Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

XVII. fejezet. Országos vízmérleg

á vízigények 1960. évi adatai alapján szerkesztettünk — a következőkben röviden összefoglaljuk és értékeljük.

Magyarország egésze s valamennyi vízgazdálkodási egysége felszíni és felszínalatti vízkészletének 1960. évi vízmérlege aktív (3. és 4. ábra). Az ország felszíni vízkészletének átlagos elméleti kihasználtsága 21% (Duna, Dráva ás Maros nélkül 78%), ezen belül a Duna vízrendszeré 6% (Duna és Dráva nélkül ugyancsak 6%), a Tisza-rendszeré pedig 78% (Maros nélkül 93%). Szabad felszíni vízkészletünk 544 m3/s. A felszínalatti vízkészlet átlagos kihasználtsága 12.5%, szabad része 181 m3/s.

Az országos vízmérleg főbb mutatóit és összefüggéseit a 4. ábra szemlélteti egyrészt egyszerűsítve, másrészt kiegészítve néhány, a táblázattal nem követhető adattal,

(Ilyen pl. a felszíni természetes vízkészletnek a külföldi és a hazai vízfolyások közötti megoszlása, továbbá a táblázatban a felszíni vízkészlet javára könyvelt szenny- és használt víziek vízhasználó ágazatok közötti megoszlása és ártatmassági osztályokba való sorolása).

Megjegyezzük, hogy a 4. ábra amellett, hogy a fő összefüggéseket, még ha erősen egyszerűsítve is. jól kiemeli, ugyanakkor — országos összesítésről lévén szó, szükségszerűen — még a táblázatnál is jobban elleplezi a vízigények és vízkészletek egymásnak helyileg nem megfelelő jelentkezéséből származó helyi hiányokat.

Az 1. mellékletet és a 4. ábrát ezért két fontos megállapítással kell kiegészítenünk:

a) A látszólag kedvező országos vízmérlegen belül is tág határok között változik az egyes TVK- egységek készletének kihasználtsága. A Területi Vízgazdálkodási Kerettervek vízmérlegei arra figyelmeztetnek, hogy kisebb egységek vízgazdálkodását vizsgálva, továbbá a vízkészlet minőségét ill. a vízhasználatok minőségi igényeit is figyelembe- véve, a felszínalatti vízkészletet pedig fajtánként mérlegelve, a kihasználtság mutatószámai még tá- gabb határok között ingadoznak, sőt számos részterület vízmérlege passzív. Az országos vízmérlegben kimutatott jelentős szabad vízkészlet tehát helyi vízhiányok és feleslegek algebrai összege. A részleteket illetően utalunk a Területi Vízgazdálkodási Kerettervek 1960. évi vízmérlegeire és az azokat szemléltető „Vízmérleg a felszíni vizekre 1960. évi állapot”. ..Vízmérleg a talaj- és partiszűrésű vizekre, 1960. évi állapot” és „A karszt- és rétegvizek vízmérlege, 1960. évi állapot” c. 1:500 000 méretarányú térképekre.

b) Magyarország felszíni természetes vízkészletének legnagyobb része külföldi eredetű. Vízkészletünknek mind mennyisége, mind minősége függ a határainkon kívüli beavatkozásoktól. Az országos vízmérlegben kimutatott szabad vízkészletnek nem egészével, hanem csak bizonyos részével rendelkezhetünk. Vízhasználataink fejlesztését ezért megbízhatóan csakis a szomszédos államokkal a hasznosítható vízkészletek megosztására létreiött megállapodások ill. a vízkészlet minőségének jövőben várható alakulása alapján tervezhetjük meg.

Az elmondottak figyelembevételével az országos vízmérleg vízgazdálkodásunk további fejlesztéséhez, ül. fejlesztésének megtervezéséhez — legalább is az országos áttekintés szintjén — jó támpontot szolgáltat.

2.3 Magyarország 1965. évi vízmérlegének ismertetése

Míg az 1960. évi vízmérleg a Keretterv kiindulási helyzetét rögzíti, addig az 1965. évi vízmérleg (2. melléklet) a tervidőszaknak a Keretterv kiadásáig eltelt részében bekövetkezett vízgazdálkodási változások hatását is tartalmazza, s így a Keretterv kiadásaikor legidőszerűbb adatok alapján méri fel a vízgazdálkodás fejlesztésének lehetőségeit. Az

1965. évi vízmérleg sajátossága, hogy — készítése feltételeinek megfelelően — a benne szereplő vízigények is részben tény-, részben pedig tervszámok. Az utóbbiak viszont nem hosszabb, hanem a közelmúltig kialakult tényleges állapottal szorosan összefüggő egyéves tervből származnak, s ezért az ilyen jellegű adatok körében a viszonylag legmegbízhatóbbak közé tartoznak. Az 1965. éVf vízmérleg ezért megbízhatóság szempontjából a határozottan múltbeli állapotot rögzítő 1960. évi vízmérleggel gyakorlatilag egyenértékűnek tekinthető.

2.31 VÍZKÉSZLETEK

A természetes felszíni vízkészlet sokéves adatsorból származtatott reprezentatív értékei megha- tározásszerűen megegyeznek az 1960. évi vízmérleg megfelelő értékeivel. A hasznosítható felszín- alatti vízkészlet hasonlóképpen változatlan.

2.311 Felszíni vízkészlet

Hazánknak az 1965. augusztus havi reprezentatív vízmérleg számára mértékadó redukált természetes felszíni vízkészlete — minthogy e vízmérlegben az 1960. évihez hasonlóan, mederben hagyandóként változatlanul az augusztusi kisvízhozam 75%- ával számolunk — 623 m3/s.

Az 1960. évi vízmérlegben figyelembevetthez képest jelentősen megnőtt a külföldi vízkészletelvonás, amely egyelőre még mindig csak a Tisza vízrendszerében kimutatható mértékű s elsősorban a romániai — zömmel mezőgazdasági — vízhasználatok időközben történt fejlesztésének következménye. Az 1965. évi külföldi vízkészletelvonást a VIZITERV „Adatszolgáltatás a KGST Villamos- energia Állandó Bizottsága 3. Szekciója 11/1. és 11/2. sz. témájához” c. összeállítása alapján — az 1960. évi 2 m3/s-mal szemben — keréken 14 m3/s- ra becsültük. Az 1965. évi reprezentatív vízmérlegben figyelembeveendő redukált természetes vízkészlet Magyarországon hasznosítható része így 609 m3/s.

Ehhez a hazai víztározások — tározómedencék, me- dertározások — 12 m3/s többlettel járulnak hozzá: ez az érték 5 év alatt kereken háromszorosára nőtt. A számításibavett tározóhatásokat a 2. melléklet 1) megjegyzésében soroltuk fel. Kiegészítésiképpen megemlítjük, hogy a tár ozásból származó vízkészlettöbbletnek nagymértékű növekedését csak rész816