Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
c) Kisvízi szabályozás A középvízi szabályozással nem sikerült a mederegyensúlyi állapotot és a jó hajóutat állandósítani. A főmeder felső szakaszán mintegy 80—90 cm-es kimélyülés, az alsóbb szakaszon (1832—1800 fkm) pedig mintegy 150 cm-es feltöltődés keletkezett. A kisvízállások idején a középvízi meder szélesnek bizonyult és a zátonyképződés rossz gázlókat, szűkületeket eredményezett a hajóútban. A hajózási viszonyokon kezdetben gázlókotrással igyekeztek javítani, de ez nem vezetett tartós eredményre. Elhatározták ezért a középvízszabályozás kiegészítéseként a kisvízszabályozási munkák megindítását. A sodorvonal rögzítését keresztirányú művek, sarkantyúk építésével tervezték, a mellékágakban pedig elzárássorozatok megépítését tartották szükségesnek. Szabályozási vízszinül a pozsonyi vízmérce + 80 cm-es vízállásának megfelelő 900 m'Ys vízhozamú vízszintet fogadták el. Az első világháború előtt az 1847—1819 fkm-ek között végeztek kisvízszabályozási munkákat. A sarkantyúkat 2 m széles koronával, elöl 1:1, hátul pedig 1:3 hajlású rézsűvel terméskőből építették meg. A végrehajtott kisvízszabályozás eredményes volt, a sodorvonalat az 1880—1833 fkm-ek között sikerült állandósítani és a gázlóviszonyok is kedvezően alakultak. Az első világháború után a szabályozási munkálatok csak 1928-ban indultak meg a Magyar— Csehszlovák Közös Műszaki Bizottság irányítása mellett. A sarkantyúk építésénél az 1934. évi legkisebb hajózási és szabályozási vízszintet vették alapul és a tapasztalatok alapján módosították a sarkantyúk tervezési irányelveit is. Magyarország az 1939—1944. évek között, a második világháború alatt egyedül végezte a munkálatokat és csak az 1949. év után vette át azok irányítását az újra megalakított Közös Műszaki Bizottság. A kisvízszabályozási munkálatokat az első világháborútól kezdődően az alábbi ütemezésben hajtották végre: Időszak Folyamkilóméter A munka mepnevezése-Í9VÖJÍ 89jj_ :cí >IßnynOc;3sJ;; 1930—1937 1800—1790 Szőgyed és gönyüi kisvízszab.-íölIoi'i9baín.„„„ Jiü6ílfií&. urai , . .-ßllßgorn 1832-1824 Súly lipoti kisvízszab. ) n ' n i \ - ; i / 1809—1807 Kispatkósi kisvízszab. ,rn O.í; f jW52Û;■! tnál Bősi kisvízszab. .tnákröí gigßaaßgsm m 05.£ + giboq ßiißli; 1937—1945 1810—1794 Szap-véneki kisvízszab. folyt. 1829—1826 Kisbodaki kisvízszab. folyt. 1715—1713 Garamkövesdi gázló rend.-aoivsjl s 89 }iuj,Iév9Í9 égőm jíovűmőí9S9v a íoaoiv 1945—1960 1835—1829 Denkpáli kisvízszab. 1847—1842 Körtvélyesi kisvízszab. 1810—1798 Szap-véneki kisvízszab. folyt, .gom jlDJbobi;9>í riadva A kisvízszabályozás kiegészítési munkálatai közé tartoznak a mellékágelzárások munkái. A mellékágelzárások nagy részét rőzsehengerekből építették meg és állandósítás céljából a felületükön műkőborítást alkalmaztak. A mellékágak elzárása során az alábbi elzárássorozatokat, illetve elzárásokat építették meg. Építési időszak Folyamkilóméter Az elzárás megnevezése 1908—1909 1938—37 Keszölcéri elzárás, Kormosi elz., Vajkai elz., Kisbodaki elz. 1910—1929 1845—1840 Tejfaluszigeti elzárássoroz. (Tagjai: Kiskeresztgát, Nagyelzárás, Kőelzárás, Belső- keresztgát.) 1927—1930 Helénaszigeti elzárás. 1823—1819 Gombocosi eüizárássor. (Tagjai: Gombocosi elz., Üjszigeti elz., Szürkeszigeti elz.) 1931—1945 1820—1816 Ásványi elzárássorozat. (Tagjai: Nagyerdei elz., Pók- macskásd elz., Halrekesztői elz., Árvaszigeti edz. 1945—1960 1824—1810 Ásványi I., II., III., III/XII., III/XIII., Aprókövesd elz. IV/1. sz. elz., valamint az összes elzárás felújítása. A felsorolt kisvízszabályozási munkálatok végrehajtására az alábbi munkamennyiségeket végezték: Időszak Folyamszakasz Beépített Kotrás kő rőzsehenger fkm fkm ezer m3 1918—1938 1862—1790 370 70 250 1938—1944 1862—1790 120 — 550 1945—1960 1850—1790 670 — 3 700 összesen: 1 160 70 4 500 ad. 2. Mosoni-Dunaág Csunynál (1854,3 fkm) ágazik ki a Dunából és 128 km hosszú út megtétele után Véneknél (1794 fkm) torkollik vissza. Magyarország területére 121,5 km esik. A Mosoni-Duna. középszakasz jellegű, jól kifejlett -rrgspt túlfejlődött — mederben kanyarog, .apfiçlyffe jpHeni£Ő,fllipgy a folyón mért hossz több mint kétszerese ai légvonalban mért hossznak. Abszolút esése a magyar szakaszon, 16,5 m. A nagy-dunai ármentesítéssel egyidőbpn a dunai árvizek visszaduzzasztásának határáig a véneki tor- Dunaszeg közötti szakaszt védtöltésekkel
