Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv Készítése
tékes helyi szervek képviselőiből alakított Területi Vízgazdálkodási Keretterv Bizottságok. Ugyancsak a Területi Vízgazdálkodási Keretterv Bizottságok fogadták el 1962. IX. hó 15-i első fogalmazványában a Területi Vízgazdálkodási Keretterveket. A tizenhárom Területi Vízgazdálkodási Keretterv fogalmazván,yi anyagát szakágazatonként az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakágazatai, az egyes Területi Vízgazdálkodási Keretterveket szakágazatok közti összefüggéseiben és önmagukban pedig az OVF Vízügyi Tervező Vállalat felülvizsgálták és egyeztették. Ebben a munkában a generáltervező számos szakértőt is bevont. Ugyancsak megvizsgálta a Területi Vízgazdálkodási Keretterv első fogalmazványát a Magyar Tudományos Akadémia komplex bírálóbizottsága is és szakbizottságai útján a Keretterv kidolgozására alakított Kormánybizottság. A felülvizsgálat eredményeit a Területi Vízgazdálkodási Keretterv végleges anyagában figyelembe vették. A Területi Vízgazdálkodási Kerettervek ilymó- don felülbírált és egyeztetett anyaga alapján a már említett bírálatok figyelembevételével az OVF Vízügyi Tervező Vállalat, illetve a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet elkészítették az Országos Vízgazdálkodási Keretterv megfelelő részeit. A Területi Vízgazdálkodási Kerettervek készítése során nyert tapasztalatok é.s elért eredmények figyelembevételével az OVF Vízügyi Tervező Vállalat által készített és az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízgazdálkodási Főosztálya részéről jóváhagyott országos tematika szolgált e munka alapjául. A tervezők a kidolgozás, során menetközben kikérték a Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozására alakított Kormánybizottság szakbizottságainak véleményét, s a minisztériumi kerettervezési összekötők, az Országos Vízügyi Főigazgatóságon belül alakított Operatív Bizottság és a kijelölt szakági összekötők révén közvetlen kapcsolatot tartottak fenn az Országos Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozásában érdekelt szervekkel. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv fogal- mazványi anyagát az OVF Vízügyi Tervező Vállalat előbb vállalaton belül lektorálta. Az észrevételek figyelembevételével történt átdolgozás után az anyagot az Országos Vízügyi Főigazgatóság által felkért szerkesztőbizottság vizsgálta felül. A Szerkesztőbizottság észrevételeit az OVF Vízügyi Tervező. Vállalat, illetve a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet az Országos Vízgazdálkodási Keretterv végleges szövegezésénél figyelembe vették. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv jóváhagyásáról — a Területi Vízgazdálkodási Kerettervekkel együtt — a Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozására alakított Kormánybizottság javaslatára a Minisztertanács illetékes. 2.5 Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv felhasználása és továbbfejlesztése A Keretterv a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 2001/1961. (L 17.) sz. határozata szerint ,prányterv, amelyet figyelembe kell venni, mind az egyes népgazdasági ágak távlati és éves terveiben előirányzott vízgazdálkodási feladatok kidolgozásánál és alapadatul szolgál a regionális tervek összeállításához.” A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény 4. §-a szerint: „A vízgazdáikodási tervezés alapja, az Országos Vízgazdálkodási Keretterv”. Az említett törvény minisztertanácsi Végrehajtási Rendeletének 1. §-a fogalmazása,ban pedig: (1) Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv irányadó valamennyi népgazdasági ág távlati és éves terveiben előirányzott vízgazdálkodási, vagy a vízgazdálkodást érintő egyéb feladatok kidolgozásánál és alapadatul szolgál a regionális rendezési tervek összeállításához. (2) A Kerettervben kell meghatározni a vízgazdálkodásnak a népgazdaság igényeivel és a természeti feltételekkel, valamint a társadalom, anyagi és kulturális fejlődésével összhangban álló tervszerű fejlesztését. Ezek a mieighatározások egyben körülírják az Országos Vízgazdálkodási Keretterv felhasználásának területét is. A fenti meghatározásokból közvetlenül következik az Országos Vízgazdálkodási Keretterv fel- használásának és továbbfejlesztésének módja is. Mimit „irányterv” magában foglalja a vízgazdálkodási fejlesztés kereteit és elvi megoldást vagy legalábbis iránymutatást ad a részproblémák megoldásához. A konkrét tervezési munkát azonban minden egyes időszerűvé váló feladatra továbbra is el kell végezni, természetesen a Keretterv irány- mutatásának figyelembevételével és a benne rögzített keretek közé beillesztve. A Kerettervben előre nem látott mozzanatok jelentkezése esetén indokolt esetben el lehet térni a kerettervtől, azonban csak az illetékes szervek előzetes hozzájárulásával és ilyenkor a megfelelő változtatást keresztül kell vezetni az Országos és az érintett Területi Vízgazdálkodási Kerettervben is. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv felépítését a jelen ismertetés 2.3 pontja, a felhasználásra vonatkozó kezelési utasítást pedig a 3. pontja tartalmazza. Az, Országos Vízgazdálkodási Keretterv gerincét az I. kötet (szöveges rész) mellékleteiben foglalt adatok képezik. A szöveges rész a szöveg- közti ábrákkal és táblázatokkal ezen mellékletek magyarázatára, míg a II. kötetben foglalt térképgyűjtemény az adatok ábrázolására szolgál. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv említett kereteik közötti felhasználhatóságának azonban, az is feltétele, hogy a Keretterv mindenkor „naprakész” állapotban legyen. Ének érdekében az elkészült Kerettervet újból és újból felül kell vizsgálni, mint ahogy azt nemrég tették Lengyelországban és aminek, szükségességét világosan megmutatja az 1954. évi Országos, Vízgazdálkodási Keretterwázlat összehasonlítása a jelen Kerettervvel. A változásokat ugyanis — a Keretterv készítése során — folyamatosan követni nem lehet, mert az állandó helyesbítés következtében a Keretterv, sohasem készülne el. Ezért úgy kellett eljárnunk, hogy a Kerettervet előre meghatározott, időpontra 15
