Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
is indokolttá teszi, hogy a tisztított szennyvizet — különösen vízszegény területeken — öntözésre vagy halastavak táplálására használjuk fel. Ezért a Keretterv az előbbi célra közel 5 m3/s, az utóbbira pedig 0,5 m3/s szennyvíz hasznosítását irányozza elő. Ezek a mennyiségek természetesen csupán az első lépéseket jelentik a szennyvízhasznősi - tás hazai megvalósításának útján. Az első fejlesztési időszak folyamán az előirányzottakon túlmenően még számos lehetőség kínálkozhat a szennyvizeknek mezőgazdasági, vagy ipari célokra történő felhasználására. 2.22 A TELEPÜLÉSEK ÉS IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSA AZ ELSŐ FEJLESZTÉSI 2.221 A települések és ipartelepek csatornázásának fejlesztése a Duna vízgyűjtőjén A lakosszám az első fejlesztési időszak végén előreláthatólag 6,15 millió fő lesz. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztési tervének előirányzatai szerint a csatornázással ellátott lakosszám 3,24 millió főre, az ellátottság mértéke tehát az 1960. évi 32,1%-ról 52,8%-ra emelkedik. A főváros nélkül vizsgálva az ellátottságot az 1960. évi 7,5%- kal szemben 24,3%-os érték várható, a fejlesztés tehát a fővároson kívüli területeken több mint háromszoros lesz. A csatornázással ellátott lakosszámnak a csatornázás módja szerinti tervezett megoszlása a következő: 24. táblázat Szennyvízcsatornázás módja Ellátott lakosszám 1000 fő 1 % Központi csatornamű 2 913 47,5 (ebből Budapest) (1 750) (28,5) Kis csatornamű 188 3,1 Körzeti csatornamű 137 2,2 Összesen: 3 238 52,8 A meglévő városi, községi és lakótelepi csatorna- művek bővítésén túlmenően a fejlesztés elsősorban a csatornázással nem rendelkező nagyabb települések, kiemelt fontosságú üdülőterületek, ipari lakótelepek és mezőgazdasági központok csatornázását tűzte ki célul. A tervidőszak folyamán a regionális vízművek építésével párhuzamosan megkezdődik az ország első regionális csatomaművé- nek, a Balatoni Regionális Csatornaműnek az építése is, mely 28 település csatornázását és szennyvíztisztítását oldja meg. A Duna vízgyűjtőjének jelenlegi 28 városa közül (Budapestet is beleértve) 9-ben épül új csatornamű és 25-ben új szennyvíz- tisztító telep; a bővítendő városi csatornaművek és szennyvíztisztító telepek száma pedig 19, illetve 3. Újonnan létesítendő központi, vagy kis csatornaművel 23, szennyvíztisztító teleppel 24 község rendelkezik majd, a meglévő csatornaművek és szennyvíztisztító telepek 3, illetve 2 községben kerülnek bővítésre. A csatornaművek által elvezetendő szennyvíz mennyisége 1,67 millió m3/nap, melynek 41%-át tervezik tisztítani. A tervezett csatornázási és szennyvíztisztítási létesítmények várható beruházási költsége 7662 millió Ft, mely közel fele-fele arányban oszlik meg a főváros és a vidék között. Az ipari vízkibocsátás mennyisége előreláthatóan 10,7 millió m3/nap, vagyis a jelenleginek közel az ötszöröse lesz, A kibocsátott vízmennyiség 85%-a szennyezetten; túlnyomó része a létesítendő frissvízhűtésű hőerőművekből származik. Az ipari és házi szennyvizek teljes mennyiségét tisztítani, a káros ipari szennyvizet hatástalanítani kell. A meglévő, a fejlesztendő és az újonnan létesülő ipartelepek csatornázásának és szennyvíztisztításának előirányzott beruházási költsége 4 288 millió Ft. Ennek 32%-át a fővárosi, 68%-át pedig a vidéki ipari létesítmények szennyvízelvezetése, ill. szennyvíztisztítása igényli. 1.2211 KÖZPONTI CSATORNAMŰVEL ELLÁTOTT TELEPÜLÉSEK A fejlesztési tervek szerint valamennyi város, továbbá 13 község központi csatornaművel és és korszerű szennyvíztisztító teleppel fog rendelkezni. A tervidőszak végén a Duna vízgyűjtőjén lévő központi csatornaművek 2,91 millió fő szennyvizét fogják elvezetni. Balatoni Regionális Csatornamű A Balatonvidéken a területnek idegenforgalmi és üdülési szempontból elfoglalt különleges helyzete miatt a közművesítési igényeket (vízellátás, csatornázás) az országos átlagnál magasabb színvonalon kell kielégíteni. A regionális csatornamű tervezése során arra törekedtünk, hogy a szennyvíztisztítást kis számú szennyvíztisztító telep létesítésével biztosítsuk. Szem előtt tartottuk azt a követelményt is, hogy a biológiailag tisztított szennyvizet megfelelő mértékű utótisztítás után szabad csak a Balatoniba bevezetni. Az utótisztítást öntözéssel, halastavon való átvezetéssel, vagy oxidációs árok alkalmazásával lehet megoldani. A Balatoni Regionális Csatornamű az első fejlesztési időszak végén a Balaton térségének mintegy 163 000 lélekszámú állandó lakosságból 102 000 fő részére biztosítja a csatornázást és a szennyvíz- tisztítást. Az ellátott lakosság tehát 62,5%-os lesz. A tervezett szennyvízcsatorna hálózat hossza 402 km. a csapadékcsatorna hálózaté pedig 120 km. A kedvezőtlen domborati viszonyok miatt 38 átemelőtelep építése szükséges. A biológiai szennyvíztisztító telepek összkapacitása 41 500 m8/nap. Terhelése az állandó lakosság részéről 15 500 m3/nap; az üdülési idényben fellépő csúcsterhelés 36 600 m3/nap. A regionális csatornamű 14 önálló, saját szennyvíztisztító teleppel rendelkező rendszerből áll. Létesítési költsége 750 millió Ft, melyből a csatornákra 600 millió Ft, a szennyvíztisztító telepekre 112 millió Ft, az átemelőtelepekre pedig 38 millió Ft jut. A Balatoni Regionális Csatornamű a Balaton mentén szalagszerűen elhelyezkedő valamennyi — számszerűit 28 — jelentősebb település és üdülő- központ szennyvizének tisztítását és elvezetését oldja meg; figyelembe véve az állandó lakoslét- számon felül a közel 300 000 főre becsülhető hazai és külföldi üdülő jelenlétét is. 540
