Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
A rakpart 1907-ben épült ki és 1910-ben iparvágánnyal is ellátták. 1945 előtt jelentős személy- és teheráruforgalmat bonyolított le. A teherforgalmat részben egy 5 tonnás felsőpályás mozgódaruval, részben kézi rakodással bonyolították le. A háború alatt jelentős károsodást szenvedett, 15 éven keresztül nem működött. Az újjáépült, ill. építés alatt álló kikötő forgalma fellendülőben van. Az ország kereskedelmi forgalmának növekedésével egyre sürgetőbben jelentkezett egy olyan fővárosi dunai kereskedelmi kikötő létesítésének a gondolata, amely megteremti a vízi és vasúti forgalom megfelelő korszerű kapcsolatát. Három évtizedes lelkes mozgalom és tervezés után, a kikötő építésére létrehozott „Kikötő Építő Igazgatóság” Sajó Elemér vezetésével elkészítette a Nemzeti Szabad Kikötő tervét, amely szerint a munkálatokat 1912-ben el is kezdték. Elkészült először a petróleum kikötő, majd a két kereskedelmi kikötő medence, a kikötő pályaudvar és a ga- bonatárház. A medencék partfalainál 6 db 3 t-s elektromos meghajtású portáldaru, 2 db 7 t-s híddaru és 2 db félportáldaru szolgál az áruk be-, illetve kirakására. A két kereskedelmi medence partján levő raktárak hasznos alapterülete összesen 72 680 m2. A kereskedelmi kikötőkben a hajók télen telelhetnek, rakodhatnak. A hajók javítására lehetőség nincs. A kikötő-pályaudvar a három medence vasúti kiszolgálása céljából épült meg. A magyar Duna-szakasz többi jelentős kereskedelmi-, ipari- és télikikötője mind Budapest közelében helyezkedik el. Az Üjpesti téli kikötő 1858—1883. évek között épült. Több irányú rendeltetése miatt a legforgalmasabb kikötő, melyet az Újpesti Hajógyár, a Da- rugyár, a II. Űszóműhely és Hajójavító üzem használ. Ezenkívül a területének 20%-a szabad telelő terület és 10%-a forgalom lebonyolítását szolgálja. Rakfelülete 3800 m2. A raktárépület területe 960 m2. Felhasználják a kikötőt evezős versenyek megtartására is. Az Északi kikötő a Rákos patak torkolata felett a balparton helyezkedik el. 1939-ben kezdték el a kikötő építését, de a tervezett munkák mintegy 30%-a készült csak el. A 150x150 m méretű ideiglenes kikötőmedencében a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat úszóegységei telelnek. Az Óbudai Dunaág 1551—1553 fkm között télikikötőnek alkalmas, itt mintegy 60 db hajó telel- tetésére van hely. A kikötő 1836 óta van használatban. A Dunaág északi részén van a gázgyári rakodó, de a Dunaág többi helyén is partra rakható az áru. A Lágymányosi téli kikötőt 1897—1902 évek között építették ki. Medencéjében mintegy 100 hajó telelhet. Rakodási lehetőség is van a kikötőben. A Pesti Hengermalom gabonarakodója és a Fővárosi Elektromos Művek szénrakodója itt kapott elhelyezést. Hajójavítási lehetőség nincs a kikötőben. A Soroksári Dunaágban 57—67 kilométerek között kiváló rakodási lehetőség van hajóról vasútra és közútra és viszont, az ún. Ferencvárosi helyi kikötőben. Az egész Dunaág téli kikötőnek számítható, benne szinte korlátlan számban telelhetnek hajók. Hajó javításra, sőt hajóépítésre is alkalmas műhely van Dunaharasztiban. A kikötő közúti hálózata a Soroksári úthoz csatlakozik. A kikötő vasúti kiszolgálását a délre levő kikötői rendező-pályaudvar végzi. A Soroksári Dunaág jobbpartján 4 ipari medencét is terveztek, melyek közül egyet építettek ki, ez az ún. „Francia öböl”. Budapest—Lágymányos és Bezdán között az egyetlen közforgalmú téli kikötő a Bajai kikötő. Eredeti alakjában 1871—75-ben épült, mint a Ferenc-csatorna felső kikötője. 1942—44-ben a bejáró- csatornáját kiszélesítették és megkezdték az új raktárterületek helyének feltöltését. Az 1949—52 években a középső kikötőtér bővítését kezdték el. A kikötőbakokon kívül egyéb berendezések nincsenek. A telelő hajók száma 1890—1950 évek között 30 és 80 között váltakozott. Jelenleg 110 db hajó telelésére van lehetőség. A teherforgalom lebonyolításának fontos állomásai a rakodók. A rakodók nemcsak Budapest közelében helyezkednek el, hanem végig a Duna mentén iparvállalatok, erdészetek, kőbányák környékén. Jelenleg a magyar Duna-szakaszon 45 rakodó működik, ezek általában nem rendelkeznek gépi rakodóberendezéssel, kivéve néhány fővárosi ra- kodóállomást. A személyforgalmi kikötőben általában teherforgalomra alkalmas rakodóhelyek is vannak. A Duna vízgyűjtőjéhez tartozó víziutakon — beleértve a Balatont is — 82 db személy- és rakodóforgalomra alkalmas hajóállomás van. Ezekből a Budapest melletti Duna-szakaszra 46, a Balatonra 18 hajóállomás jut. 1.23 KIKÖTÖK A DRÄVA VÍZGYŰJTŐJÉN A Dráva mellett 1960-ban két rakodó és 2 téli menhely volt. Ezek korábban számottevő forgalmat bonyolítottak le. Jelentőségüket azonban ma már — forgalom hiányában — csaknem teljesen elvesztették. 1.26 KIKÖTÖK A TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN A Tisza-vízgyűjtő hajóútjai annyira bizonytalan közlekedési úttá váltak, hogy nincs is mód a rendszeres hajóforgalomra. Ez a tény rányomja bélyegét a kikötők és rakodók helyzetére. A Szegedi kikötő a Tisza egyetlen jelentős kikötője. Nincs vasúti csatlakozása, sem rekadóbe- rendezése. A Tisza magyar szakaszán egyéb kiépített kikötő nincsen. Rakodási lehetőség azonban a biztosított partokn ál és a személyha j ó-állomásoknál van. Közforgalmú rakodó csak Csongrád és Szolnok városokban található. A Szolnoki rakodó közúthoz és vasúthoz is csatlakozik. Itt az árukirakás rész629
