Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
lastavak létesítését tervezzük. Ezekben a tavakban kell elsősorban a Balaton népesítéséhez szükséges ivadékot előállítani. Tekintélyes a tervezett halhús- hozam, ez azonban nem jelent közvetlenül piacon értékesíthető halhúst, mert csökkentendő a Balaton ivadékpótlásóhoz szükséges halsúllyal. A tavak mind emeltszintűek, vizet tároznak öntözési célból. Vízellátásuk részben a Balatonból, résziben a vízfolyások hozamából biztosított. A 4. sz. Dél-Dunántúli TVK-egység területén a tógazdaságok a terepadottságoknak megfelelően 'kicsinyek, így nagyüzemi tógazdálkodásról itt nem lehet szó. Kis vízhozamúak a Dél-Dunántúli TVK- egység területén lévő kisvízfolyások is, így a tavak emelszintűnek építve kiválóan alkalmasak kisebb öntözési üzemek vízellátására. Az 5. sz. Kelet-Dunántúli TVK-egység területét nagyobb vízgyűjtőterületek, kevésbé tagolt terep, bővebb vizű vízfolyások jellemzik és így itt számos, nagyméretű — átlagosan 240 ha-os — tógazdaság létesíthető. A tavak mind emeltszintűek, s fontos szerepük van a terület öntözővízellátásában. A 6. sz. Közép-Dunavidéki TVK-egység területén kevés halastó létesíthető. Elsősorban a helyi lakosság ellátásálban van szerepe az itt épített tavaknak. A 7. sz. Alsó-Dunavidéki TVK-egység területén nagykiterjedésű szikes területek vannak, melyek tógazdasági hasznosításra megfelelnek. Az altalaj azonban igen, sok helyen homok, a létesítést követő első években erős szivárgásokra lehet számítani, különösen Apaj puszta környékén. A szikes talajok miatt öntözővíz tározást ezeknél a tavaknál nem terveztünk. A 8. sz. Közép-Tisza és Mátravidéki TVK-egység területét közepes méretek jellemzik. A területen tervezett tógazdaságoknak a piaci halhústermelésen kívül szerepük van a természetes vizek halállományának pótlásában. A múltban a terület zömének sík jellegéhez viszonyítva sok volt az apróméretű tógazdaság; az átlagos nagyság 31 ha volt. Ezek általában nem bizonyultak gazdaságosnak és többnek a működését megszüntették. A tervezett harminc új tógazdaság átlagos mérete 160 ha. A 9. sz. Alsó-Tiszavidéki TVK-egység területén a tógazdaságok halhústermelésá szempontból igen jelentősek lesznek. A tervezett halastavak területe 12 000 ha, a tógazdaságok átlagos mérete 1200 ha, ami országos viszonylatban az első. A tóterületeket az érdekelt megyék rét és legelő gazdálkodásával összhangban jelölték ki. A legnagyobb új és bővülő tógazdaságok: Csajtó Gserebökónyi tó Szegedi Fehértó Kelebiai Pálmonostora Pankotai tó Szentesi fertők Budavári tó Kiskunhalasi tó A tógazdaságok mind emeltszintűek, alkalmasak belvíz befogadására és öntözővíz tározására. 1,15 ezer ha 1,00 1,44 2,20 2,00 1,30 1,20 1,00 Á 10. sz. Észak-Magyarországi TVK-egység területének déli részén létesíthetők nagyobb halastavak. Tógazdaság elhelyezését főleg a Tiszavalki és Sulymosi belvízöblözetben tervezzük. Itt összesen 2,87 ezer ha tógazdaság telepíthető. Jelentős tógazdaság a Tiszaluc—Kesznyéten 1,3 ezer ha-os tógazdaság. A 11. sz. Tiszántúli TVK-egység területén országos viszonylatban eddig is a legnagyobb volt a tógazdasági haltermelés. A tavak a Tiszalöki öntöző- rendszer kiépítésével ugrásszerűen létesültek, további fejlesztést pedig a II. Tiszai Vízlépcső és főműveinek kiépítése teszi majd lehetővé. Az öntözőrendszerek főművei biztosítják, hogy a folyóktól távolieső, de tógazdaságok létesítésére rendkívül alkalmas területek halászatilag hasznosíthatók legyenek. így a Hortobágy és peremvidéke hatalmas tógazdaság kombináttá fejlődik a jövőben, Húszéves tógazdaságfejlesztési tervünk bázisát képezi ez a vidék és 1980-ig az addig országosan tervezett tófejlesztés 30%-át kívánjuk itt megvalósítani. A tervezett kiemelkedő nagyságú halastavak: Zárni réti tó Bödönháti tó Kékes tó Angyalházai tó Halasfenéki tó Nagyiváná tó A tavak emelt szintűre épülnek. A normál szint felett rendelkezésre álló térforgatot elsősorban belvíz átmeneti tározásra alkalmazzák, belvízi csúcsok lefogására. Öntözővíz tározásra az emelt szint térfogata csak a vízminőség megjavulása, a szikes talaj kimosódása után lesz alkalmas. A 12. sz. TVK-egység területén, tekintélyes tógazdasági fejlesztés várható. A tavak mind emeltszintűek és belvíz, valamint öntözővíz tározását is szolgálják. Nevezetesebb tógazdaságok: Begécsi tó 0,801 ezer ha Décs Fazekaszugi tó Csabacsüdi tó 1,73 „ Dögös-Kákafoki tó 1,00 „ A 13. sz. Felső-Tiszavidéki TVK-egység területén a tógazdaság létesítésére kevés (2%) lehetőség van. A termelt hal elsősorban csak a helyi igények kielégítésében játszik szerepet. A tógazdaságok, fejlesztésére vonatkozó részletesebb számszerű adatokat az 5. melléklet tartalmazza. 2.23 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS KERETTERVE A tározókat, rizstelepeket és szennyvizes tavakat tervezzük járulékosan halászatilag hasznosítani. A Tisza III., valamint DTCs tározók a TVK adataiban szerepelnek, így azok mennyiségei az összegezett országos számokban bentfoglaltatnak. Szövegben e tározók hasznosítását pótlólag külön kiemeltük a Tisza II. adataival a táblázatot és a szöveget is kiegészítettük. 2,00 ezer ha 0,69 1,16 2.85 1,03 2.85 431
