Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
nye környékéin, ugyancsak közös érdekű komplex létesítmény lesz 1980 év után. A 110,00 m duzzasztás! szint esetén 60 millió lm'1 nagyságú tározóteret biztosít a Tiszalöki vízlépcsőhöz kapcsolódó öntözésfejlesztés számára és lehetőséget ad vízerő'hasznosításra. is. A Vásárosnaményi Vízerőtelep évi átlagos energiatermelése — 400 m3/s kiépítésű vízhozam esetén, 18 MW legnagyobb beépített teljesítmény mellett — 91 millió kWó. 2.242 A tokaji szivattyús energiatározó A Tokaji szivattyús energiatározó a Tisza és a Bodrog összefolyásánál a tokaji öreghegyen helyezhető el, melynek legmagasabb pontja 515,3 m Adria felett. A szivattyús energiatározó közepes esése H = 403 m. az üzemvízalagút hossza L = 2 700 m. L/H = 6. Alsó tározóként a Tiszalöki vízlépcső által meg- duzzasztott Bodrognak Bodrogk eresztúr és Tokaj közötti öble szolgál. A szivattyús energiatározó vízkivételi műve a Tiszalöktől mintegy 25 km-re duzzasztott böge felső végén helyezkedik el. A tervezett létesítmény helyén feltárás nem történt. A hegytömb egyetlen vulkáni kitörés eredménye. A geológiai térképek szerint a hegy andezit tömb, amely a környező sík terepből kiemelkedik és amelyen az erózió hatására a medence helyén az agyag, illetőleg agyagos lösz fedőréteg erősen elvékonyodott. A kőzet helyenként a felszínre bukkan, a hegy alapanyagát képező andezit jelenleg is kőbánya céljait szolgálja. Az üzemvezetéknek a föld alatti erőműhöz vezető ága az andezitben aknaként képzendő ki, így az erőműtől részben andezitben kiképzett alagút vezet az alsó tározóba. A föld alatti erőtelep is andezitben épül. Az alsó tározó a Bodrog árterületén agyag, agyagoshomok fedőrétegben épül. A felső tározóhoz természetes hozzáfolyás nincs. Az alsó tározó vízveszteségeit a Bodrogtól gravitációs úton lehet pótolni. A felső tározó becsült gazdaságos térfogata 1,1 millió m8. Az erőtelepbe 3x90 MW teljesítményű gépegység kerül elhelyezésre. A turbinaüzem — az eddigi tanulmányok műszaki adatai alapján — 4 óra/nap, a szivattyú üzem pedig mintegy 8—10 óra/nap. A transzformátor kapcsokon belépő energia 1.45 mülió kWó, a tározható energia 1,2 millió kWó, a hálózatra adható energia pedig 1,02 millió kWó. A Tokaji szivattyús energiatározóra tanulmány- terv még nem készült. 2.243 A Szamos vízerőhasznosítása A Szamos folyó magyar szakaszán egy vízlépcső iráijyozható elő Rápolt környékén (kb. 30 fkm). Elsődleges célja a vízerőhasznosítás, járulékos feladata gazdaságos vízkivételi szint és kisebb tározótér biztosítása a Szamos menti öntözések számára, esetleg a hajózás lehetővé tétele a Román Népköztársaság határáig. 1980. éven túli távlatban létesülhet. A vízerőtelep duzzasztási szintje 116,00 m, a beépített legnagyobb teljesítmény 4,4 MW, az évi átlagos energiatermelés 27,2 millió kWó. 2.244 A Sajó vízerőhasznosítása A Sajó csatornázása már a múltban többízben felmerült, így az 1910-es években és az 1940-es években, amikoris a torkolati hajózsilip alapozási munkáit már elvégezték. A Sajó csatornázás jelentőségét a borsodi iparvidéknek a tiszai víziúthálózatba való bekapcsolása adja meg, különös tekintettel a Sajó torkolatánál létesült Tiszapalkonyai Hőerőmű felé irányuló szénszállítmányokra és a Tisza csatornázása révén megnyíló Miskolc—Komoró víziúton keresztül a borsodi iparvidékre irányuló szovjet nyersanyag (érc, koksz) szállítására. Ezek a nagytömegű szállítási igények döntő módon meghatározzák a Tisza felső szakaszán víziúton történő forgalom nagyságát és gazdasági előnyei révén ezen víziút megvalósítása még az 1980 év előtt időszerűvé válhat. A Sajó-esatomázás járulékos hatásai az elsődlegesnek tekintett hajózás mellett a csatorna vízlépcsőinél létesíthető kisebb szivattyú-turbina telepeken keresztül ipari víz felszivattyúzása a Tiszából Miskolc térségébe, továbbá a Sajó vízfeleslege víz- erejének hasznosítása. Az egyes vízlépcsők (szivattyú-turbinatelepek) a Sajó jobb, illetve balpartján vezető oldalcsatomán helyezkednének el. A Sajó csatornázása a torkolattól a berentei kikötőig kilenc vízlépcső építését teszi szükségessé. így kilenc szivattyú-turbinatelep létesítése jöhet számításiba. Az első ütemben a Mis- kolcig kiépülő csatornán hat vízlépcső szükséges. A feltevések szerint a turbinaüzem akkor engedhető meg, ha a Sajó vízhozama Felsőzsolcánál a 30 m3/s-ot meghaladja. Az így tervezett vízerőtelepeknek összesen 1—2 MW beépített összteljesítménnyel évi átlagos energiatermelése 1,7—1,8 millió kWó. A Sajón termelhető energiamennyiséget az intenzív ipari és mezőgazdasági vízhasználatok vízelvonása határozza meg elsődlegesen. 2.245 A Hernád vízerőhasznosítása A Hernád folyón a múltban létesült vízlépcsők kizárólagos célja a vízerőhasznosítás volt. Ugyancsak a vízerőhasznosítás lesz az elsődleges célja a fejlesztésben előirányzott Hernád I. (átépített Gi- bárti Vízerőmű), Hernád II. és Hernád III. üzem- vízcsatomás erőműveknek, amelyek az üzemvízcsa- tomás Kesznyéteni Vízerőmű bővítésével együtt teljessé fogják tenni a Hernád magyar szakaszának vízerőhasznosítását. Az eddig végzett vizsgálatok szerint a Hernád folyó Zsujta (országhatár)—Gibárti szakasza vízerejének hasznosítására az üzemvízcsatomás, egy lépcsős változat mutatkozik eazdasáffosnak. A 23,5 km hosszú üzemvízcsatoma a zsuitai duzzasztómű mellett elhelyezett vízkivételi műnél indul ki. A duzzasztási szint 157,50 m. A vízerőgazdálkodási tervben a Hemäd I. vízerőtelep kiépítésének mértékét 67,5 m3/s-ben állapították meg. Az erőmű kialakítására több változat 600
