Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)

II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet

jellemző természetes

A vízfolyás

A szelvény

cö

E

N

neve

megnevezése (vízmérce törzsszáma

távolság a torkolattól

vízgyűjtőterülete

o

C/2

km

km2

150.

Hejő

Hejőkürt

0,0

293

151.

Kistisza

Sarud

0,0

1 850

152.

Eger p.

Űjlőrincfalva

0,0

1 379

153.

Kánya p.

Egerlövő

0,0

263

154.

Csincse cs.

Négyes

0,0

430

155.

Kácsi p.

Mezőnagymihály

0,0

170

156.

Laskó p.

Sarud

0,0

368

157.

Zagyva

Szolnok

0,0

5 677

158.

Tarján p.

Kisterenye

0,0

113

159.

Herédi-Bér p.

Hatvan

0,0

356

160.

Galga p.

Boldog

0,0

568

161.

Tárná

Jászberény

0,0

2 116

162.

Gyöngyös p.

Tarnaörs

0,0

544

163.

Ágói p.

Jászjákóhalma

0,0

264

164.

Alsó-Tápió

Újszász

0,0

898

165.

Fehér-Körös11

Gyula (337)

132,5

4 251

166.

Kettős-Körös13 14

Körös tarcsa

0,0

10 386

167.

Hármas-Körös14

Csongrád

0,0

27 537

168.

Fekete-Körös14

Sarkad (335)

13,9

4 302

169.

Sebes-Körös14

Körösszakát (341)

55,3

2 489

Körösladány

0,0

9 119

170.

Berettyó14

Berettyóújfalu (346)

45,0

3 712

Szeghalom

0,0

6 095

171.

Maros

Makó (356)

23,7

30 149

13 A hejőkeresztúri árapasztó az 1 m3/s feletti vízhozamokat a Sajóba vezeti

u A megadott vízhozamok a meder jelenlegi állapota melletti, természetes (vízhasználat nélküli) állapotot tükrözik. A jelenlegi tényleges helyzettől elsősorban a Körösök rendszerében tér el. A román és a magyar öntözővízhasználatok a kisvízi értékeket nagyságrendileg módosítják. így előfordulhat, hogy az öntözési idényben a Körösök vízA különböző tervezések során csak ritka esetben van szükségünk hidrológiai adatokra épp a táblázatunkban feltüntetett szelvényekben. Ezért elkészítettük az ország 11 legjelentősebb vízfolyásának hidrológiai hossz-szelvényét is (23—33. ábra), amelyről a vízfolyás tetszőleges szelvényében! leolvasható a közepes és két szélsőséges vízhozam, továbbá ezek fajlagos értékei.

A táblázatainkban nem szereplő egyéb vízfolyások, illetve szelvények középvízhozamának meghatározásában a 34. ábra nyújthat segítséget. Ha az ábráról leolvasott fajlagos lefolyás-értékeket a vízgyűjtőterület nagyságával szorozzuk, a középvíz- hozamot kapjuk. (Az alföldi területeken, ahol a belvízrendszerek méretezéséhez elsősorban a lefolyás csúcsértékeinek ismerete fontos, ez az átlagos lé- folyási térkép közvetlenül nem használható fel.) Erről a hidrológiai analógia elvén térhetünk át a különböző nevezetes kisvízhozamértékekre a 29.

táblázatban szereplő környékbeli vízfolyások vízhozamértékei között megállapítható viszonyszámok értelemszerű felhasználásával.

Az árvízhozamok tájékoztató meghatározással a táblázatban nem szereplő vízfolyásokra, illetve szelvényekre, ugyancsak a táblázatban szereplő környékbeli vízfolyások megfelelő értékeinek értelemszerű felhasználásával, a vízgyűjtőterületek négyzetgyökeinek arányában történő átszámítással és mindig a helyi adottságok figyelembevételével történhet.

2.323 Hidrológiai előrejelzések

Hazánkban 1889-ben készültek az első, 1—5 napos árvízi vízálláselőrejelzések a Tiszára, ami világ- viszonylatban is az úttörő munkák közé tartozott. Jelenleg az alábbi előrejelzéseket végzik:

Az árhullámok tetőzését a Dunán 3—8 nappal és 15—40 cm pontossággal, a Tiszán 0,5—12 nappal,

96