főcsatornáik elnevezése után, mint a b—f alatti többiek. 2. Mosoni-Duna-jobbparti belvízrendszer A Mosoni-Duna jobbpartja és a budapest—bécsi vasútvonal között terül el Abda községtől kezdődően Ausztria határáig. Kiterjedése 366 km2, amelyből 48 km2 Burgenlandra esik. E 48 km2-ről lefolyó 0,6 m3/sec vízmennyiséggel csökkentve a főcsatornák torkolati vízszállító képességét, a magyar területi rendszer reális fajlagos értékei jutnak kifejezésre. A belvízrendszer területén a múltban a Rába- szabályozó — és Lajta Vízrendező Társulatok tevékenykedtek. Az árvízmentesítési munkák 1890—1901. között létesültek, majd 1908—11. között a Lajta folyó mederrendezése és töltésezése. A belvízrendezési munkák a század elején indultak meg a belvízlevezető csatornarendszer kiépítésével. A rendszer befogadója a Mosoni-Duna, amelybe a belvízlevezető főcsatornák gravitációsan ömlenek. A belvízrendszer három főcsatornája egymástól független. A Rétárok 1,9 m3/sec magyar területi vízszállító képességű, Ausztriából Rajkánál lépi át a határt és torkolati zsilip nélkül Bezenyénél torkollik a befogadóba. A Tőzeg-csatorna 1,0 m3/sec vízszállító képességű, a Sarolta zsilipen át ömlik a Mosoni-Dunába. Az öttevényi-csatorna vízszállító képessége ugyancsak 1,0 m3/sec, a Rendeki zsilipen át ömlik a befogadóba. A rendszer fajlagos kiépítettsége 12,5 1/sec/km2, fajlagos csatornasűrűsége 141 km/km2. 3. Rábca—Hanság belvízrendszer A budapest—bécsi vasútvonaltól délre a Rába ártér széléig terjed, keleten hosszabb szakaszon a Rába folyóra támaszkodóan. E területet a Duna árvizei mellett a múltban még a Rábca, Répce, Ikva, Kőris és Rába vízfolyások árvizei is elöntötték. A Rábaszabályozó Társulat, mely 1873-ban alakult, végezte el az árvízmentesítést, később pedig a belvízrendezési munkákat. A belvízrendszer legmélyebb vonalán halad a Hanság-főcsatorna és folytatásaként a Rábca, amely a rendszer főbefogadója. Ide gravitálnak — alig néhány kivétellel — az összes belvízcsatornák a budapest—bécsi vasúttól a Rábáig terjedő területről. Ebbe ömlenek az Ikva, Kőris és Kardosér külvizei. A Hanság-főcsatoma kotrását 1893-ban kezdték meg, majd a Rábca kotrásával is elősegítették a befogadók jó működését. E munkák után 1901—1908. között épült a rendszer belvízlevezető főcsatorna hálózata és a fontosabb mellékcsatomák: Négy nagyteljesítményű gőzüzemű szivattyútelep épül a Rábca mentén, Bősárkány, Sövényháza, Mo~ sonszentmiklós és Lesvár mellett 1905—1907. között. A Hanság-csatornán és a Rábcán két-két duzzasztó zsilip épült 1909-ben a szükséges vízvisszatartás érdekében, ugyanekkor a külvizek részbeni elvezetése érdekében létesítették a Répce árapasztót. Az 1930-as években számos belvízlevezető csatorna, majd 1932-ben a Pinnyédi, 1940-ben a Börcsi, Tárnokréti és Rábcakapi szivattyútelepek épültek meg. Jelenleg még nem nyert megnyugtatóan megoldást a rendszerben, közelebbről annak Hansági öb- lözetében a külvizek elvezetése. Ezért a Hanság- főcsatoma 49,50 m3/sec torkolati emésztését csökkenteni kell a külvizek mennyiségével és a terület belvízi kiépíttettsége érdekében csupán 12,50 m3/s kapacitással vehetjük számításba. A Rábca—Hanság belvízrendszer 8 önálló öblözetre tagozódik az alábbiak szerint: a) Pinnyédi öblözet 7,2 km2 b) Rábca-balparti öblözet 201,5 km2 c) Kepés—Lesvári öblözet 144,0 km2 d) Keszegér öblözet 283,0 km2 e) Kapuvár—Bősárkányi öbl. 179,0 km2 f) Szegedi öblözet 78,0 km2 g) Hansági öblözet 358,0 km2 h) Répce öblözet 119,6 km2 összesen: 1370,3 km2 Megjegyzendő, hogy a rendszer főcsatornáját e belvízi területeken kívül 429,4 km2 idegen belvízi területről (Ausztria) és 928,1 km2 külvíz gyűjtőterületről származó vizek is terhelik, összesen 37,00 m3/sec mennyiségben. A rendszer jelenlegi fajlagos kiépítettsége gravitációs elvezetésre 40 1/sec/km2, szivattyús elvezetésre pedig 15 1/sec/km2. A fajlagos csatomasűrűség 0,92 km/km2. 4. sz. Rába mente belvízrendszer A Rába és Marcal folyók mentén terül el, amelyek befogadói az öblözetek belvízlevezető csatornahálózatának. A belvízrendezési munkák itt is az árvízmentesítések befejeztével indultak meg, azokat a Rábaszabályozó Társulat hajtotta végre. Mindenekelőtt a főcsatornák és torkolati zsilipeik épültek meg, majd a Marcal rendezése és torkolatánál a Gyirmóti szivattyútelep. . 21 1 TVK 161
