Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
Az előbbiekben részletezett földmunkák jelentős része valószínűleg hidromechanizációs eljárással hajtható végre. Jelenleg még hazánkban e célra megfelelő berendezések építési technológiája és képzett szakemberek nem állnak rendelkezésre, ezért a terv még a költségelésnél nem vehette figyelembe a hidromechanizációval elérhető költségcsökkenést. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a Kerettervnek a szigetközi töltések megerősítésére vonatkozó része a sok bizonytalanság miatt csak tájékoztató jellegű s még több év munkájára, tapasztalatszerzésre van szükség ahhoz, hogy megállapítható legyen e töltések erősítésénél alkalmazandó eljárás, építési technológiai s az építés költségei. E védvonal fejlesztéséhez tartozik még a rajkai II. sz. zsilip megépítése is a régi zsilip alatt. E zsilipre elsősorban azért van szükség, hogy azzal a Duna árvízszintje és a régi zsilip alvize között előálló veszélyes mértékű vízszintkülönbség a Mosoni-Du- naág vizének felduzzasztásával csökkenthető, másodsorban pedig, hogy azzal a Mosoni-Dunaág élővízzel való ellátása megbízhatóan szabályozható legyen. A vízszintkülönbség csökkentése érdekében az 1954. évi árvíz alatt egy kőgátat építettek be a Mosoni-Dunaág medrébe. Ez azonban csak ideiglenes megoldás, már csak azért is, mert az alacsony dunavízállás mellett — amikor a vízre a legnagyobb szükség lenne — lehetetlenné teszi a Mosoni-Duna élővízzel való ellátását. A, II. sz. zsilip az I. sz. zsilip alatt 1300 m-re a gátőrház közelében épül. A műtárgy 4x3,0x2,0 m nyílású vasbeton csőzsilip, hozzátartozó bekötő töltésekkel és kezelőházzal. A műtárgy előtt 8,55, utána 16,92 m hosszban fenékszórás, a rézsűkön szárazon rakott idomított terméskőburkolat létesül. Az építés és az elzárószerkezet költsége 3 381 000 Ft. Tervbe van véve a rajkai 1. sz. zsilip átalakítása is, annak érdekében, hogy a Dunaág élővízzel való ellátása céljából 30,0 m-Vs vízmennyiség beereszthető legyen és hogy a külső és belső vízállások közötti vízlépcsőt biztosítsa. A szükséges mélyépítés, vas- és gépszerkezeti, valamint villamos berendezések ösz- költsége 2,0 millió Ft. A Mosoni-Dunaág balparti védtöltés megerősítését szintén az 1%-os dunai árvízszintre terveztük a 18,100 km szelvényig 1,20 m-es, onnan pedig 1,0 m magassági biztonsággal. Az erősítést a 0,000—12,164 és a 14,600—33,200 km szelvények között 4,0 m koronaszélességgel, a vízfelőli oldalon a mértékadó árvízszint magasságáig 1:3, afelett 1:2 hajlású rézsűkkel, a mentett oldalon pedig az árvízszin alatt 50 cm magasságig 1:4, afelett pedig 1:3 hajlású rézsűkkel terveztük. A 12,164-—13,167 sz. szelvények közötti mellvédfallal ellátott szakaszon városképi szempontból a mellvédfal tetejéig felérő, a fal belső síkjától mérve 3,0 m koronaszélességű, a mentett oldalon 1:3 hajlású rézsűkkel bíró töltés megépítését terveztük. A régi, megbízhatatlan mellvédfal elé új, a mértékadó árvízszint fölé 1,20 m-re felérő vasbeton mellvédfal megépítését irányoztuk elő. A 13,167—13,516 szelvények között megmarad a földtöltés mentett oldali erősítéssel. A 13,516—14,650 km szelvények között új mellvédfalat kell építeni. E szakaszon a részletes tervezésnél a jelenleg még megoldhatatlan közlekedési kérdéseket is meg kell oldani. Figyelembe vettük a Mosoni-Dunaág menti töltésszakasz erősítésénél az anyaggödrök betöltésének szükségességét is. A szigetközi árvízvédelmi művek fejlesztésének fajlagos beruházási költségei kereken 10 200 Ft/ha- ra rúgnak, ami rendkívül magas. A magas fajlagos beruházási költségek oka, hogy a mértékadó árvízszint jelentősen megemelkedett és a töltéseket nemcsak magasságilag, hanem szélességi méreteiben is jelentős mértékben erősíteni kell. A nagy vastagságú vízáteresztő réteg miatt fennálló buzgárveszély leküzdésére végrehajtandó anyaggödrök feltöltése, valamint a mentett oldali háttöltések és kazetta- feltöltések munkája igen nagy költségeket jelent. Ennek az öblözetnek a költségeihez soroltuk a Vénektől Gönyün—Almásfüzitőn keresztül kiépítendő távbeszélő-vonal költségeit is, amelyet egészen Tátig kell kiépíteni az oda áttelepülő szakaszmér- nökségi központig. A szigetközi Duna-jobbparti és Mosoni-Dunaág-balparti töltések előterében összesen 35 ha új véderdő telepítését terveztük be. II. Komárom—Almásfüzitői öblözet A védelmi vonal mintegy 3786 ha terület ármentesítését szolgálja, mégis egyike a legfontosabb védelmi vonalaknak. Ez a védvonal mentesíti ugyanis az almásfüzitői és szőnyi, népgazdasági szempontból nagyfontosságú üzemeket, a hozzájuk tartozó lakótelepeket, Komárom, Szőny, Almásfüzitő községeket, valamint a budapest—bécsi nemzetközi vasútvonalat és főközlekedési utat. Kiépített védvonal jelenleg tulajdonképpen csak Komárom városban és Szőny—Almásfüzitő között van, melyek átépítését, illetőleg erősítését előirányoztuk. E két kiépített szakasz között a védelmi vonalat a budapest—bécsi vasúti vonal alépítménye képezi, amely sem magasságánál, sem méreteinél fogva nem alkalmas árvízvédelmi célokra. Az Almásfüzitő—Szőny közötti árvízvédelmi töltés az 1899. évi számított ún. dr. Bogárdi-féle, 1957. novemberéig mértékadónak tekintett árvízszint fölé 70 cm-es magassági biztonsággal, 3,00 m koronaszélességgel van kiépítve. A fejlesztés során a magyar —csehszlovák Közös Műszaki Bizottság 1957. novemberi XVI. ülésszakán mértékadónak elfogadott 1% valószínűségi árvízszint fölé 1,20 m magassági biztonsággal s a mostani 3,0 m helyett legalább 4,0 m koronaszélességgel kell a töltés erősítését a víz felőli oldalon 1:3 és 1:2 hajlással, a mentett oldal pedig padkázás helyett az árvízszin alatti 50 cm magasságig 1:4, e felett pedig 1:2 hajlású rézsűvel. A közvetlenül a Duna partjára épült töltés megerősítésén felül szükség van a legjobban veszélyeztetett szakaszokon a töltés vízfelőli rézsűjének lábazatra támaszkodó kőszórással való elhabolás elleni biztosítására. Ahol megfelelő szélességű a hullámtér, ott az elhabolás elleni védelem céljára hullámtörő erdősávot terveztünk, összesen 12 ha kiterjedésben. A töltés építése során, annak mentettoldali lábánál nyitottak anyaggödröket és termelték ki a töltésépítéshez szükséges földanyagot. Miután az anyaggödrökben az 1954. évi árvíz alkalmával igen 140
