Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
8. táblázat 1937—38 évben az ipari termelés I960 évben az ipari termelés szén acél elektromos energia szén acél elektromos energia millió millió milliárd millió millió milliárd t t kWó t t kWó 9,3 0,6 1,4 26,5 1,9 7,5 A KGST XVI. ülésszakán rögzített irányelvek hangsúlyozzák, hogy az egyes országok energia- igényeiket igyekezzenek minél nagyobb mértékben saját energiahordozó készletükre támaszkodva kielégíteni. A villamosenergia iparág fejlesztési terve azokat a ví zerőhaszn osítási lehetőségéket tartalmazza, amelyek egyrészt a hazai vizsgálatok alapján, valamint szovjet és csehszlovák konzultációs tárgyalások szerint kedvező gazdasági mutatókkal rendelkeznék, másrészt azokat, amelyek más népgazdasági cél (az öntözés, a hajózás, stb.) érdekében épülő vízgazdálkodási létesítményekkel együtt célszerűen és viszonylag kis többletköltséggel építhetők meg, és így energetikai, illetve gazdaságossági mutatójuk kedvező. A 9. táblázat bemutatja a fejlesztési tervben megállapított villamosienergiaigényeket és az ellátási lehetőségek alakulását. A villamosenergiaszükséglet kielégítése állandó nehézséggel jár, mert kalorikus energiahordozóban szűkében vagyunk, az energiahordozó import pedig csak korlátozott mértékű lehet. Meglévő szénbányáink kimerülőben vannak. Villamosenergia importunk a második ötéves tervben 5%-ról 16%-ra növekszik. Az ország energiaigénye 10 évenként megkétszereződik, viszont a feltárandó és felhasználható szénkészlet minősége állandóan romlik. A szén fűtőértékére vonatkoztatott termelési és szállítási költségek folytonosan növekedni fognak. A hazai energiahordozók közül a már feltárt, vagy ezután feltárandó szén-, olaj-, és földgázkészletek kiaknázása mind nagyobb feltárási, beruházási és üzemköltséggel jár. Fokozza a nehézségeket, hogy a kalorikus energiahordozók ma és a jövőbeni méginkább, a rohamosan fejlődő vegyi- és műanyagiparnak szintén alapanyagát képezik. A Duna Bratislava—Budapest szakaszán tervezett vízerőműrendszer jelentős mennyiségű, kereken évi 4,5 millió tonna lignit, vagy barnaszén (2200 kai kg) kitermelését, illetőleg 1,6 millió tonna feketeszén (6600 kcál/kg) behozatalát pótolja. Az országos villamosenergiarendszer évi bruttó csúcsterhelése állandóan növekszik, 1961. évben a csúcsterhelés értéke az előző évhez képest kereken 130 MW-tal volt nagyobb. A csúcsterhelés 1961. év folyamán nagyobb mértékben nőtt, mint az országos energiarendszer beépített teljesítőképessége. 1961. évben az évi csúcsterhelés bruttó értéke 1420 MW volt, amikor is az országos együttműködő villamosenergiarendszer évvégi teljesítőképessége mindössze 1738 MW-t ért el. A vízerőművek különösen alkalmasak az energia csúcsigények gazdaságos kielégítésére. A Tisza vízgyűjtőterületén a mezőgazdasági termelés növelése és ezzel kapcsolatosan az öntözéses gazdálkodás tovább fejlesztésének előfeltétele az öntözővíz biztosítása — korszerű és gazdaságos módon — olyan művekkel, melyek lehetővé teszik az öntözőtelepeik részére az öntözővíz megfelelő kivételét, elvezetését és szétosztását. A cél elérése érdekében ezért 1980-ig a Tiszán két további vízlépcső megépítése válik szükségessé. Mindkét vízlépcső kedvező lehetőséget nyújt a komplex vízgazdálkodás keretén belül vízerőművek megépítésére is. 9. táblázat egység I960 1965 1970 1975 1980 1. összes vUlamosenargia-szükséglet országos kooperációban 10%Wó 7 698 12 450 28 000 33 000 50 000 Évi átlagos növekedés %-ban % 9,3 11,0 9,5 8,7 — 2. Hazad erőművekben fejlesztendő energia lOfikWó 7 432 10 750 17 800 27 000 38 000 3. Ebből vízerőművekben 106kWó 88 100 670 1 800 2 050 A vízerőművek részesedése a hazai villamos- energia-termelésbein % 1,18 0,93 3,77 6,67 5,40 581
