Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
II. fejezet Természeti adottságok, országos vízkészlet
A borultság középértékei %-bam (1901—50) 5. táblázat I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Szeged 71 66 59 58 54 51 42 38 43 53 68 73 57 Mosonmagyaróvár 74 68 61 61 h5 55 51 49 51 60 74 78 61 Pécs 70 64 60 60 53 51 44 40 46 56 70 74 57 Kékestető 62 63 52 54 49 51 46 35 40 53 64 64 53 Borultság. A borultság fogalmában a felhők és a köd égbolttakaró, sugárzást visszatartó szerepe egyesül. Jelentősége a sugárzás és általában hazánk légtere energiaviszonyainak alakulásában, a többi éghajlati elemé közül kiemelkedik. Mérőszáma az a %-ban kifejezett viszony, amely megadja, hogy az észleléskor az égbolt mekkora részét takarta felhőzet, illetőleg sűrű köd. A borultság (felhőzet) 50 évi átlagai legkisebbek (54% alatti) a Duna—Tisza közének középső részén és a Zagyva, valamint a Körös torkolati vidékét magában foglaló területen. Az átlagérték az országhatárok felé közeledve fokozatosan növekszik: legborultabb a Soproni és Kőszegi hegység, valamint az Északi hegyvidék határmenti része mintegy 65%-os felhőzettel. Ez a nagyvonalú, makroklimatikus áttekintés természetesen nem lehet tekintettel az egyes mezoklímák, elsősorban a hegységek jelenlétét mutató helyi részleteikre, eltérésekre. Az évközben! változást az 5. táblázatban 4 éghajlati körzetünk egy-egy állomásának adataival jellemezzük. A borultsági viszonyokat a derült és borult napok számával is jellemezhetjük. (Derült napon a felhőzet napi középértéke legfeljebb 20%, borult napon pedig legalább 80 %). A derült napok száma sokévtizedes átlagban 40 (nyugati és északnyugati határszélen, valamint a Sajó—Bodrog közrefogta területen) és 90 (az ország déli részén) között változik. A borult napok átlaga 90 és 140 nap között változik, kb. fordított területi eloszlásban. A borultság alakulásának vázlatos jellemzésére a 6. táblázatban csupán a meglehetősen egységes éghajlatú, ugyanakkor borultság szempontjából ellentétes jellegű I. és II. körzet egy-egy állomásának adatait közöljük. A borultságot nemcsak a felhőzet, hanem a köd is okozhatja. Az ország ködviszonyai még meglehetősen tisztázatlanok, az értékelések sokszor ellentmondanak egymásnak. A legújabb feldolgozások alapján mégis megállapítható, hogy Magyarországon a ködös napok évi gyakorisága 25—120 nap. legködösebbek (60-nál több ködös nappal) általában a magaslatok, különösen a nyugati határszél hegyei, legkevésbé ködös a Kisalföld és a Duna— Tisza köze (20—30 nap). A Nagyalföld többi részén évente átlag 30—40 a ködös napok száma. A ködgyakoriságinak a léghőmérséklet és páratartalomváltozás hatására kialakuló évi menetét — éghajlati körzeteink egy-egy állomásának adataival — a 7. táblázatban jellemezzük. Legködösebb hónapunk a december, a legkevésbé ködös a július. A derült, borult és ködös napok gyakoriságának ismerete a napfényigényes növények (rizs, paprika stb.) termelés szempontjából különösen fontos. A derült (d) és a borult (b) napok átlagos száma (1901—50) 6. táblázat I. n. in. IV. V. VI. vn. vm. IX. X. XI. XII. Év Szeged (d) 4 5 5 5 6 6 8 ii 9 7 4 2 72 (b) 14 10 9 8 6 5 4 3 5 8 13 16 101 Győr (d) 2 3 4 3 4 3 5 6 6 5 3 1 45 (b) 15 14 12 10 7 7 6 5 8 11 15 18 128 7. táblázat A ködös napok átlagos száma (1940—54) I. II. m. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Szegied 7,6 6,5 2,1 0,8 0,2 0,4 0,0 0,3 1,2 1,7 6,6 9,8 37,2 Győr 3,7 2,6 1,2 0,3 0,4 0,2 0,1 0,3 0,8 2,2 3,1 4,3 19,2 Pécs 5,7 4,2 1,5 0,6 1,1 0,7 0,6 0,9 1,3 1,7 5,3 7,9 31,5 Kékesteltő 13,3 10,4 10,3 8,0 6,7 5,3 3,0 4,2 4,5 12,2 17,0 15,0 109,9
