Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
b) Üzemvízvezetékes (üzemvízcsatornás) vízerőmű, amely a duzzasztómű, vagy völgyzárógát duzzasztásán kívül a vízelvezetéssel nyert esést is hasznosítja. c) Gáterőmű, amely a völgyzárógáttal a vízállást jelentős mértékben a legnagyobb természetes vízállás fölé való duzzasztással előállított esést hasznosítja. Esés szerint a) Kisesésű vízerőmű, ha az esés kisebb mint 15 m. b) Közepes esésű vízerőmű, ha az esés 15—50 méter. c) Nagy esésű vízerőmű, ha az esés nagyobb mint 50 m. Energiagazdasági szempontból a) Független (önálló) vízerőmű, amely valamely fogyasztókört egyedül lát el energiával. b) Együttműködő (kooperáló) erőmű, amely más víz- vagy hőerőművekkel együtt táplálja valamely együttműködő villamosenergiarendszer hálózatát. c) Energiagazdasági minősítésnek vehető a teljesítőképesség nagysága szerinti csoportosítás, amely szerint: törpevízerőművek 99 kW teljesítményig, közepes vízerőművek 99—9999 kW teljesítmény között és nagy vízerőművek 10 000 kW teljesítményen felül. 1.13 VILLAMOSENERGIA FOGYASZTÁS A FÖLDÖN. A Vf ZERO VÉL TERMELT ENERGIA MENNYISÉGE, EGY FŐRE JUTÓ BRUTTÓ VILLAMOSENERGIA MENNYISÉG A földön a villamosenergia igény állandóan nö- vékszik. A villamosenergiafogyasztás világátlagban évi 8—10° o-kal emelkedik. A szocialista országokban az utóbbi években a fejlődés üteme még enr- nél is gyorsabb volt. Az EGB Villamosenergia Bizottságnak 1962. és 1963. évben kiadott tájékoztatása alapján az 1. sz. ábra bemutatja a bruttó villamosenergia fogyasztás növekedését a Földön az 1938—1960. években. Az 1. ábrán látható, hogy az összes villamosenergia fogyasztásból mennyi volt a vízerőhaszno- sítás útján nyert villamosenergia. Megállapítható tehát, hogy 1960-ban a Földön a bruttó villamosenergia fogyasztás 2383 milliárd kWó volt, amelyből a vízerőművekkel termelt villamosenergia érték 687 milliárd kWó. A 2. táblázat Földrészenként adja meg az összes villamosenergiatermelés értékét 1951. és 1959. X Az EGB k/ilamosenergia Bizottságnak ST/ECE/EP/H számú t962. évi kiadványa (3. táblázat) alapján. + Az EGB k/jomosenergia Bizottságnak ST/ECE/ENERGY/3. számú 1963. Hl. 27 tájékoztató alapján. o Az EGB killamosenergia Bizottság becslése. 1. ábra. Bruttó villamosenergia-fogyasztás a földön 1938—1960 (Néhány viszonylag keveset termelő ország nélkül) Vízgazdálkodási szempontból a) Egycélú (tiszta) vízerőmű csak hidraulikus energia termelését szolgálja. b) Többcélú mű (a vízlépcső, illetve tározó) az ötözés, a hajózás, az ipari vízellátás stb. érdékét is szolgálja. c) Járulékos vízerőmű olyan helyen létesül, ahol a fő feladat, valamely más vízhasznosítási ágazat vízigényének kielégítése. 574
