Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
kát olyan bontásban foglaljuk össze a 22. táblázatban, amely megmutatja, hogy azok az 1961— 70-es, az 1971—80-as években, vagy azután javasoltak kiépítésre. A Közép-Dunántúli TVK-egységen belül, az Ipoly on létesítendő Mulai tározó építésével és hasznosításával kapcsolatos tárgyalások nem zárultak le, emiatt a Keretterv más adataihoz hasonló mélységű értékek beállítására még nincs mód. Ezért ezen víztározó adatait a kimutatások nem tartalmazzák. A 22. táblázat tartalmazza valamennyi fejlesztésre, vagy bővítésre javasolt tározót (bővítésnél a bővítmény teljesítőképessége és költsége van feltüntetve), a holtágakat, valamint a nem kimondottan halastó célokat szolgáló belvíztározókat. A Tisza vízpótlórendszerbe tartozó tározók a természetes vízhozamok kiegészítésére szolgálnak. A vízszolgáltatás nagysága tehát a Tisza vízrendszer pillanatnyi vízjárásától függ, így a teljesítő képesség Tisza II., III., IV. és V. és a Szamos Rápoltí vízlépcső medertározóinál nem értelmezhető. A ,,b” jel utal a bővített víztározókra, illetve jelzi a gátfelújításokat, kotrásokat (Tatai öregtó), amelyek a meglevő tározók jobb hasznosítását segítik elő. A 22. táblázat nem tartalmazza a megvizsgált tározási lehetőségek közül azokat, amelyekre még a távlatban sem jelentkezik igény, illetve amelyek kiépítése nagyon gazdaságtalan. A szivattyús energiatározók mint ahogy már arra a 2.21 és 2.22 pontban rámutattunk, nem tartoznak e fejezet tárgykörébe. Az emelt szintű halastavak összesítését a 2.22 pont alatt ismertettük, ütemezésüket a VII. „Halászati vízhasznosítás” c. fejezet tartalmazza. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése Magyarországon jelenleg meglévő kevés tározó hasznos térfogata mintegy 180 millió ms. Hasznosítási megoszlásuk szerint 55%-a mezőgazdasági, 3%-a ipari célokat szolgál, a fennmaradó 42% célja belvízvisszatartás és az árvízcsúcsok kiegyenlítése. A mezőgazdasági és ipari vízigények rohamos növekedésével az utóbbi években fellendült hazánkban is a tározók építése. Megépült a borsodi regionális vízellátási rendszer jelentős tározója, a szalonnal Rakaca tározó, elkészült a Dunántúlon a kizárólag ipari érdekeket szolgáló Bokodi tározó. E két tározón kívül az utóbbi években számos kisebb 0,2—0,5 millió m3-es tározó is épült, főleg az öntözés vízigényének kielégítése érdekében. Magyarország természeti adottságai, földrajzi fekvése, geológiai viszonyai alapján 249 tározó építésére van a jelenlegi terv felmérése alapján lehetőség. A tározók hasznos térfogata zömben 1—5 millió m3 közötti, a 10 millió feletti tározók száma kicsi. A síkvidéken a m3-re vetített fajlagos költség átlagosan 3 Ft. Ezt a viszonylag kis fajlagos átlagértéket a nagy tiszai tározók gazdaságos volta eredményezi. A dombvidéki tározók költsége nagyobb, átlagosan 10 Ft/m3. A mezőgazdasági igények kielégítésére 190, az ipari vízpótlásra 38, egyéb vízhasznosítás érdekében 19 víztározó létesítése szükséges. A fejezet keretén belül tárgyalt sík- és dombvidéki tározók összes beruházási igénye 5457 millió Ft, amely mintegy 1480 millió m3 hasznos térfogat kiépítését teszi lehetővé. A kiszolgáltatható vízhozam és hasznos térfogat közötti összefüggést vizsgálva megállapíthatjuk a tiszai vízpótlórendszer medertározóit leszámítva (Tisza II., III., IV., V. és Rápolti tározót) 880 millió m3 tározó térfogat kiegészítésével 71 m3/s vízsugár biztosítható, így az országos átlagban 1 ms/s vízigény fedezésére 12,4 millió m3 térfogatot kell kiépíteni. Tehát a közölt mutatók szerint a kiépítés mértéke a gazdaságos víztározók tartományán belül van, nagyobb az éves kihasználásnál, nem közelíti azonban meg a gazdaságos kiépítés felső határát. A tervbe vett tározók megépítésével a népgazdaság vízigényes ágai igényüknek megfelelő elosztásban olyan helyen is kielégíthetők, ahol erre más, gazdaságos lehetőség nem áll rendelkezésre. Elsődleges jelentőségű az ivóvíz ellátásban olyan területeken, ahol a vízszükséglet felszíni vízfolyásból, vagy réteg vízből nem biztosítható pl. Mátra- vidék. A tározók létesítésével az ország mezőgazdasági termelésének biztonsága és a termék meny- nyisége növelhető, az öntözött területek nagysága az 1960. évi állapothoz képest az első fejlesztési időszakban mintegy tízszeresére, távlati fejlesztési időszakban pedig húszszorosára emelhető. Az ipari vízigények a jelenlegihez képest ötszörös emelkedés esetén is kielégíthetők. Népgazdasági jelentőségük ipari vagy mezőgazdasági hasznosításukon kívül víziszámyas tenyésztésben, halhústermelésben, árvízcsöfckentés terén is jelentkezik. A hazai víztározók építése során fokozatosan hasznosítani kell azokat a lehetőségeket, tározási tapasztalatokat, melyek a nemzetközi együttműködés során szerezhetők. Az együttműködés tervszerűvé tételét, a célszerű nemzetközi kooperációt a Nemzetközi Völgyelzárógát Szövetség működése hivatott megoldani. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők — A víztározók tervezésével kapcsolatban szükséges több és fontosabb hidrológiai adatok beszerzése. — A kisvízfolyások vízhozamnyilvántartási szelvényeinek sűrítése. 680
