Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás

A tározók közül a mezőgazdasági célú öntözővíz tározók járulékos halasitását tervezzük.

Járulékos haltenyésztésünk közül elsőnek a II. és

III. Tiszai vízlépcsőhöz, valamint a Duna—Tisza- csatornához tartozó tározót említjük.

A II. Tiszai vízlépcsőhöz tartozó tározó 262 millió m3 vizet fog tárolni és 12 200 ha kiterjedésű lesz. A tározó várható járulékos halhozama 10 000 q évenként.

A III. Tiszai vízlépcsőhöz tartozó Alpári tározó ISI millió m3 víz tározásót fogja biztosítani. A tározó felszíne 3500 ha, a várható járulékos halhozam 3000 q évenként.

A Nyárlőrinci tározó a Duna—Tisza-csatoma napi kiegyenlítő tározója, ami a járulékos hal tenyésztést nehezíti, ezért a 2100 ha-os területből csupán egy különálló és 1980-ig megvalósuló 400 ha-os területrészt vettünk számításba 200 q/évi halterméssel.

Az összes távlatban halasított tározó 31.13 ezer ha, melyben 32.82 ezer q hal termelésére lehet számítani. ami az országban távlatban termelendő ösz- szes 660.9 ezer q halmennyiségnek kereken 5%-a. A hektáronként megtermelt hal a tározókban átlagosan egy q körül várható.

Rizstelepi haltermelésünk a múltban nem vált be. Ezért tervünkbe szórványosan és kísérletképpen állítottuk be az alábbiakat:

7. sz. TVK területén 2,00 ezer ha 2,00 ezer q hal- termeléssel,

9. sz. TVK területén 0,10 ezer ha 0,15 ezer q hal- termeléssél,

12. sz. TVK területén 0,35 ezer ha 0,70 ezer q haltermeléssel,

13. sz. TVK területén 2,00 ezer ha 2,00 ezer q haltermeléssel. ________________

ös

szesen: 4,45 ezer ha 4,85 ezer q haltermeléssel.

Szennyvízi tógazdaságaink fajlagos hozama rendkívül magas, általában azonban csak törpe üzemben létesíthetők, ami az állandó költségek növekedését, magas önköltséget eredményez.

Szennyvizek tógazdasági hasznosítását az alábbi városok mellett terveztük:

1. sz. TVK-egység: Szombathely, Sopron, Győr,

Komárom, Tata.

2. sz. TVK-egység: Nagykanizsa, Zalaegerszeg.

3. sz. TVK-egység: Balatoniadé, Balatonszemes,

Balatoniboglár, Fonyód.

4. sz. TVK-egység: —

5. sz. TVK-egység: Veszprém, Székesfehérvár,

Mór, Szókszárd, Dunaújváros, Dunaföldvár, Paks.

6. sz. TVK-egység: —

7. sz. TVK-egység: Baja, Bácsalmási, Kalocsa, Kecel, Kiskőrös.

8. sz. TVK-egység: —

9. sz. TVK-egység: Szeged, Hódmezővásárhely,

/Makó, Szentes, Csongrád, Kecskemét.

10. sz. TVK-egység: —

11. sz, TVK-egység: —

12. sz. TVK-egység: Békéscsaba, Szarvas1, Kúnszentmárton.

13. sz. TVK-egység: —

Szennyvízi tógazdaságaink kerettervi területegységenként:

1. sz. Észak-Dunántúli TVK 2,49, ezer q haltermeléssel.

2. sz. Délnyugat-Dunántúli TVK 2,55 ezer q haltermeléssel.

5. sz. Kelet-Dunántúli TVK 0,90 ezer q haltermeléssel.

7. Alsó-Dunavidóki TVK 0,63 ezer q haltermeléssel.

9. sz. Alsó-Tisza vidéki TVK 4,15 ezer q hal termeléssel.

12. sz. Körösvidéki TVK 1,00 ezer q haltermeléssel, összesen:

11,72 ezer q haltermeléssel.

0,21 ezer ha, 0,26 ezer ha, 0,09 ezer ha, 0,06 ezer ha, 0,41 ezer ha, 0,10 ezer ha, 1,13 ezer ha,

A felsorolásban a 3. sz, Balatoni TVK területén Balatonlelle, Balatonszemes, Balatonboiglár és Fonyód szennyvizeit hasznosító tógazdaságok nem szerepelnek, mivel azok nagysága a szükségesnek többszöröse és így bennük a szennyvízhasznosulás jelentéktelen. Ezeket a halastavakat a tógazdaságoknál vettük figyelembe.

A szennyvízi tógazdaságok fajlagos hozama hektáronként 10 q fölött várható.

összesítve a járulékos haltermelés fejlesztési adatait:

Tározók járulékos haltenyésztése 31,13 ezer ha,

32,82 ezer q.

Rizstelepek járulékos haltenyésztése 4,45 ezer ha 4,85 ezer q.

Szennyvizek tógazdasági hasznosítása 1,13 ezer ha, 11,72 ezer q.

összesen: 36,71 ezer ha,

49,39 ezer q.

A járulékos haltenyésztés fejlesztésére vonatkozó jellemző adatokat a fejezethez csatolt 6. mellékletben foglaltuk össze:

2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása

A Kerettervben a sorrendiségnek a megállapításához gazdaságossági számításokat végeztünk és elvi megfontolásokat tettünk:

Gazdaságossági számításaink népgazdasági szintűek voltak, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás mértékét véve figyelembe. A 15 évnél hosz- szabb megtérülési idejű tavakat 1980. utánra soroltuk. Ilyen azonban naigyon kevés volt. Az átlagos megtérülési idő 8 év körül mozog. Előfordul azonban, hogy ezek közül is néhányat 1980 utánra soroltunk, mivel 20 éves tervünk célkitűzéseinek megvalósításához 1980. év előtti megvalósításukra szükség nem volt.

Elvi megfontolásaink az alábbiak voltak: Természetes vizeink halászati hasznosításánál főként beszerzésre és nem építő jellegű beruházásra van szükség. A felmerülő feladatok: a vizek tisiztar ságának a védelme, az ivadékutánpótlás és a halá432