Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
Á hajóút-kitűnő szolgálat ellátása először a hajóstársaságok, illetőleg nálunk a Magyar Folyam- és Tengerhajózási RT.-hez tartozott. Jelenleg a Vízügyi Igazgatóságok folyamszabályozási csoportjai irányítják a kitűző szolgálatot. A XIX. század elején kialakuló dunai forgalom 200—300 t teherbírású hajókkal bonyolódott le. A zárt hajókon gabonát, lisztet, sót és darabárukat szállítottak. A nyitott hajók építési anyagot: követ, téglát és faárut fuvaroztak. A személyszállítás a lóval vontatott hajók idején nagyon korlátozott volt. Az akkori magyar tulajdonban levő hajópark mintegy 300 000 t teherbírásúra becsülhető. A gőzhajózás megindulása az utasforgalom egy részét elvonta a postakocsiktól, az áruszállítás tömegét azonban még mindig felfelé lóval vontatott és lefelé ereszkedő hajók végezték. A dunai hajóforgalom súlypontja ekkor Budapest és Győr vidéke volt. A nagyvárosok fokozatos kialakulásával kapcsolatban a városok élelmezése az ún. kofaforgalmat alakította 'ki. A gőzhajók száma növekedett és egyre inkább kiszorult a felfelé történő lóvontatás. Az 1892. évben a Duna Gőzhajózási Társaság már 189 gőzhajóra és 766 vasuszályra fejlesztette fel hajóparkját. E vasuszályok között már 650—700 tonna teherbírásúak is voltak. Az uszályok akkori rakodókapacitása 280 000 t volt. 1911-ben a magyar Duna-szakaszon a hajóforgalom nagyobb volt, mint a Duna többi részén együttvéve, amit az alábbi adatok bizonyítanak. A legfontosabb dunai kikötőkben partra (ki) és hajóba (be) rakott áruk mennyisége az 1911. évben: Regensburg Passau Bécs Pozsony Budapest Belgrád Gyurgyevo 162 000 t 151000 t 1 722 000 t 40 000 t 3 089 000 t 265 000 t 387 000 t Budapest áruforgalma az 1923. évben egy rövid időre a második helyre került, de 1938-ban már ismét a legnagyobb volt valamennyi dunai kikötő között. A második világháború után a magyar hajózás csaknem egész hajóparkját elvesztette. Az 1947- ben visszakapott hajópark üzembehelyezése után — az 1938. évi forgalomnak 80%-át érte el. 1955- ben a budapesti kikötők és rakodók összes áruforgalma már 2 millió tonna volt. Ekkor már volt 5 db tengerjáró hajónk is, melyek a Duna meder- viszonyai miatt Budapestig közlekednek. A Duna legforgalmasabb Budapest feletti és alatti szakaszának 1958, 1959. és 1960. évi forgalmi adatait foglalja össze a 2. táblázat. 942 2. táblázat 1958 1959 1960 Folyam szakasz A szállítás jellege 1000 tkm/év t/év 1000 tkm/év t/év 1000 tkm/év t/év Duna 1708 Belhajózás 43 435 1 252 844 49 046 1 285 050 61 218 1 748 281 —1647 fkm Tranzit 157 563 £ 583 000 182 939 2 999 000 241 865 3 965 000 Összesen: 200 998 3 835 844 231 985 4 284 050 303 083 5 713 281 1647—1586 Belhajózás 35 261 1 347 815 50 069 1 740 814 40 681 891 635 fkm Tranzit 157 563 2 583 000 188 939 2 999 000 221 865 3 965 000 összesen: 192 824 3 930 815 239 008 4 739 814 285 246 4 856 035 A belhajózás adatai az alábbi részadatokból állanak: 1958 1959 1960 Folyam szakasz A szállító vállalat 1000 tkm/év t/é 1000 tkm/év t/év 1000 tkm/év t/év Duna 1708 MAHART 28 075 506 500 29 572 531 498 32 940 593 746 —1647 fkm KÖVÍZIG 206 19 044 525 12 092 136 12 586 FOKA 13 062 963 000 14 802 673 000 24 973 1 090 000 Id. lobogó alatt exp. imp. 2 092 34 300 4 177 68 460 3 169 51 950 összesen; 43 435 1 252 844 48 076 1 285 050 61 218 1 748 281 Duna 1647 MAHART 21 999 364 660 26 959 445 610 30 948 511 410 —1586 fkm KÖVÍZIG 623 14 505 312 7 854 564 12 335 FOKA 6 976 872 000 15 448 1 160 000 3 442 272 000 Id. lobogó alatt exp. imp. 5 663 96 650 7 350 127 350 5 727 95 890 összesen: 35 261 1 «47 815 50 069 1 740 814 40 681 891 635 623
