Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
14. táblázat A csatornahálózat Az elvezetett szennyvíz mennyisége A tisztítás módja és mennyisége m3/nap A település neve Csatornázott lakosszám rendszere összes hossza Befogadó % km m3/nap Budapest 72 egyesített 1835,0 900 000 1 300 B Duna Ajka 25 elválasztó 12,0 1 000 1 000 M Csinger párák Dunaújváros 85 egyesített 41,0 10 800 10 800 M Duna Esztergom 44 egyesített 14,8 2 000 — Duna Győr 64 egyesített 68,0 36 000 — Mosoni Dunaág Kaposvár 45 elválasztó 54,8 3 300 2 500 B Kapos Komárom 45 egyesített 13,0 1 600 — Duna Komló 74 elválasztó 53,6 4 300 4 300 B Kaszárnya patak Oroszlány 64 elválasztó 17,2 2 000 2 000 B Oroszlány-Kecskédi vízfolyás Pápa 37 elválasztó 12,0 6 100 — Tapolca patak Sopron 72 elválasztó 60,0 6 200 — Bánfalvi és Ikva patak Székesfehérvár 49 elválasztó 77,0 12 300 12 300 M Aszalvölgyi árok Szekszárd 29 elválasztó 13,6 2 700 2 700 M Szekszárdi Séd patak Szombathely 67 egyesített 55,5 8 000 8 000 M Perint patak Tatabánya 24 elválasztó 25,9 2 500 2 500 B Átalér Vác 58 elválasztó 37,0 4 700 Duna Várpalota 56 elválasztó 21,2 2 200 250 M Csákány árok Veszprém 51 egyesített 24,0 2 100 — Séd patak összesen: — — 2435,8 1 007 800 47 650------ -----Budapest csatornázásának és szennyvízkezelésének részletesebb adatait a IX. 1. melléklet 30. sz. sora tartalmazza. A „tisztítás módja és mennyisége” rovatban az M jel mechanikai, a B jel pedig biológiai tisztítást jelent. 1.2211 KÖZPONTI CSATORNAMŰVEL ELLÁTOTT TELEPÜLÉSEK A Duna vízgyűjtőterületén levő központi csatornaművel rendelkező városok főbb jellemző adatait a 14 táblázat tartalmazza. A táblázatban felsorolt városokon kívül a következő kisebb települések rendelkeznek még központi csatornaművel: Almásfüzitő Hévíz Balatonföldvár Siófok Balatonfüred Szigetszentmiklós Budakeszi Zirc Dunakeszi Csatornahálózatuk összes hossza 68.9 km; ebből 59,6 km szennyvíz-, a többi csapadékvízcsatoma. A csatornázással ellátott lakoslétszám összesen 14 640 fő, ami az összlakosság 22%-a. Az elvezetteti összes szennyvízmennyiség 8400 m3/nap. Ebből biológiai tisztításra 4200 m3/nap (Balatonföldvár, Budakeszi, Dunakeszi, Hévíz és Szigetszentmiklós), mechanikai tisztításra 3400 m3/nap (Balatonfüred, Siófok) kerül, 800 m3/nap mennyiségű szennyvizet pedig tisztítatlanul bocsátanak a befogadókba (Almásfüzitő, Zirc). Megjegyezzük, hogy Hévízen a tisztítás hatásfoka az erős túlterhelés miatt igen rossz. Ezzel szemben Budakeszin — bár kórházi szennyvizeket tisztítanak — az elfolyó víz bakteriológiai szempontból eléri az ivóvízre előírt feltételeket. A- központi csatornaművel ellátott települések csatornázatlan részein számos szennyvíztisztító kisberendezés van. Ezeknek a zöme elhanyagolt és korszerűtlen, tisztítási hatásfokuk kicsi. A városokban kb. 21 500 fő 6300 m3/nap, a fentebb említett kisebb helységekben pedig 2100 fő 440 m3/nap mennyiségű szennyvize kerül kisberendezésekbe. 1.2212 KIS ÉS KÖRZETI CSATORNAMŰVEL ELLÁTOTT TELEPÜLÉSEK Kis csatornaművel a Duna vízkigyűjtőjének városai közül Baja, Balassagyarmat, Kalocsa, Keszthely, Mohács, Mosonmagyaróvár, Tata és Zalaegerszeg rendelkezik. A csatornák összes hossza 88,4 km; ebből 44 km szennyvíz-, a többi csapadékelvezető csatorna. Az ellátott lakoslétszám 34100 fő, ami az említett nyolc város összlakosságának 24%-a. Az egyes városok ellátottsága 12—39%. Az elvezetett szennyvízmennyiség összesen 5230 m3/nap. Központi szennyvíztisztító telep egyik helyen sincsen. Zalaegerszeg 1200 m3/nap szennyvízéből 200 m3/nap mennyiség terheli a szennyvízcsatornát, a többi csapadékvízcsatornákon keresztül tisztítatlanul kerül a Zalába. A szennyvízcsatorna által levezetett szennyvizet mechanikailag tisztítják, meglehetősen rossz hatásfokkal. 528
