Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
ve kettős üzemű turbina-szivattyútelep létesítése látszik a leggazdaságosabb vízerőhasznosítási lehetőségnek. 2.247 A Maros vízerőhasznosítása A Maros folyónak a torkolati alsó 29 km hosszú szakasza esik magyar területre, amelyhez további 21 km hosszú közös magyar—román határszakasz csatlakozik. Az eddig elvégzett vizsgálatok szerint a fenti folyószakasz vízerőkészlete egy Makó alatt elhelyezett vízlépcsővel hasznosítható. A hasznosítás — figyelemmel a folyószakasz kis esésére — csak fo- lyamvízierőművel lehetséges. A vízlépcső duzzasz- tási szintje 83.50 m, ez megegyezik a környező terep átlagos magasságával. A tervezett vízerőtelep kiépítési vízhozama 200 m3/s, kiépítési esés 3,65 m, a beépítendő teljesítmény 5,4 MW, átlagos évi energiatermelés 25,15 millió kWó. Miután az összes beruházási költség jelenleg a vízerőhasznosítási terhelné, a vízerőtelep létesítése így ma még nem gazdaságos. Változás csak akkor várható, ha az öntözések fejlesztése a vízlépcső megépítését szükségessé teszi. 2.248 Törpe vízerőművek A Tisza vízgyűjtő területén a törpe vízerőművek létesítése a Tama, a Parádi—Tama, a Civos patak, a Kövecses-patak, a Bózsva, a Tolcsva, a Jósva, a Bódva, a Rakaca, a Bán, az Egervíz—Rima kisvízfolyásokon. jöhet elsősorban számításba. A vízgyűjtőterületen tervezett törpevízerőművek beépített teljesítménye összesen mintegy 1500 kW, az évi átlagos energiatermelés pedig 14 millió kWó. Ebből 1980 évig mintegy 300—400 kW beépített teljesítménnyel a Jósva, a Rakaca, a Báni patak törpevízerőművei építendők ki. 2.3 A vízerőhasznosítások megvalósításának javasolt sorrendje és a sorrend indokolása Magyarország energiaforrásokban Európa egyik legszegényebb országa és így a meglévő vízienergia intenzív hasznosítása energiagazdaságunk fontos érdeke. Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben az 1980-ig terjedő időszakra az elvégzett tervezési és kutatási munkák alapján — a vízerőhasznosítások megvalósításának sorrendjére az alábbi javaslatot tesszük: a) Energetikai szempontból először a leghatékonyabb magyar—csehszlovák közös dunai vízerőműrendszert kell megvalósítani. b) az ország mezőgazdaságának, az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének érdekében létesülő II. és III. Tiszai vízlévcsők a vízerőhasznosítás fejlesztésének további lehetőségét adják meg, ezért a vízerőműveket mindkét helyen ki kell építeni. c) A növekvő' csúcsteljesítményigény biztosítására a Hegyestetőn és a Prédikálószéken szivattyús energiatározókat kell létesíteni. d) Az ország két leggazdaságosabb üzemvízcsa- tornás vízerőművét a Hemád I. és Rába I. vízerőműveket meg kell építeni. A fentiek alapján a vízgazdálkodás fejlesztésének tervidőszakában (1961—1980) 5 éves terv bontásé baji a vízerőhasznosítás fejlesztését az alábbi sorrendben szükséges elvégezni: A II. ötéves tervben (1961—65) folytatni kell a törpe vízerőhasznosítások fejlesztését. Meg kell kezdeni a Nagymarosi Vízerőmű előre hozott előkészítő munkáit. A III. ötéves tervben (1966—70) meg kell kezdeni a Gabcikovoi Vízerőmű magyar területre eső előkészítő és építési munkáit, és folytatni kell a Nagymarosi Vízerőmű létesítésével kapcsolatos munkálatokat. A Nagymarosi Vízerőmű 1. sz. turbinájának üzemelését 1970-ben meg kell kezdeni. 1966-ban meg kell kezdeni a II. Tiszai vízlépcső építését és 1970-ben üzembe kell helyezni a duzzasztóművet, továbbá a vízerőmű 1. és 2. sz. turbináját. A IV. ötéves tervben (1971—75) be kell fejezni a Nagymarosi Vízerőmű, a Gabcirkovoi Vízerőmű magyar területre eső, valamint a II. Tiszai vízlépcső építését. Meg kell kezdeni a Hegyestetői szivaty- tyús energiatározó, a III. Tiszai vízlépcső, valamint a Hernád I. Vízerőmű építési munkáját. Az V. ötéves tervben (1976—80) be kell fejezni a Hegyestetői szivattyús energiatározót, a III. tiszai vízlépcsőt, valamint a Hemád I. Vízerőművet. Meg kell építeni ebben az ötéves tervben a Prédikálószéki szivattyús energiatározót és a Rába I. Vízerőművet. A vízerőhasznosítás fejlesztését 1980. év után a Dunai (Adony, Fájsz) és a Tiszai (Záhony, Vásá- rosnamény) vízlépcsők (vízerőművek), továbbá a Duna—Tisza-csatoma építésével kell tovább folytatni. További részletes vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy a Pilisi és egyéb hegyekben levő szivattyús energiatározó lehetőségek közül melyek építhetők ki, és a vizsgálatok befejezése után a szivattyús energiatározók építését meg kell kezdeni. 1980 év után indulhat meg a Mura—Dráva közös magyar—jugoszláv szakaszán létesítendő vízerőműlánc építése is. Be kell fejezni a Sajó csatornázást, továbbá a Sió csatornázást. Ezután tovább kell folytatni a Rába és Hemád folyókon megkezdett vízerőműláncok kiépítését. A fel nem sorolt vízerőművek és vízerőtelepek éüítését 1980 után kell megvalósítani. 602
