Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

1,233 A Tisza vízgyűjtőterülete

Talaj vízszintszabályozást csak a Felső-Tisza vidékén találunk. Az Ecsedi-láp területén 6 600 ha tőzege® területen, míg a Felsőszabolcsi vízgyűjtőben 9 300 ha területen nyílt árokhólózattal folyik lecsapolás. Az utóbbit a tiszalöki duzzasztás tette szükségessé.

A Nyírségi rendszerben 33 900 ha van nyílt árok- hálózattal talajvízszintszabályozásra berendezve a fő vízfolyások völgyében. Ugyancsak ebben a rendszerben Nyírbogát határában 25 ha-on alagcsövezéssel szabályozzák a talajvizet.

1.24 A TALAJVÍZSZINTSZABALYOZASOK ÖSSZEFOGLALÄSA

Ebben a fejezetben foglaljuk össze röviden mindazokat a talajvízszintszabályozási munkákat, melyek a síkvidéki és domibvidéki vízgyűjtők területén helyezkednek el és a „IV. Síkvidéki területek rendezése”, valamint az „V. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése” c. fejezetekben, kerültek ismertetésre.

Nyílt árokhálózatos szabályozás 100 393 ha legelő-, 604 ha szántó és 5 517 ha egyéb művelésű, összesen tehát 106 514 ha területen folyik. Alag- csővel 263 ha rét, 2619 ha szántó és 41 ha egyéb művelésű, vagyis összesen 2923 ha terület van berendezve. Számszerű adatok részletesen a 8. sz. mellékletben találhatók.

1.3 A fejlesztés szükségessége

1.31 A BELVÍZGAZöALKODAS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

A korszerű mezőgazdaság a terméseredmények fokozására törekszik és megkívánja a termelés biztonságát. A belvízi árterek jelenlegi állapota mellett azonban a termelési biztonság nem kielégítő.

Belvízrendszereink többségének csatornahálózata ritka, a felszíni vizek csak hosszú pangás után tudnak a befogadóba jutni. A főcsatornák kiépítettsége már megfelelő lenne, de a korszerűtlen, szűk műtárgyak akadályozzák a belvizek levonulását. Kicsi a rendszerek szivattyútelepkapacitása is. Számos belvízrendszerünk gravitációs kiépítésű és ezek között jelenleg sok — többnyire éppen a legveszélyesebb tavaszi időszakban — a befogadó magas vízállás miatt nem tud vizedtől megszabadulni. A zsilippel elzárt főcsatorna vize a megengedettnél magasabbra emelkedik és a talajvízszint emelkedését vonja maga után. A belvízi döntések sok esetben nemcsak kimutatható mezőgazdasági károkat okoznak, hanem közvetve más népgazdasági ágazatokon keresztül éreztetik káros hatásukat. így belsőségek ipari és kommunális létesítményének veszélyeztetése, vagy közlekedési útjaink időszakos elöntése más komoly, de forintértékben nehezen kimutatható kárt okoz. Súlyosabb esetben sor kerül a területek elöntésére is. A fejlesztést különösen fontossá és időszerűvé teszi az ország területén mind erősebb mértékben tért hódító öntözéses gazdálkodás. Az öntözés azonban csak ott lehet eredményes, ahol előzőleg már megtörtént az öntözésbe bevont területek belvízrendezése. Így a bel vízrendezési munkákat elsősorban ott kell megvalósítani — természetesen a legelmaradottabb rendszerek rendezési munkáival együtt — ahol a közeljövőben öntözéses gazdálkodásra fognak berendezkedni.

Az öntözéses gazdálkodás elterjedése teszi lehetővé és gyakran szükségessé is a belvizek hasznosítását is. Mindazokban a rendszerekben, ahol belvíz tározásra alkalmas területek — holt medrek, tavak, topográfiáikig alkalmas mélyedések, széles érvonulatok — állnak rendelkezésre, célszerű azokat tározóként felhasználni és a belvizek egyrészét azokba terelni. Ezzel kettős célt érünk el. Egyrészt a mértékadó belvizes időszakban — (tavasszal) tehermentesítjük a főcsatornát, illetve a torkolati szivattyútelepet, másrészt a tározott belvíz nyáron a vízigény időszakban alkalmas öntözőtelepek és halastavak vízpótlására. Mivel országunk és főleg az Alföld, nyáron erős vízhiánnyal küzd, a tározott belvíz felhasználása nagy jelentőségű lehet. A korszerű vízgazdálkodás szempontjai megkívánják, hogy a lehulló csapadéknak minél nagyobb hányada a termőtalajban tározódjék. A lejtősebb helyeken sáncolással, síkvidéken skatulyázással, le- gelőbarázdálással és célszerű agrotechnikával teszik lehetővé a nyári csapadék talaj beszivárgását. Ezzel megint kettős célt érünk el. A talaj vízháztartása javul és a csatornahálózat kisebb terhelést kap.

A belvízrendszerek fejlesztését sürgetik továbbá a többcélú vízgazdálkodás érdekében létesülő tiszai és dunai vízlépcsők. Ezek számos folyóparti gravitációs üzemű rendszer szivattyús kiépítését teszik szükségessé.

1.32 A BELVÍZVÉDEKEZÉS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

A belvízvédekezés szorosan hozzátartozik a belvízgazdálkodáshoz, voltaképpen annak készenléti szerve, üzemi része. A mezőgazdaság fokozott igényei megkövetelik a belvízgazdálkodás fejlesztését, ebből következőleg a belvízvédekezés szervezetét és munkáját is magasabb szintre kell emelni.

Ennek megvalósítása érdekében korszerűsíteni és egyes vonalakon erősíteni kell a védekezés szervezetét. Csatomaőrházakat és korszerű raktárakat kell építeni. A hírközlés meggyorsítása érdekében fejleszteni kell a telefonhálózatot, távjelzőberendezéseket. Szükség van a hordozható szivattyúk felvonulási tervének részletesebb kidolgozására a felvonulás és üzemanyagszállítás meggyorsítására, korszerű könnyű és nagykapacitású hordozható szivattyúk beszerzésére, szállító eszközökre és számos olyan felszerelésre, amely nélkül a korszerű belvízvédekezést eredményesen lebonyolítani nem lehet.

1.33 A TALAJ VÍZSZINT SZABÁLYOZÁS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

A belvízrendezési munkák olykor a talajvízállást is befolyásolják. A belvízcsatornákon létesített zsilipek, tiltok segítségével a csatorna vízállása sza220